Több mint százszor verhette meg élettársát egy férfi Budapesten a gyanú szerint. A héten kapták el, miután annyira megverte a nőt, hogy kórházba kellett vinni. Az asszony a rendőrségen is védte élettársát, azt mondta, hogy sose bántotta.

Brutális gyilkosságok, kínzás és erőszak – erről számoltak be nyugati újságíróknak azok a jazidi nők, akiknek sikerült kiszabadulniuk az Iszlám Állam fogságából. A kurd etnikumhoz tartozó kis népcsoport Irak északi részén folytat élethalálharcot a terrorszervezettel. Az iszlamisták eddig több ezer nőt rabolhattak el, akiket iraki városok piacain árulnak. Nem kímélik a terhes asszonyokat és a gyereklányokat sem.

Az utóbbi időben történt pár megmagyarázhatatlan eset, mikor az elkövetők saját családjuk, feleségük, gyermekeik ellen fordultak. Dr. Mészáros László pszichiáter több évtizede foglalkozik a családon belüli erőszakkal és szélsőséges esetek vizsgálatával. Szerinte a gyilkosságokat 35%-ban a féltékenység miatt követik el. Ez állhatott a balmazújvárosi és a legutóbbi hevesi tragédia hátterében is. Újvári Mihály riportja.

Seres Barbara kisfia, Ádám mindössze fél éves volt, mikor az apja ledobta őt négy emelet magasból, majd saját magával is végzett. A rettenetes tragédiát elszenvedő nő egy hónappal az eset után interjút adott a Fókusznak. Barbara nem a levegőbe beszélt, Ádám első születésnapja előtt egy nappal menetet szervezett Budapest belvárosában, hogy a családon belüli, elsősorban nőket érintő erőszakra hívja fel a figyelmet. Süle László riportja.

Tavaly nyáron az ELTE Tanító és Óvóképző karának fonyódligeti gólyatáborában az első estén, a tábor kellős közepén, egy ott dolgozó fotós megerőszakolt egy 19 éves diáklányt. Első fokon szerdán hét és fél évi börtönre ítélte a bíróság. Miután az ügy nyilvánosságra került, több lány is hasonló történettel állt elő, egyiküket az ELTE jogi karának gólyatáborában erőszakolták meg. Tanulságokról és a jövőről beszélgettünk.

Hét és fél évre ítélték azt a fotóst, aki megerőszakolt egy diáklányt az ELTE egyik gólyatáborában tavaly nyáron. De levonták-e a tanulságokat az egyetemek és változnak-e a gólyatáborok, hiszen további áldozatok is jelentkeztek. Felmérést készítettünk, az eredményeket bemutatjuk. Adásunkban vita a táborokat szervező Hallgatói Önkormányzatok illetve a Nőkért Egyesület vezetője között.

A fiatalkorúak nem mernek beszélni az őket ért traumákról. Szégyellik, és saját magukat hibáztatják a történtekért. Ráadásul az esetek 90%-ában családtag, közeli barát, vagy ismerős a zaklató. Ezért hozták létre a bárki által hívható segélyvonalat, ahol arc nélkül kérhetnek tanácsot, és mesélhetik el, mi történt velük.

Iskolai erőszak. Egy jelenség, amiről a legtöbbször sem a bántalmazott gyerek, sem az őt bántó társaik, sem a tanárok, sem a szülők nem beszélnek, pedig egyre több fiatal, nagyon fiatal, lesz áldozata valamilyen iskolai bántalmazásnak. Az utóbbi öt évben megduplázódott az anonim segélyhívót felkereső gyerekek száma.

Szombat hajnalban, Fonyódligeten, az ELTE gólyatáborában egy ott dolgozó fotós, aki az egyetem hallgatója is, megerőszakolt egy elsőéves lányt.

Utánanéztünk, hogy ér-e bármit is az erőszak a bankok ellen: jó-e hallgatni az úgynevezett adósmentőkre, akik lebeszélik a hiteleseket a törlesztésről, és perre biztatnak. Elmondjuk, mi történik azokkal, akik hallgatnak rájuk.

Más megítélés alá esik-e a nemi erőszak, ha az ember barátnőjéről van szó, aki önként megy fel hozzá, sőt, kihívóan öltözködik? Vallomások a családon belüli nemi erőszakról.

A férj ütötte és verte a családját. Kitiltották otthonról, ennek ellenére hazajár. Békét hoz-e a bántalmazottaknak, ha távol tartják tőlük az erőszakos családtagot?