Sérül az igazságszolgáltatás függetlensége, ha méltatlan bérért kell dolgozniuk a bíróknak.

Váratlanul érte a tanárok bérrendezése a felsőoktatás munkatársait, ugyanis a fizetésemelésből teljesen kimaradtak. Így fordulhat az elő, hogy egy szakmunkás többet keres egy egyetemi tanársegédnél. A felsőoktatás helyzetéről Gregor Anikó, szociológust, az FDSZ (Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete) ELTE Társadalomtudományi Karának szakszervezeti titkárát kérdeztük a Reggeliben.

A pedagógusok már korábban jelezték, hogy nem fogadják el a kormánytól azt a magyarázatot, hogy az uniós forrásokra van szükség a béremeléshez. 

A pedagógusok jó részét csak a szakma és a gyerekek szeretete tartja a pályán.

A legtöbb ellenzéki párt kiállt az egészségügyi szakdolgozók mellett. Tegnapi tüntetésükre reagálva az MSZP azt közölte: jogosak a követeléseik. A DK-nál pedig úgy fogalmaztak 10-12 éve szörnyű a most tiltakozók helyzete. A tüntetésen az egészségügyi szakdolgozók egyebek mellett előrehozott bérrendezést követeltek. A kormány úgy reagált: jelenleg is zajlik egy többéves, átfogó béremelési program.

Már januártól vesztegetésnek minősülhet a hálapénz. Aki adja, az egy év, aki átveszi, akár öt év börtönt is kaphat. Ez is kiderült az orvosok bérrendezéséről szóló törvényjavaslatból, amelyet ma nyújtott be a kormány a parlamentnek. Az új jogszabály megtiltaná azt, hogy az orvosok állami kórházban fogadjanak olyan betegeket, akiket korábban a magánpraxisukban kezeltek, és külön engedélyhez kötné, hogy az állami ellátásban dolgozók magánpraxisban vagy másodállásban is dolgozzanak.