Egy brit felmérésről a BBC számolt be: 2000 megkérdezett közül minden ötödik ember csak a harmincas évei végén kezdte magát felnőttnek érezni. Öt százalék pedig azt mondta, hogy ez az érzés csak a negyvenes évei végén érkezett meg. Sokan tehát jóval a nagykorúság után sem azonosítják magukat a felnőtt szóval.

A felnőtt-illúzió: amit gyerekként hittünk

Gyerekként a felnőttek óriásinak, magabiztosnak és mindentudónak tűnnek. Úgy képzeljük, hogy aki felnőtt, az:

mindig tudja, mit kell tenni,
nem bizonytalan,
kézben tartja az életét,
és minden nagy kérdésre van válasza.

Csakhogy amikor mi kerülünk ebbe az életkorba, kiderül: ez a kép nem stimmel. A bizonytalanság megmarad. A kérdések nem fogynak el. Néha tanácstalanok vagyunk, félünk, hibázunk. Innen jön az érzés: „Ha így érzem magam, akkor mégsem vagyok igazi felnőtt.”

Az Edward-felismerés: a kulcsélmény

Ezt a gondolatot gyönyörűen ragadja meg Ann Napolitano regénye, a Dear Edward. A történetben a főszereplő fiú egy tragédia után egyszer csak ráébred: a körülötte lévő felnőttek nem mindentudó lények. Ők is csak emberek – egyszerűen idősebbek nála, és szerepeket játszanak (szülő, nagynéni, nagybácsi).

Nevezzük ezt Edward-felismerésnek: annak a belátását, hogy a gyermekkori felnőttképünk túlzó, idealizált volt. A felnőttek nem mítikus figurák. Ők is keresik az útjukat.

A személyid hazudik? Ez deríti ki, hány éves az agyad valójában

Mit mond erről a pszichológia?

Seth J. Gillihan amerikai pszichológus a Psychology Today hasábjain arról ír: a felnőtt-érzés hiányának egyik fő oka az, hogy gyerekként torz képet alakítunk ki a felnőttlétről. A szüleink magasabbak voltak, többet tudtak, döntéseket hoztak – ez misztikus „felnőtt aurát” adott nekik.

Most viszont mi is tudjuk: nem értjük teljesen az életet. Nem látunk mindent előre. És mivel a valós élmény nem egyezik a gyerekkori elvárással, azt gondoljuk, még nem érkeztünk meg a felnőttségébe.

Kiderült, mikor kezdődik az igazi felnőttkor – jóval később, mint gondolnád

Nem az életkor tesz felnőtté

Sokaknál nem egy születésnap hozza el a változást, hanem életesemények:

az első komoly anyagi döntés,
a házasság,
egy gyermek születése,
egy szülő elvesztése,
idős hozzátartozó gondozása.

Ezek az élmények szembesítenek minket a felelősséggel – de még ekkor sem feltétlenül érezzük magunkat „kész” felnőttnek. Inkább csak azt, hogy helyt kell állnunk.

Lehet, hogy a felnőttségről alkotott képünkkel van gond

Talán nem velünk van baj, hanem azzal az elképzeléssel, amit gyerekként kialakítottunk. A valóságban a felnőttek:

sokszor bizonytalanok,
nem tudják a legtöbb kérdésre a választ,
néha legszívesebben fagylaltot ennének vacsorára,
és ugyanúgy vágynak megerősítésre, mint egy gyerek.

A felnőttség nem egy állapot, ahol minden világos és stabil. Inkább folyamatos alkalmazkodás, felelősségvállalás és döntéshozatal – kételyekkel együtt.

Nem kell felnőttnek érezned magad

Fontos: nem szükséges felnőttnek érezned magad ahhoz, hogy felelősségteljesen élj. Lehet, hogy soha nem fogod pontosan azt az érzést megtapasztalni, amit gyerekként a felnőttekhez társítottál.

És ez rendben van. Lehet, hogy a valódi érettség éppen ott kezdődik, amikor felismerjük: a felnőttek sem mindentudók. Csak emberek, akik próbálják a lehető legjobban csinálni. Pont, mint mi.

ÉLETKORI VÁLTÁS

Elmúltál 40, mégsem érzed magad felnőttnek? Nem vagy egyedül