Nem a Közel-Keletről és Afrikából, hanem főleg a Kelet-Európából jövő bevándorlók ellen kampányoltak a kilépéspárti politikusok Nagy-Britanniában - ezt mondta az RTL Híradónak a Közép-Európai Egyetem egyik professzora. A szakértő szerint a brit választók az uniós országokból érkező bevándorlókat utasítják el, nem pedig a menekültek befogadását. A magyar kormány Brüsszel bevándorlási politikájával magyarázza a brit kilépést. A DK arra kéri a miniszterelnököt, hogy a magyar kvótanépszavazást ne tartsák meg.

A britek minél gyorsabb távozását akarja az Európai Unió. A szervezet alapító tagállamainak külügyminiszterei szerint amilyen gyorsan csak lehet, el kell kezdeni a tárgyalásokat Nagy-Britannia kilépéséről. A jövő héten az unió valamennyi vezetője tárgyalóasztalhoz ül. A kilépésre elvileg két év van, de csak nagyon nehéz és bonyolult egyeztetések után válhat ki egy ország az Európai Unióból.

Sírva fogadta a londoni népszavazás eredményét - ezt nyilatkozta a Híradónak az egyik Londonban élő magyar. Az ott dolgozó magyarok közül többen úgy érzik, őket is kiszavazták Nagy-Britanniából. A bizonytalanság egyáltalán nem enyhül: a londoni magyar nagykövetségen nagyon sokan érdeklődnek: mire számíthatnak, miután a népszavazáson a többség az unióból való kilépésre szavazott. A külügyminiszter pénteken azt mondta: egyik napról a másikra senkinek nem változik meg az élete.

Elhagyják a britek az Európai Uniót – 72 százalékos részvétel mellett a kilépéspártiak több mint 1 millió szavazattal megnyerték a történelmi jelentőségű népszavazást. David Cameron brit miniszterelnök azonnal bejelentette lemondását, a kilépés hírére a font árfolyama meredeken esni kezdett. Ez az első eset, hogy az EU egy tagállama elhagyja a szervezetet, ezért egyelőre óriási a bizonytalanság a jövőt illetően.

318 forintot kértek egy euróért napközben. Kora reggel, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a britek elhagyják az Európai Uniót, 322-re, másfél éves mélypontjára zuhant az árfolyam az éjszakai 312-ről. Nincs szerencséje annak, aki most indul nyaralni. Az angol font sokkal meredekebben zuhant. Átmenetileg csak 382 forintot ért, pedig egy napja még 412-et is adtak érte. Állásaik elvesztésétől, szigorításoktól viszont egyelőre nem kell tartaniuk a szigetországban dolgozó magyaroknak.

A britek kilépése az Európai Unióból az Egyesült Királyság végét is jelentheti. Ennek most még Anglia mellett Skócia, Észak-Írország és Wales a tagjai. A skótok viszont jelezték, hogy ha győznek a kilépéspártiak, akkor náluk is népszavazás lesz, méghozzá arról, hogy elszakadjanak-e Angliától.

A britek kilépése az Európai Unióból a magyar munkavállalókra is hatással lehet. Angliában becslések szerint legalább 300 ezer magyar dolgozik, többségük Londonban. Ők most azért lehetnek ott, mert az EU-tagállamok állampolgárai szabadon élhetnek és dolgozhatnak bárhol az unió területén. A brit kilépéssel mindez megváltozik.

Más miniszterelnöknek kell letárgyalnia a britek EU-ból való kilépését. Ezzel magyarázta David Cameron miniszterelnök, hogy miért mond le posztjáról. A brit kormányfő hónapok óta a maradás mellett kampányolt, az utolsó pillanatban azonban mégis a kilépéspártiak győztek. Az új kormány októberben állhat fel.  

Több mint 70 százalékos részvétel mellett a kilépéspártiak nyerték a történelmi jelentőségű népszavazást. Ez az első eset, hogy az EU egy tagállama kilép a szervezetből, egyelőre óriási a bizonytalanság a jövőt illetően. A hírre a font árfolyama meredeken esni kezdett, a londoni tőzsde nyitásakor nagy veszteségekre számítanak.  

Angliában csütörtökön megkezdődött a mindent eldöntő népszavazás az Egyesült Királyság EU-tagságáról. A Brexitet bár maga a brit miniszterelnök hívta életre, most mégis visszakozna a kilépéstől.

Reggel hét óra óta folyik Nagy-Britanniában a népszavazás arról, hogy a szigetország az Európai Unió tagja maradjon-e vagy sem. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint este 10-kor zárnak. Az előrejelzések nagyon szoros végeredményt jósolnak. A szavazás kimenetele azért is fontos, mert sok magyar él és dolgozik a szigetországban.

Ezernél több vállalkozás, illetve cégvezető támogatta nyílt levélben Nagy-Britannia Európai Uniós tagságát. Szerintük a kilépés gazdasági bajokhoz, munkahelyek elvesztéséhez vezethet. Vannak azonban távozáspárti üzletemberek, akik szerint az uniós tagság akadályozza a szigetországot a növekedésben. Egy magyar szakértő szerint a népszavazás eredményének lehet hatása a magyar gazdaságra is.

Egyre nő a feszültség Nagy-Britanniában és Európában kevesebb mint három nappal a népszavazás előtt, amely arról dönt, hogy maradnak-e vagy távoznak a britek az Európai Unióból. A felmérések egy része a maradók, másik része a távozók előnyét mutatja, ami fokozza a bizonytalanságot. Ez pedig a kint élő és az RTL Híradónak nyilatkozó magyarok hangulatát is befolyásolja. Tudósítónk, Erdélyi Angelika kérdezte őket Londonban.

21 millió forintért buzdítja Orbán Viktor a briteket arra, hogy ne lépjenek ki az Európai Unióból. A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint ennyibe került, hogy egész oldalas hirdetést tegyenek közzé a Daily Mail című brit lapban a miniszterelnök üzenetével. A külügyminiszter azt mondta az RTL Híradónak, nem egyeztettek előzetesen a brit kormánnyal a hirdetésről, amely a DK szerint kidobott pénz volt.

Könnyen lehet, hogy mindössze pár ezer szavazaton múlik majd Európa, és talán az egész világgazdaság sorsa alig két hét múlva. A Brexit, vagyis a britek népszavazása az Unióban maradásról vagy kilépésről sok mindent megváltoztathat. Most több százezer magyar él és dolgozik a szigetországban, az ő helyzetük is bizonytalan lehet nagyon gyorsan.

Hetek óta nem látott mélypontra esett az angol font árfolyama azután, hogy a legfrissebb közvéleménykutatások szerint nőtt azoknak a száma, akik támogatják Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból. A voksolásig már csak két és fél hét van hátra. Jelen állás szerint 3-4 százalékkal győzne a Brexit, vagyis az uniós tagság felmondása. A Nemzetközi Valutaalap és más gazdasági szakértők szerint egy ilyen fordulat súlyos gazdasági következményekkel járhat.