Honnan ered a csók? Egy dán tudós házaspár cikkéből pedig megtudhatjuk, hogy jóval régebbre nyúlhat vissza a csókolózás történelme, mint azt a legtöbben gondolták. A sumér írásokban ráadásul először szexuális kapcsolatot létesítenek, és csak utána csókolóznak.

Furfangos módon jutottak ki kifutójukból a csimpánzok Belfastban. Észrevették, hogy a viharban meggyengült egy faág, amit letörtek. Ezt aztán a betonfalnak támasztották, hogy felmászhassanak rajta a kifutó tetejére. A legtöbb csimpánz ennyivel beérte, de volt olyan, aki kimerészkedett a látogatók közé is. Az egyik gondozó azzal nyugtatta az embereket, hogy a majmok tudják, hogy nem jöhetnek ki, és majd visszamennek. Ez egyébként később pontosan így történt.

82 évesen is a világot járja a brit Jane Goodall, az emberhez közeli csimpánzok szakértője, aki sok mindent megfigyelt az állatokról, amit a tudósok nem. Világhírű állatvédő és környezettudós, aki szerint mindenki tehet a Föld jövőjéért. Évtizedeket töltött Afrikában, utóbb intézetet alapított, világszerte, így Magyarországon is vannak követői. Megkérdezzük tőle, mi hajtja őt ma is?

Bizony a nagy hideg ellen nemcsak nekünk, hanem az állatoknak is védekezniük kell. Különösen nehéz ez azoknak a fajoknak, amelyek nem szoktak hozzá a mínuszokhoz. A veszprémi állatkertben így például a csimpánzok gyömbéres teát isznak, hogy elkerüljék a meghűlést.

A magyar húsleves lett a kedvence a veszprémi állatkert új csimpánzainak. A két majomlány Spanyolországból érkezett Veszprémbe, a már meglévő csimpánzfiúkhoz. A gondozók remélik, hogy így hamarosan kis csimpánzok születnek majd.

A Veszprémi állatkert két új csimpánza kedvesen fogadta a látogatók érdeklődését. Barátságosan játszadoztak és begyümölcsöztek.