Négy éves nyomozómunka után ma egy hete a svájci és az amerikai hatóságok korrupció, csalás és zsarolás gyanújával őrizetbe vették a FIFA néhány vezetőjét. Ám két nappal később újraválasztották a FIFA svájci elnökét, aki június 2-án mégis lemondott tisztségéről. Mi történik?

A Magyar Királyság fővárosa volt egy ideig a középkorban. Egy falu, amelyet sínek vágtak ketté. Igaz, a vonat nem jár. Húsz évet vártak, hogy felépüljön a tornaterem. Segesd, ahol már nem kell sárban járni, ahol van internet, ahol 100 ház eladó, csak a fiatalság hiányzik.

A bíróságokról alighanem mindenkinek van véleménye és sokaknak tapasztalata is. A nem szakértő alapbenyomása alighanem a lassúság és a nehézkesség, imitt-amott modorproblémák és sokan sok mindent egyszerűen nem értenek a tárgyalótermekben. Például azt, hogy egy nem bonyolult ügyben miért kell hónapokig várni a következő tárgyalásra. Vendégünk Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke.

Bízik bennük? Igazságosak? Tiszteletben tartják Önt? Tény, hogy a folyamatban maradó perek száma csökken, de sok nagy ügy máig lezáratlan. A bírói vezetés szerint egyre gyorsabb, az érintettek szerint még mindig nagyon lassú az igazságszolgáltatás. Mit kaphat az állampolgár a bírósági reformtól? - kérdezzük Handó Tündét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét.

A rendszerváltozás folyamatában mintha eldőlt volna, hogy Magyarországon nem lesz visszamenőleges igazságszolgáltatás, pedig 1990-ben még lehetett volna. Legyen, vagy ne legyen? Ezzel minden volt szocialista ország küszködött és részben még küszködik is. Mit gondol erről Horváth Attila jogtörténész és Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója?

A Magyar Királyság fővárosa volt egy ideig a középkorban. Egy falu, amelyet sínek vágtak ketté. Igaz, a vonat nem jár. Húsz évet vártak, hogy felépüljön a tornaterem. Segesd, ahol már nem kell sárban járni, ahol van internet, ahol 100 ház eladó, csak a fiatalság hiányzik.

Az elejéről kell újrakezdeni Biszku Béla perét a Fővárosi Ítélőtábla hétfői döntése miatt. A 94 éves Biszku ezzel alighanem megúszta a büntetést. Amúgy mit nyer a társadalom azzal, ha bűnei után sok évvel elítélnek valakit akár náci, akár kommunista bűnökért? A rendszerváltozás egyik nagy kérdése: kell vagy nem kell visszamenőleges igazságszolgáltatás?

Évente 900 önkéntesre van szükség, ezek fele mindig újonc. Van köztük rendőr, fodrász, fogorvos, színész, atomfizikus, vezérigazgató, mikrobiológus és bíró is. Zömmel 20-30 évesek, de vannak idősebbek, akár 60 év felettiek is. Jász Zoltán riportja.

Csütörtökön volt a Saul fia című, Cannes-ban nagydíjat nyert film budapesti díszbemutatója. Nemes Jeles László műve, amelyről világszerte elismeréssel írnak és beszélnek, két hét múlva látható a mozikban. A főszereplő Röhrig Géza volt Baló György vendége.

Hívő és zsidó a Cannes-i nagydíjas Saul fia főszereplője, Röhrig Géza. A haláltáborban, a pokol poklában játszódó filmben  inkább az arcával és a szemével beszél, mint a hangjával:  élt Párizsban, rockzenekart alapított Budapesten, lengyel irodalmat és filmrendezést tanult, most New Yorkban él, tanít, verseket ír, első regényén dolgozik, és 48 éves korában voltaképpen véletlenül lett ünnepelt színész. 

6 évvel ezelőtt Pálinkás József elnöksége alatt hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia a Lendület nevű programot, amelynek célja, hogy itthon maradásra, illetve hazatérésre ösztönözzön magyar kutatókat és munkájukat finanszírozza. Idén 96 pályázó közül 12-en nyertek, kilenc férfi, három nő – eddig mind a 12-en külföldön dolgoztak. Pásztor Gabriella fizikus és Hangya Balázs agykutató voltak Baló György vendégei.

9 férfi, három nő. Pályázatot nyertek. Eddig  külföldön dolgoztak, szeptembertől itthon kutatnak. Az akadémia versenyprogramot működtet, hogy a tehetséges tudósok maradjanak itthon, vagy, ha már elmentek, jöjjenek haza. Vendégünk két idei győztes: Pásztor Gabriella háromgyerekes fizikus Genfből érkezik. Hangya Balázs agykutató egy amerikai kutatóintézettől búcsúzik Budapestért.

A közfoglalkoztatásra költött pénz egyre nő: tavaly 184, idén 270, jövőre már 340 milliárdot, a tavalyinak majdnem kétszeresét szánja rá a költségvetés. A kormány átmeneti, de szükséges útnak tartva részben azt mondja, hogy segély helyett ki-ki dolgozzon, illetve azt is mondja, hogy a közfoglalkoztatás célja az, hogy minél többen visszakerüljenek a munkaerőpiacra. Szakértők szerint ez lényegében sikertelen. Először Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárral beszélünk, utána két szakemberrel.

Munkahelyek megszüntetésére is használja a kormány a közfoglalkoztatást, amit viszont bírálói csapdahelyzetnek tartanak, mert lényegében nincs belőle visszaút a munkaerőpiacra. A kormány nem tekinti tartós megoldásnak, mégis egyre többet, százmilliárdokat költ rá. Idén 200 ezer embert érint. Miért? Meghallgatjuk a felelős államtitkárt, utána két szakembert.  

Kimondták azt, ami tiltva volt. Jó szándékú civilek és rögeszméihez ragaszkodó hatalom. Egy civil szervezet története ügynökökkel, megfigyelésekkel és rendőri zaklatással.

Diadalmenet vagy összeomlás? Az ember nem tud eligazodni. De segít Chikán Attila egyetemi tanár, volt miniszter, az Akadémia levelező tagja, a Rajk László szakkollégium alapító igazgatója és elnöke.

A civilek nem nézték, ki miért lett szegény. Az állampárt titkolta, hogy vannak bérrabszolgák. Hátrányos helyzetűnek mondták a szegényeket, és még kimondani sem volt szabad azt, amit mindenki látott. Egy civil szervezet harca a hivatalosságokkal a XX. századból.

Szélsőségesen ellentmondó vélemények. A gazdaság nő, a munkanélküliség csökken, nincs infláció. De van korrupció, kiszámíthatatlanság, kivándorlás és kétséges közmunka. Van még nyoma a 2008-as válságnak? Fenntartható az úgynevezett unortodox, tehát nem hagyományos politika?  Mi a véleménye egy volt gazdasági miniszternek, Chikán Attila egyetemi tanárnak?

A Tomorrowland, a gigantikus elektronikus fesztivál előkészületei több hónapig tartottak Ituban, egy Margitsziget nagyságú közparkban. Ellátogattunk egy magyar származású divattervezőhöz Sao Paolóba is. Az agglomerációval együtt több mint 20 milliós lakosú metropoliszban ugyanis több mint 100 ezer magyar leszármazott él. Találkoztunk Albert Tündével is, aki magyar ízekkel, alapanyagokkal kézműves csokoládét készít Brazil nagyvárosban. Gosztonyi Zsolt riportja.

A devizahitelek forintosítása megtörtént, mégis sok a váratlan bonyodalom, az elégedetlenség és a csalódottság. Hangsúlyozva, hogy ahány hitel, annyi történet, annyit talán mégis meg lehet kockáztatni, hogy a hitelesek több könnyítésre és tartozásaik erősebb csökkentésére számítottak. Már csak azért is, mert a kormányzati kommunikáció hosszú ideig a terhek 30-40%-os csökkenését ígérte. Az adósok ezt nem tapasztalják.

Ön tudja, mit jelent az elszámolás kifejezés? Akkor Ön vélhetően devizahiteles. A bankok szerint Ön elégedett, mert törlesztőrészletei csökkentek a forintosítás miatt, a felmérések szerint viszont Ön elégedetlen és dühös, mert jóval több pénzre számított. Mi az igazság? Rendeződött az adósok helyzete, vagy újabb mentőcsomagokra lesz szükség?

Tavaly 681 ezer ügyet kezeltek, állandó, közvetlen figyelmet fordítottak majdnem 30.000 elhanyagolt és majdnem 7500 bántalmazott gyerekre. És több mint 4 ezret el kellett venni családjától.

Főleg elhanyagolás, lelki és fizikai bántalmazás miatt több mint 4000 gyereket vett el szüleitől az állam tavaly. Sok? Kevés? Megoszlanak a vélemények, mert talán senki nem tudja, valójában hány védtelen gyerek szenved otthon anélkül, hogy erről a gyermekvédelmi rendszer tudna. Ennek szabályozásán most változtatni akarnak. Czibere Károly államtitkárral beszélgettünk.

A gyerek védtelen. Ha úgy adódik, a családjától is csak az állam védheti meg őt. Tavaly 4415 gyereket vettek el a családjától. Otthonba vagy nevelőszülőkhöz kerültek. Ám a gyerekvédelmi rendszer szereplői között nincs érdemi együttműködés. És a rendszerben régóta nincs több pénz. Segít mindezen a szabályozás tervezett változtatása? Kérdezzük az államtitkárt és szakértőket.

Pál Csaba 40 éves, külföldön is tanult és kutatott, 2008-ban hazajött, négy éve már saját kutatócsoportja van az Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában és 3 napja elnyerte a magyar tudomány elsőszámú elismerését, a kétévenként megítélt Bolyai-díjat, és az ezzel járó több mint 30 millió forintot.

Önnek van vagyona? Rendszeres jövedelme? Lehet, hogy mégis adósságcsapdába került? Ha igen, hisz még a mentőígéretekben? Ha minderre igen a válasz, ön ideális jelölt arra, hogy kísérleti alanya legyen az úgynevezett családi csődvédelemnek, amit a KDNP nyújt be a hét közepén.

Ön engedné, hogy beleszóljanak családi pénzügyeibe, ha cserébe csökkennének adósságai? Ez lenne a családi csődvédelem, amelyet nemsokára bevezetnének. Aztán: Tudja, hogy szervezete ellenáll a gyógyító antibiotikumoknak? Egy 40 éves magyar biológus erre keres megoldást azzal, hogy kombinálja őket. Ezért kapta most legfiatalabbként a legrangosabb magyar tudományos díjat.

Bujtort Ötvös Csöpiként ismerte meg az ország, de ki volt ő valójában? Sándor Mátyásként Európa minden nője imádta. Egy színész, aki kilépett Latinovits Zoltán árnyékából.

Mindenféle kimutatás szerint egyre több a szegény, nélkülöző gyerek. Az ő hangjukat hiába keressük a nyilvánosságban. Témánk a szegénység, szakértőink: Messing Vera szociológus és Molnár György közgazdász.

Van Önök között olyan, akinek kisboltja vagy éjjel-nappalija van, és sikerült megoldania, hogy egész éjjel és vasárnap is nyitva tudjon maradni? És ha igen, hogyan? Ki dolgozik a boltban? Egy erről szóló riporthoz keresünk szereplőket, ha valaki szívesen beszélne, írjon nekünk!  

A magyar gazdaság, a bérek és a fogyasztás is nő. Mégis: a szegények száma alig-alig változik. A szegény felnőttek száma ugyan némileg csökken, mivel egyre többen vannak közülük legalább évente néhány hónapig közmunkán - ugyanakkor, ami sokkoló és nemzetközileg párját ritkító: Magyarországon egyre több a szegénységtől szenvedő gyerek. Ma esti témánk a szegénység.

Mit akar a magyar állam jövőre? – ennek hivatalos tudora Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, ő volt Baló György vendége. A kormány azzal számol, hogy a nemzeti össztermék jövőre 35 ezer milliárd forint – s ennek valamivel kevesebb, mint a felét, 16 és fél ezer milliárdot javasol elkölteni. De mire?  

Erre a most elkészült költségvetés válaszol. Ki csinálja? Hogyan? Ki és milyen alapon dönt a fontossági sorrendről? Mi az oka annak, hogy az oktatásra és a kórházakra szánt, sokszorosan elégtelennek bizonyult összegeket jövőre alig-alig emelik, illetve csökkentik? – kérdezzük mindezt Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől.

27 évvel ezelőtt volt az utolsó kivégzés Magyarországon, két évre rá, 1990-ben az Alkotmánybíróság eltörölte a halálbüntetést. A téma azóta is megosztja  közvéleményt. Vadász Ernőnek hívták, 27 éves volt, és a szegedi Csillagbörtönben akasztották fel, mert különös kegyetlenséggel elvette egy másik ember életét. De vajon nem lenne nagyobb büntetés számára ha azóta is börtönben ülne?

Sokféle tudományos kutatás azonnal megszűnne – illetve más földrészeken folytatódna. Mi szól a javaslat mellett és mi szól ellene?

Európa több mint 1 millió polgára aláírta, hogy minden állatkísérletet tiltsanak be. Az ilyen kísérleteket most szigorú szabályokkal engedik. Az aláírók szerint vannak más módszerek, hogy ne az állatok szenvedjenek. A kutatók szerint egy ilyen tilalom megállítaná az európai tudományt és az állatkísérleteket más földrészeken folytatnák.

Alighanem a kormánynak is feltűnt, hogy a közbeszerzést – ez nálunk évi legalább 2 ezermilliárd forint - sokan azonosítják a korrupcióval és különféle becslések forognak arról, hogy ez évente hány százmilliárd forintjába kerül az adófizetőknek. Akik ezt – kevés kivétellel - már-már vállvonogatva veszik tudomásul. Megjegyzendő, hogy a közbeszerzési korrupció Európa-szerte dühíti az adófizetőket. Nálunk most mindenesetre új közbeszerzési törvény készül – az utóbbi években megszokott rapid módszerrel.

Komoly szakmájuk volt, de mindhárom testvér a színpadot választotta. Bujtort Ötvös Csöpiként ismerte meg az ország, de ki volt ő valójában? Sándor Mátyásként Európa minden nője imádta. Egy színész, aki kilépett Latinovits Zoltán árnyékából.  

Keveset tudunk arról, mire, miért és hogyan költi az állam a pénzünket, amikor a nevünkben szolgáltatást vagy beruházást vesz. Ez a közbeszerzés, évente több pénzért, mint amennyit oktatásra vagy egészségügyre költ az ország. Szakértők szerint a közbeszerzés egyenlő korrupció, ezért az állam most minimális vitaidővel – új közbeszerzési törvényt javasol. Átláthatóbbá teszi a rendszert?

Ez háromrészes, nyugdíjjal és pénzügyekkel foglalkozó sorozatunk befejező része. Kedden ott hagytuk abba, hogy a szakértők szerint, aki csak teheti, igyekezzen minél hamarabb elkezdeni az öngondoskodást – azt, hogy rendszeresen tegyen félre pénzt nyugdíjas éveire. Most az a kérdésünk, akinek van pénze, mit kezdjen vele?

Ön tudatosan dönt a pénzéről? Már ha van. A lakosság egészének van összesen majdnem 30 ezermilliárd forint, egy teljes évi nemzeti össztermék. Háromrészes sorozatunk befejező része: mit csináljon a pénzével? Tegye félre időskorára? Költse biztosításra? Hagyja bankban? Nyisson számlát külföldön? Tőzsdézzen? Vegyen ingatlant? Mi mást? Elmondják a szakértők.

Kamera előtt a nevelőtiszt, aki a kivégzés előtti utolsó órákat felügyelte. Egy bíró, aki visszafordíthatatlan döntést hozott, és az orvos, aki a bitófán vizsgálta a halálraítéltet. Amikor korszakok és rendszerek váltották egymást, de a halálbüntetés természetes maradt.

Hétfőn a nyugdíjrendszer helyzetével és távlataival foglalkoztunk - kedden azzal, amíg dolgozunk, mit tehetünk azért, hogy nyugdíjasként majd kiegészíthessük az addigra bizonyára szerény állami nyugdíjunkat. Vendégeink: Kovács Erzsébet egyetemi tanár és Farkas András nyugdíjszakértő.

Kamera előtt a nevelőtiszt, aki a kivégzés előtti utolsó órákat felügyelte. Egy bíró, aki visszafordíthatatlan döntést hozott, és az orvos, aki a bitófán vizsgálta a halálraítéltet. Amikor korszakok és rendszerek váltották egymást, de a halálbüntetés természetes maradt. A véres XX. század mérlege a XXI. században.

Ki fizeti a jövő nyugdíjasait? Ön is annak a többségnek a része, amely aggódik, hogy esetleg nélkülözni fog nyugdíjasként? Ha sok fiatal kivándorol, ha oly sok gyerek nem születik meg, tehát az ország öregszik, ön csak magára számíthat: sorozatunk második részében szakértőket kérdezünk, mikortól és mennyit kell félretennünk ahhoz, hogy ne szegényedjünk el nyugdíjas éveinkben.

Mindannyiunkat érinthet az a háromrészes sorozat, amelybe hétfőn este belevágunk. Az első két adásban a nyugdíjjal foglalkozunk - először a mai nyugdíjasokkal, a helyzettel, hogy bírja-e és meddig bírja az állami rendszer a terhelést, hozzá kell-e nyúlni, kedden a jövő nyugdíjasaival, azzal, mi a teendő, hogy sokévi munka után az embernek nyugdíjasként ne kelljen nélkülöznie és a harmadik részben azt kérdezzük, mit kezdjen az ember a pénzével, hova és mibe tegye, már ha van neki.

Van, akit már érint, s arra kíváncsi, mikor kapja, mennyit és – meddig…s van, akit előbb-utóbb érinteni fog: kétrészes sorozatunk első része a nyugdíjrendszerről. Meddig bírja a mostani? Hozzá kell-e nyúlni? Hogyan alakulnak a nyugdíjak? Csökkenteni kellene őket? Hiszen: egyre később leszünk nyugdíjasok – de alighanem egyre kevesebb nyugdíjat adhat az állam.

Mi már észre sem vesszük, csak ha mások ránk szólnak, hogy ne rágjuk már a körmünket, rázzuk a lábunkat, vagy ropogtassuk az ujjainkat. Az Éjjel-Nappal Budapest szereplő vállalták, hogy rossz szokásaik okát és következményeit is megtaláljuk.

Nem a II. világháborút akarjuk elemezni, hanem tanulságairól, utóéletéről, s ha van, a mai világ- vagy Európa-rendről gondolkozni, különös tekintettel Oroszország szerepére. Vendégünk két történész, Pók Attila és Sz. Bíró Zoltán.

Van szerepe az Európában hetven éve véget ért II. világháborúnak 2015 világában? Érvényes-e még a győztesek 70 éve létrehozott világrendje? Mit tanult belőle Európa és a világ? Hogyan látják ezt ma Moszkvában? Vannak-e még titkos iratok, amelyek megváltoztathatják a történelmet? Történészekkel: Pók Attilával és Sz. Bíró Zoltánnal beszélget Baló György.