Ajándékra kevesebbet, élelmiszerre viszont néhány százalékkal többet költenek a magyarok, mint tavaly karácsony előtt - a Kereskedelmi Szövetség szerint. Keveseket tartott vissza a járvány, az ezüstvasárnapot is sokan töltötték boltokban. Az áruházak kifejezett kérése, hogy senki ne hagyja utolsó pillanatra az ünnepi bevásárlást.

Soha nem volt olyan drága a dió, mint amilyen a mostani karácsonyi bejglihez lehet. A sokéves átlag fele termett belőle, az unióban Magyarországon a legkevesebb. A terméktanács úgy számol, a tavalyi rekordhoz képest 10-15 százalékkal emelkedhetnek az árak, így hamarosan akár 5000 forintba is kerülhet a legjobb minőségű dió kilója.  

350 kilogramm lejárt szavatossági idejű húst, belsőséget, rizstésztát talált egy távol-keleti étteremben a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal Budapesten. Ráadásul a konyha is piszkos volt, a fagyasztott alapanyagokat pedig szabálytalanul tárolták.

Nem dobták ki, inkább megették a koronavírus-járvány miatt felhalmozott ételek nagy részét a magyarok. A Nébih friss felmérése szerint ugyan még mindig rengeteg élelmiszer landol feleslegesen a kukákban, de a pánikvásárlások miatt nem nőtt a pazarlás. Most az Élelmiszerbank Egyesület az ENSZ Élelmezésügyi Szervezetével közösen összesen 90 tonna tartós élelmiszert gyűjtöttek, amellyel 36 ezer rászoruló családon segítenek a következő hetekben.

Az élelmiszerek és az üzemanyagok további drágulására figyelmeztet a Magyar Nemzeti Bank. A Matolcsy György vezette jegybank legfrissebb elemzése szerint ez leginkább a nyugdíjasoknak és a szegényebb családoknak okoz majd gondot. A DK szerint azonnali lépésekre lenne szükség, de a kormány láthatóan tehetetlen. A kormány szerint a kulcs a munkahelyek megőrzése és az újak teremtése.

Váratlanul megugrott az infláció. A kolbászért 16%-kal, a cukorért 14-gyel, a gyümölcsökért pedig már 45%-kal többet kell fizetni, mint egy éve - a KSH friss jelentése szerint. Az üdülések és az üzemanyagok egyik hónapról a másikra drágultak 7-8%-kal. A Portfolio.hu úgy számol, a koronavírus okozta károk egy részét áthárítják a cégek a vásárlókra.

Abonyi Orsi, dietetikus elárulta: mitől olyan szuperek ezek a különleges ételek? 

A legszegényebb régióba fontos élelmiszerek és taneszközök, a frontvonalban dolgozóknak pedig mindennap meleg étel. A Baptista Szeretetszolgálat munkatársai a járvány kezdete óta azon dolgoznak, hogy segítsenek a bajba jutott családoknak és megkönnyítsék az egészségügy helyzetét.

Egyre több országban kérnek segítséget a szexipari munkások, és van, ahol kapnak is.

Nem hívhatják majd trappistának a most ilyen néven árult sajtok nagy részét. Erről a Penzcentrum.hu írt. Szigorítják az élelmiszerkönyvet, miután az eltérő minőségre panaszkodtak a vásárlók az élelmiszerbiztonsági hivatalnál. A szigorúbb előírások várhatóan év végétől lesznek érvényesek. A trappista évtizedek óta a legkedveltebb sajt Magyarországon.

Jelentősen, 10-15%-kal többe kerülhet idén, amit a karácsonyi asztalra szánnak, mint tavaly. Nem csak a sertéshús, a hal ára is átlag felett emelkedett és a bejglibe való tölték is lényegesen drágult egy kártevő, a dióburok-fúrólégy miatt. Az édességgyártók viszont azt ígérik, a szaloncukor ugyanannyiba kerül, mint egy éve.

Strasser-Kátai Bernadett, a Real Nature Kft. tulajdonosa a génmódosított élelmiszerekről és azok fogyasztásáról mesélt nekünk!

Több, mint ezer kiló száraztáp és több száz konzerv gyűlt össze, megtelt a győri állatmenhely raktára a rengeteg felajánlástól.

Harmadával többe kerülhet a cseresznye, mint a korábbi átlag. A korai fajták döntő része rohad a sok eső miatt. A Terméktanács az évtized egyik legrosszabb szezonjára számít. Úgy számolnak, hogy meggyből is kevesebb lesz, ami szintén drágulást jelent. Az eper most ötödével kerül többe, mint egy éve.

Élelmiszer-szállító kamion borult fel a 4-es főút abonyi elkerülő szakaszán pénteken a kora reggeli órákban. A balesetet az okozta, hogy a Szolnok felé tartó kamion nagy sebességgel nekihajtott az útépítés miatt kihelyezett betonterelő szigetnek.  

Idén várhatóan 10 milliárd forintot fognak a vásárlók költeni húsvétkor sonkára - hangzott el a Magyar Húsiparosok Szövetségének hagyományos húsvéti sajtótájékoztatóján.

Tovább drágul a tojás. A terméktanács úgy számol, húsvét előtt 10-20%-kal emelniük kell a termelői árakat. Azt mondják, a megugró kereslet miatt kénytelenek több tojót beállítani, pedig az ünnep után a tyúkok nagy része nem fial majd hasznot. A KSH szerint már most ismét több mint 40 forintot kérnek egy átlagos tojásért Magyarországon.

Élelmiszert halmoznak fel a megállapodás nélküli Brexittől tartó britek. Egy friss felmérés szerint a felnőttek negyede előre vásárol, mert tart attól, hogy Nagy-Britannia tervezett uniós kilépése, vagyis március 29-e után nehezen jutnak majd be az unióból származó élelmiszerek a szigetországba. Ez pedig hiányhoz és áremelkedéshez vezethet.

Évente 68 kilogramm ételt dob ki a kukába egy átlagos magyar. Ezek egy része ráadásul olyan élelmiszer, amit még fel sem bontottak. A Nébih Maradék nélkül elnevezésű programot indított, ennek most már része egy interaktív iskolai tanóra is. A szakember szerint ugyanis a gyerekeknél lehet valóban eredményes, hosszútávon ható eredményt elérni. 

Ételmérgezést okozhat, ha a nagy melegben nem kerül időben hűtőbe a friss áru. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál ezért azt javasolják, vásárlás után senki ne hagyja hosszú ideig hűtetlenül az élelmiszereket. És nemcsak a tejet, vagy tojást tartalmazó ételek veszélyesek, gyakorlatilag bármi okozhat bajt a hőségben.

Málló vakolat, penészes falak - és felismerhetetlen, rothadó húsdarabok. A kállósemjéni húsfeldolgozó üzemnek engedélye sem volt, a nagykállói boltban pedig olyan édességet találtak az ellenőrök, ami már egy éve lejárt. Egyszerre csapott le két helyszínen az adóhatóság és az élelmiszerbiztonsági hivatal.

Pont azok fizetik sokszor a legtöbbet az ennivalóért, akik a legkevesebből élnek. A kis falvakban élőknek gyakran nincs választásuk, hogy hol vegyék meg az ennivalót, mert vagy egy bolt van csak, vagy pedig mozgóbolt, és ezek akár 30-40 százalékkal drágábbak, mint a közeli városok nagyobb üzletei, ahová viszont nehezen jutnak el.  

Csökkentsék a tartós tejek áfáját is 5 százalékra már áprilistól - ezt kéri a kormánytól a Terméktanács, miután tizedével visszaesett tavaly a tejfogyasztás Magyarországon.

Számos, súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő hiányosságot állapítottak meg a Nébih szakemberei egy, a fővárosi Fény utcai piacon működő üzletben. A bolt üzemeltetői a legalapvetőbb higiéniai és tárolási követelményeket sem tartották be.

Kevés a liba, sok boltban nem is lehet kapni a legfontosabb Márton-napi alapanyagot. A Lúdszövetség szerint a hiányt még mindig a tavalyi madárinfluenza okozza. Akkor majdnem két és fél millió szárnyast kellett leölni.

Egerek, bogarak - nem állatkereskedésben, hanem egy pékségben. Borzalmas állapotokat találtak az élelmiszer ellenőrök egy rákospalotai pékségben. Süteményeket, kenyereket készítettek ott, amiket csaknem 30 környékbeli kisboltba szállítottak. A tulajdonos többszázezer forintos bírságot kapott, és kötelezték, hogy takarítsa ki a helyiséget. Ezt megtette, így a napokban újra kinyithatott.  

Vizes sonka – ez nem egy új fajta hús, a Hússzövetség figyelmezteti a vásárlókat arra, hogy a hónapok helyett, a gyorspácolt sonkák napok alatt meglepetést okozhatnak otthon szeleteléskor, ezért érdemes alaposan végigolvasni a címkét, mielőtt hazaviszik a kiválasztott darabot. Nem csak a pácolás, az árak is változtak. Drágult a sertés és a szövetség elnöke szerint lesz még drágább is.

Becsapják a vásárlókat - ezt mondta a földművelésügyi miniszter, miután a NÉBIH befejezte a Nyugat-Európában és a Magyarországon árult azonos márkájú termékek összehasonlítását. 96-ból 71 élelmiszert találták eltérőnek. Fazekas Sándor szerint bebizonyosodott, hogy kettős mérce működik az európai élelmiszerpiacon, és a magyaroknak silányabb élelmiszerek jutnak. Később a NÉBIH jelentéséből viszont az derült ki, hogy a különbségtétel nem tekinthető általános gyakorlatnak. A Spar is megszólalt, és cáfolják a silányabb minőséget.

Felháborítónak tartja a kormány, hogy silányabb minőséget szállítanak az élelmiszergyártók Magyarországra, mint Nyugat-Európába, ezért, csatlakozva a szlovákokhoz, uniós fellépést sürgetnek. Most 100 terméket hasonlítanak össze, azt vizsgálva, hogy tényleg minden finomabb-e az osztrák boltokban, mint nálunk. Szakértők szerint a különbség egyik oka az, hogy a kelet-európai piacon csak az olcsóbb árut tudják eladni, ez pedig a minőség rovására megy. Közben több gyártó is jelezte, hogy nincs eltérés a különböző országokba szállított termékeik között.

Ezeket a fotókat a szerb-magyar határon szolgáló rendőrök készítették és töltötték fel a Zsaruellátó facebook oldalára. A szendvicseket az az orosházi Bt. készítette, aminek a telephelyeit egy időre bezáratta a kormányhivatal. Több mint száz határrendész kapott ugyanis ételmérgezést.

10 százalékkal drágult a sertéshús, és 15-tel a cukor - a KSH szerint. Tehát nemcsak a zöldségek, hanem több alapvető élelmiszer ára is az infláció sokszorosával emelkedett a boltokban. A Fidesz alelnöke szerint a multik dobták meg az árakat, mert rosszul viselik, hogy magas béreket kell fizetniük idén. Az LMP-nél viszont azt mondják, éppen a kisboltosok drágítottak kényszerből a kormány - szerintük dilettáns politikája, a kötelező minimálbér-emelés miatt.

Elakadt a füstölt szalonna a Postán. Majdnem egy hete várja a vidéki rokonok küldeményét egy budapesti család, de a csomag csak nem akar megérkezni. Szerintük a Posta egy napos szállítási időt garantált, ezért mertek romlandó élelmiszert feladni. Közben a csomag Budaörsön, a Posta logisztikai központjában vesztegel. Az állami cég szerint nincs fennakadás a küldemények kézbesítésében, de egy-egy hiba előfordulhat.  

Habár Zsolti tiltakozik Vivien közeledése ellen, kapcsolatuk mégis olyan, mintha régóta házasok lennének. Ezúttal egy apróságnak tűnő dolog okozta "szakításukat"...

Újabb tematikus hét vette kezdetét a Villában. Ezúttal a demokrácia jegyében élik napjaikat a lakók, akiknek a vezetőjük megválasztása után arról is szavazniuk kellett, hogy mire költsék a napi betevőt. Természetesen az egyetértés ezúttal is elmaradt.

Kiadták Magyarország 2014-es élelmiszer-mérlegét. Miből mennyit ettünk és eszünk, többet költünk élelmiszerre? És milyen összefüggés van a jövedelem és a táplálkozási szokások között – aki tehetősebb, egészségesebben eszik? S aki szegény, annak kizárólag gyengébb minőségű és hizlaló ételekre telik? 

Több mint 8 ezer liter lejárt szavatosságú tejet, több ezer üveg sört, rengeteg fagyasztott zöldséget és legalább 70 kiló hústerméket találtak a vámosok egy szegedi telephelyen. A céghez egy rutin ellenőrzéskor jutottak el, nem is az élelmiszert keresték. Az adóhatóság szerint a termékeket átcsomagolhatták, ezért a telephely tulajdonosa több milliós bírságra számíthat.

Alacsonyabbak a magyar árak Európa legtöbb országához képest - ez derül ki az Eurostat legfrissebb felméréséből - tudta meg a portfolio.hu. A 29 tagállamból 24-ben drágábban lehet például élelmiszerhez jutni, itthon csak az uniós átlag majdnem 80%-át fizetjük. Csak 4 olyan kelet-európai ország van ahol a magyarnál is olcsóbb az élelmiszer, viszont az általunk megkérdezett elemző szerint itthon a bérek is jóval alacsonyabbak.

Ideje lenne távoznia a multik egy részének, ahelyett, hogy Magyarországra zúdítják Európa élelmiszeripari szemetét - ezt mondta a miniszterelnökséget vezető miniszter, miután a kormány a kiskereskedelem helyzetéről tárgyalt. A Kereskedelmi Szövetség szerint Lázár János megbántotta a vásárlókat, akik az általa kifogásolt termékeket keresik a boltokban. Kérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy mi alapján és pontosan mely üzletláncokra gondolt a miniszter, de csak annyit közöltek, Lázár János szavai nem igényelnek magyarázatot.

A tehetős világban egyre több szó esik az egyenlőtlenségről. Ennek egyik szembetűnő megjelenése, hogy ki mit és mennyit eszik. Van, aki eleget van, aki keveset, s van, aki alig valamit. Viszont egy informált becslés szerint évente egy ezer milliárd dollár értékű fogyasztható élelmet dob ki a világ. Háztartások, üzletek, éttermek. Franciaországban most hoztak egy törvényt, amely érdemi első lépés: a nagyobb üzleteknek megtiltják, hogy még használható élelmiszert semmisítsenek meg vagy dobjanak el.

Kikukázzák. Előkészítik. Megfőzik. És hogy a végén mi kerül a tányérra? Mindjárt kiderül. Most mi is csatlakozunk azokhoz, akik a világ talán legfurcsább kajáit készítik. Bár pénzük lenne vásárolni - konténerekből, szemetesekből gyűjtik össze az ételt, hogy maguknak, vagy másoknak főzzenek belőle.

Már a magyar vásárlókat is csábítják a román hipermarketek. Romániában június elsején minden élelmiszer áfáját 9 százalékra csökkentették, így jóval olcsóbbak lettek az árak. Magyarországon január elsejétől egyedül a sertés áfája csökken majd 5 százalékra, de az ellenzéki LMP szerint ez kevés. A kormány szerint más élelmiszerekre nem tudják kiterjeszteni a kedvezményes adókulcsot.

A miniszterelnök előbb napirenden tartásra javasolta, és még mindig megvitathatónak tartja, de bevezetéséről nincs szó. Szakértőket kérdezünk. És: 10 éves a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amelynek célja, hogy a megmaradó, de még fogyasztható élelmiszer eljusson a rászorulókhoz és ne a kukába kerüljön.

Bárki elviheti az ételt abból a dobozból, amit a pécsi belvárosban szerelt föl a Betegápoló Irgalmasrend. Egyre többen helyeznek el benne élelmiszert, amit nemcsak a hajléktalanok keresnek.

Peték, kukacok, legyek mindenfelé, a tojásokon és a földön is. A több mint 380 ezer lejárt szavatosságú, szennyezett tojást egy olyan helyiségben találták, ahol a friss árut is csomagolják.

Amikor az ember vásárol, számít az ár, a bolt közelsége, és sok minden más, de mindenki maga döntheti el, hol költi a pénzét. Kivéve az Erzsébet-utalványosok, akik csak meghatározott helyeken vásárolhatnak, és nem is akármit.

Kommandósok segítségével fogtak el négy uzsorást a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gávavencsellőn.

Az uzsora-bűncselekmények egy új formája, az úgynevezett „boltocskázás” ütötte fel a fejét Hajdú-Biharban.

A képviselők nem támogatták azt a javaslatot, hogy csak jövő januárban vezessék be a népegészségügyi termékadót.

A Hitacsi városban vizsgált spenótokon talált radioaktív jód mennyisége majdnem harmincszorosa volt a megengedett értéknek.

Az elmúlt egy évben az élelmiszerek, a háztartási energia és az üzemanyagok ára nőtt a leginkább.