El tudjuk képzelni, hogy kinyílna a bicska egyesek zsebében, ha meghallanák folk-metál stílusban Arany János klasszikus balladáját, a ma is kötelező tananyagot, a Walesi bárdokat. Nekünk tetszik! Ahogy a többi Radnóti, Petőfi, Ady vers feldolgozását sem érezzük szentségtörésnek. Repperek, slammerek, punkok és rockerek - ezek a bizonyos mai fiatalok-  mertek tisztán és bátran hozzányúlni az időtlen, örökérvényű versorokhoz, gondolatokhoz.

A könyvpiac zavarait senki nem tagadja. Meghívtuk Kovács Pétert, a piac második legnagyobb szereplője, a Libri ügyvezető igazgatóját, és Kocsis András Sándort, a kiadók és terjesztők egyesülésének elnökét. Matyi Dezsőt is hívtuk, de nem kíván élni a lehetőséggel.

2015-ig magyar síelő soha, semmilyen világversenyen nem állt dobogón. Vendégünk, Miklós Edit januárban harmadik lett egy világkupa-versenyen Svájcban.

Csikszeredáról indult, magyar állampolgár lett, a tavalyi téli olimpián lesiklásban hetedik, idén  egy világkupa versenyen harmadik, de Miklós Edit ennél is feljebb szeretne lépni a dobogókon. És: Mi fenyegeti az évi 45 milliárdos forgalmú könyves szakmát? Csődközeli helyzetek,  egyre többen a neten vesznek könyvet – természetes piaci átrendeződés?

A radikális átszervezés és központosítás erősen ellentmondásos. A lényeg: létrejött egy KLIK nevű központi szuperintézmény, amely 3 ezer iskola működéséért és több mint egy millió diák oktatásáért felel, egy monstrum, amely 120 ezer pedagógus és 30 ezer iskolai alkalmazott munkáját irányítja. Vendégünk a KLIK-ért is felelős köznevelési államtitkár, Czunyiné dr. Bertalan Judit.

Ahogyan egészségügyre, úgy közoktatásra is rendre egyre kevesebbet költ Magyarország. Túlközpontosított rendszer, túlterhelt és túlellenőrzött pedagógusok túlórapénz nélkül. Gyengülő eredmények, biflázás. Viták az oktatás minőségéről, a tankönyvekről, a pedagógusbérekről. De akkor miért beszél sikerekről az államtitkár? Este 21.30-tól kiderül az RTL II-n!

Mit gondoltak ma 25 éve? Van akinek emlék s talán eszébe sem jut már, van aki fiatal, s talán alig hallott róla: szoros első forduló után nagy fölénnyel nyerte az első szabad választásokat a Magyar Demokrata Fórum éppen ma 25 évvel ezelőtt. A választásra jogosultak kétharmada szavazott.

Ma 25 éve nyerte meg az azóta eltűnt Magyar Demokrata Fórum az első szabad választásokat az azóta ugyancsak eltűnt Szabad Demokraták Szövetsége előtt. Az akkor megválasztott országgyűlés célja: demokrácia, működő piacgazdaság és többpártrendszer. Mire emlékszik a két eltűnt párt egy-egy politikusa?

70-es 80-as években ezrével érkeztek a Magyarországra a latin- amerikaiak vendégmunkásnak és tanulni. A magyarok pedig szívesen fogadták őket, és segítettek nekik akkor is, amikor a 80-as évek végén hazavezényelték őket, néhányan pedig itt maradtak, és bujkálniuk kellett.

Az első budapesti taxik szürkék voltak, a dudát és irányjelzőt kézzel működtették. Még az autómosó is magyar találmány volt. A tulaj imádta a bérkocsikat. Hidvégi: a rendszámát is a családtagjairól nevezte el A második világháború után államosították a vállalatot, a rendszerváltáskor mezítlábas taxik lepték el az utakat.

Azt hinnénk, hogy a rabszolgaság a múlt. Olyannyira nem, hogy becslések szerint a világ minden 200. lakója valamilyen típusú rabszolga ma: lehet kényszermunkás, prostituált, adósrabszolga, háborúra kényszerített gyerek. A világon létezik egy 167 országot vizsgált úgynevezett rabszolgasági mutató, amely azt állítja, hogy a világon ma összesen legalább 36 millióan élnek rabszolgaságban. Ez egy iparág, amelynek éves bevételét 150 milliárd dollárra becsülik. Magyarország minden 300. lakója áldozata a rabszolgaságnak.

Az első budapesti taxik szürkék voltak, a dudát és irányjelzőt kézzel működtették. Még az autómosó is magyar találmány volt. A tulaj imádta a bérkocsikat.

Kaposváron szinte mindenkinek volt valamilyen élménye a kubai vendégmunkásokról. De aztán, ha interjút akartunk kérni, mindenki húzódozott. Vajon a mostani idegenellenes hangulat miatt, vagy a múltban történtek miatt?

36 ezer fogvatartott, meglehet sokkal több kizsákmányolt, megalázott honfitársunk: koldulásra, munkára, prostitúcióra kényszerített nők, férfiak, sőt, gyerekek is. Köztünk élnek, évről-évre többen vannak. Nemhogy kiszabadítani, megtalálni is nehéz őket. Mit mond egy új kézikönyv szerkesztője és egy szigorúan titkos védett ház vezetője.

40 éven keresztül április negyedike volt az egyik legfontosabb nemzeti ünnepünk. De vajon hogyan ünnepelték a második világháború magyarországi végét azok, akiknek a feje fölött még egy héttel később is ropogtak a fegyverek? És miért van az, hogy olyan sokáig ragaszkodunk bizonyos történelmi tévhitekhez? A szakértők egy dologban biztosan egyetértenek: szeretjük a meséket, és a kerek, lezárt történeteket.

Egy baranyai fiatalember utcai könyvárusításból Alexandra néven könyvkiadói és terjesztési birodalmat épített magának. Mára övé a magyar könyvpiac egy teljes harmada. Kérdés, meddig. Milliárdos tartozásai vannak, versenytársai erősödnek, felszámolás indult ellene és üzlethálózata vagy tucatnyi fontos darabját be kell zárnia. Ha jól értjük, erről hallani sem akar. A Magyarul Balóval vendége Matyi Dezső.

Sikeres kereskedő, aki könyvkiadásba és terjesztésbe kezdett, utóbb soktucat üzletből álló láncot épített és a magyar könyvpiac jó harmada az övé. Ám a növekedés elakadt. Baj van: csődeljárás, végrehajtás, felszámolás: ha a sokmilliárdos tartozással adós Matyi Dezső cégbirodalma összeomlik, abba beleremeg az egész könyvszakma.

Merre tart a sokféle nyomortól sújtott magyar egészségügy? 2010 óta nem nő a nemzeti össztermékből egészségügyre fordított százalékos arány, ezen belül az állam kiadásai nem érik el az 5 %-ot és Európában párját ritkítja, hogy a magyarok mennyit fordítanak ilyen kiadásokra a saját zsebükből – majdnem 3%-ot. A Magyarul Balóval vendégei: dr. Sinkó Eszter és Rácz Jenő.

Az államtitkár szerint átalakítják a kórházi rendszert, de intézményt nem zárnak be. A tartozásokat ugyan átvállalja a kormány, cserébe nem lehet újabb. Lehet a kórház több műtétre képes, de tartani kell a jelenlegi korlátokat. Igaz, a műtétekért  járó pénzt megemelnék. Mi lesz mindebből sokkal több pénz nélkül, kérdezzük Sinkó Eszter közgazdászt és Rácz Jenő kórházigazgatót.

Vendégünk valahogyan győzi idővel, hogy vezet egy bankot, ezé a banké a magyar bankpiac majdnem 30%-a, a bankelnök egyben az ország vezető agrárvállalkozója, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke és egy hete az UEFA, az Európai Labdarúgó Szövetség 17 tagú végrehajtó bizottságának is tagja – további tisztségei mellett. Csányi Sándorral beszélgetett Baló György.

Mit szól ahhoz a kitüntetett Csányi Sándor, hogy Lázár János, a miniszterelnökség vezetője nem ért egyet a kitüntetéssel? Az OTP elnökével a brókerbotrányról, s hogy emiatt mekkora kár érheti a bankot, a magyar bankrendszer helyzetéről, mezőgazdasági vállalkozásairól és ezek uniós támogatásának csökkentéséről – és arról, hogy az európai futballszövetség egyik vezetője lett.

Milyen lehet, ha több generáción keresztül zsenik születnek a famíliába? Egy asztalhoz ültettük az írót, a színészt és az olimpiai bajnokot.

Márciustól átalakult a szociális rendszer, beleértve a segélyezést is. A juttatások egy részét állami pénzből a járások fizetik, más részüket az önkormányzatok finanszírozzák, részben állami forrásból, részben saját költségvetésükből. Ha akarják, akár új adókat is kivethetnek. Országszerte viták zajlanak arról, hányan, hogyan és miért járnak rosszabbul illetve maradhatnak segély vagy juttatás nélkül. Budapest XIV. kerületének válasza: minimáljövedelem mindenkinek, új adó nélkül, önkormányzati költségvetésből.

A kormány azt mondja, segélyt csak munkáért ad. Zugló önkormányzata ezzel szemben eldöntötte, nincstelenek márpedig nem lesznek. Mindenkinek jár legalább 26 ezer forintnyi havi jövedelem, amit az önkormányzat - új adók nélkül - a saját költségvetéséből fizet. Modell lehet? Megbeszéljük Zugló és Gödöllő polgármesterével.

Bróker- és bankbotránnyal kezdődött, kötvénybotránnyal folytatódott, politikai botránnyá nőtt és nő, előbb-utóbb kiderül, hogy lehet-e könyvvizsgálói botrány is. A mostani csődsorozat kapcsán az ember nem érti: hogyan lehetséges, hogy a könyvvizsgálók nem vették észre – vagy észrevették, de nem jelezték a csőd közeli állapotot, a fiktív kötvényeket, sok minden mást. Válaszokat Lukács Jánostól, a könyvvizsgálók kamarájának elnökétől várunk.

Kiadtak vagy 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt. Miért nem vették észre mindezt a könyvvizsgálók? Az összeomlott cégek mindegyikét évente ellenőrizték – ezek szerint hiába. A Fidesz elvenné a most érintett könyvvizsgálók vagyonát, a Nemzeti Bank újabban szeretné maga felügyelni őket a kormány helyett. Mit mond a szakmai kamara elnöke? 

Kiásott sírok, egy rejtélyes csontváz, felette egymással vitázó szakértők. És egy 26 évvel ezelőtt készült videófelvétel, amelyet a szereplőin kívül eddig csak nagyon kevesen láttak. Ha sikerülne végre bizonyítani, hogy a filmen látható koponya Petőfi Sándoré, évszázados rejtélyt sikerülne megoldani.

Azzal vádolják a kormányt, többen a kormányfőt is nevesítik, hogy február végén bennfentes információkkal visszaélve utasította a minisztériumokat, hogy vegyék ki a brókercégeknél tartott pénzeiket. Dr. Bócz Endre korábbi fővárosi főügyész volt a vendégünk.

A Befektetővédelmi Alap (BEVA) önálló szervezet, tulajdonosa nincs, tagjai bankok és más pénzügyi cégek, összesen 63-an. A BEVA dolga egyszerűsítve az, hogy a befektetőket legfeljebb 6 millió forint összegben kártalanítsa. Kálmán-Pikó Istvánnak egy hete járt le valamivel több, mint hatmillió forintnyi Quaestor-kötvénye, de eddig sem pénzt, sem értesítést nem kapott. Dr. Farkas Péterrel, a BEVA ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

A Benedek családnál 3 generációban is születtek kiemelkedő tehetségek: van köztük színész, sportoló, még egy színész, no és még egy színészpalánta. És van itt is tragédia a családtörténetben.

Mitől függ? Honnan lesz erre százmilliárdos nagyságrendű pénz? Megkérdezzük a Befektetővédelmi Alap vezetőjétől, és mivel a kormányt lényegében bennfentes kereskedelemmel vádolják a közpénzek kimentése után: mi a bennfentes kereskedelem, kérdezzük dr. Bócz Endre korábbi fővárosi főügyésztől. Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!

A magyar egészségügy nem lehet jobb sokkal több pénz nélkül. Magyarország évek óta nemzeti össztermékének nem egészen 8 százalékát költi egészségügyre. Csakhogy ennek több mint egy teljes harmadát mi, állampolgárok fizetjük a saját zsebünkből.

Át lehet alakítani a kórházi rendszert, jöhet az életpályamodell, röghöz köthetik az orvosokat, de mindettől nem várható javulás: az államnak sokkal, sokkal több pénzt kell költenie az egészségügyre, mert a gyógyításra fordított állami pénz értéke sok éve csökken. De mi magunk egyre többet kényszerülünk fizetni. Kérdéseink Zombor Gábor államtitkárnak. Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!

Magyar szépirodalom. Egyre kevesebben olvassák, de nem költünk rá kevesebbet, mert a könyv drága. Két mozijegy ára. De aligha a könyvárak miatt fogynak az olvasók. Ha valóban fogynak. Mert: sok könyv digitálisan is elérhető, és ez nehezen mérhető. Másfelől: a tartalom. Vannak kihagyhatatlan kortárs művek? És ezek eljutnak az olvasókhoz? Magyarul: együtt jár-e a minőségi és a piaci siker. Erre a választ hivatalból tudnia kell Nyáry Krisztiánnak, és - ugyanerről markáns véleménye van Radnóti Sándor kritikus, irodalomtörténésznek.

Ha igen, nincs egyedül, de társai fogynak. Vajon miért? Új szemlélet kell, több olvasó? Marketing vagy minőségi gondok vannak? Este 10 órától az RTL II-n Baló György Nyáry Krisztiánnal és Radnóti Sándorral keresi a kérdésekre a választ.

Fiatalok voltak, kócosak és szókimondók. Még nem tudták, mi lesz belőlük. Bíztak a jövőjükben.

Az állam néhány éve elhatározta, hogy vagy 600 ezer hektárnyi állami földet, a magyar termőterület egy tizedét újra osztja. Bérelt állami földekről van szó, amelyekre pályázni lehetett és majd lehet is még. A pályázati eredményhirdetésekből sokfelé botrány kerekedett, a kormány politikai támadásokról, az ellenzék földmutyiról beszél. Most is. Úgyhogy a kormány külön államtitkárságot hozott létre az állami földek kezelésére.

Most állattartók állítják, hogy elveszik eddig bérelt földjeiket és olyanoknak adják őket, akiknek egyáltalán nincs vagy alig van állatuk. A kormányzat minél  több gazdát akar földhöz juttatni. A valóságban – mondják a tiltakozók – kivételezett gazdák – vagy nem is gazdák - jutnak egyre több földhöz.  A magyar állami föld jövőjéről  Bitay Márton államtitkárral.

Görögország pénzügyi és – talán a szó legmélyebb értelmében vett – kulturális csatája a sokmilliárd eurós kölcsönzőkkel, közülük elsősorban Németországgal. 300+ milliárd euróról van szó. A megszorítási sorozatokhoz hozzászokni kényszerült görögöktől újabb és újabb megszorításokat és reformokat követelnek a kölcsönzők, főként Németország. Mi a tét?

Lusta és pazarló görögök, vagy túl szigorú németek? Két világ pénzügyi csatája: kapnak-e újabb halasztást a görögök Merkel kancellár és Tsipras miniszterelnök mai találkozója után? Meddig tart a németek türelme és fizetési hajlandósága? Marad-e az euró Görögországban? Hány megszorítást bír még el a görög társadalom? Szakértők vitája.

Ahogyan Tímea és Katalin a rákkal megküzdöttek, az talán felér egy világbajnoki győzelemmel is. Történetük nem csak azoknak adhat erőt, akik szintén farkasszemet néznek a betegséggel, hanem azoknak is tanulságos lehet, akik egészségesek ugyan, de súlyos lelki terheket cipelnek. Temesvári Csilla riportja.

A homeopátia hívei sokat tudnak róla és esküsznek rá, ellenzői és a hagyományos orvosok szerint legfeljebb nem árt. Most éppen azért lett megint téma, mert az ausztrál nemzeti egészségügyi szervezet kutatóközpontja közzétett egy jelentést, amely azt írja, hogy 225 kutatás tanulmányozása után a hatóság arra a következtetésre jutott, egyszerűsítve, hogy nincs olyan betegség, amelyen a homeopátia segítene. Ezt persze nagyon sokan nem fogadják el.

Lehet hinni abban, hogy ha valami mérgezi a szervezetünket, akkor ugyanez az anyag nagyon kis mennyiségben gyógyító? Segít, vagy csak nem árt? Sok ezer féle készítmény vény nélkül kapható, több százezren hisznek benne és használják, évente milliárdokat költünk rá: megéri?

Az ember: megbecsült műszaki értelmiségi, aki már 48 éves korára akadémikus, ami Magyarországon ritkaság. 8 hónapja kapja magát és elvállalja a felsőoktatási államtitkárságot, négy hónappal később bevezetik a kancelláriarendszert az egyetemeken és vezetésével elkészül a legújabb, 2010 óta az ötödik reformterv. Palkovics László volt Baló György vendége.

Voltak és vannak olyan szakkollégiumok, ahová nemcsak a jó társaság, vagy a bulik miatt volt érdemes bekerülni. Működtek szellemi műhelyek, ahol szabadon lehetett vitatkozni politikai és társadalmi problémákról. Őszintén lehetett beszélni arról is, amit átlagember szóba sem hozott. De ezek a kollégisták elütöttek az átlagtól. A következő film az archív felvételek miatt is érdekes. Egyrészt a Fekete Doboz 1988-ban forgatott snittjei, másrészt a főszereplők 2009-ben adott interjúi miatt.

Egyre kevesebb hallgató és egyre kevesebb pénz az egyetemeken. Amúgy a gimnáziumokban is. Sok tehetség külföldön tanul. Szakok megszűntetéséről is hallani. 5 év – 5 terv a felsőoktatásról. A legújabb Palkovics László államtitkáré, aki műszaki akadémikus és teljesítményelvűvé tenné a felsőoktatást. Hogyan? Miből? Kivel? Mikorra? Mi köze a munkaerőpiacnak az egyetemhez? Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!

Miért igen, miért nem? A kormányt támogató Fidesz nevében Kósa Lajos ügyvezető alelnök, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke és a javaslatot ellenző LMP nevében Schiffer András társelnök volt a vendégünk.

A kormány majdhogynem kész tényként kezeli, hogy az országgyűlés megszavazza majd, hogy vagy 100 magyar katona lásson el őrzési és védelmi feladatokat Észak-Irakban, ahol kurd harcosokat képez a NATO. Az ellenzéki pártok egy része még nem döntött, támogatja-e a tervet. Az LMP és a Jobbik bizonyosan nem. Kósa Lajos és Schiffer András vitája.

Avar István a legdurvább szegénységből tört ki, és a legnagyobb sztár lett. A Kádár-rendszerben képviselő lett, sokan támadták. Mindent elmondott, mit gondolt a hatalomról, a kultúráról és a politikai kiszolgáltatottságról.

Fekete egyenruhás emberek géppisztollyal. Világsokkoló kivégzések. És a világ egyre több országából érkező utánpótlás. Mit kell tudni az Iszlám Államról, meddig tarthat a féktelen erőszak és támadás-sorozat?