Az EU új, a bérek átláthatóságáról szóló irányelvének részeként a jövőben elvárnák, hogy az álláshirdetésekben közzétegyék a bértartományokat. A vállalatoknak egyrészt be kell majd mutatniuk, hogy melyik munkakörben mennyit keresnek a dolgozói, és mit tesz a cég annak érdekében, hogy egyenlő munkáért lehetőleg egyenlő bérezés járjon. Másrészt már az álláshirdetésekben is jelezni kell majd, hogy milyen bérre számíthat a jelentkező. Ausztriában már 2011 óta létezik ilyen törvény. Garancsy Gergő HR szakértővel a Reggeliben arról beszélgettünk, nálunk mikor lép életbe az intézkedés, kinek kedvez ez a változtatás, és miért szülhet bérfeszültséget. 

Nem tudják a tanárok, hogy pontosan mennyi pénzért dolgoznak – ezt mondta a Tanítanék Mozgalom alapítója az RTL Híradónak. Pilz Olivér szerint félő, hogy szubjektív szempontok alapján megy majd a béremelés. Ezt azután mondta, hogy a kormány szerdán bejelentette: megérkezett a Brüsszelből várt technikai levél, ami lehetővé teszi a régóta ígért pedagógus béremelést. A Pedagógus Szakszervezet szerint bár örülnek, hogy nőnek a fizetések, ezzel a bérfeszültség is nő a pedagógusok között. A kormány szerint: minden tanár jól jár. 

A szakszervezetek azt kérik a kormánytól, hogy az idei járulékcsökkentésből keletkező megtakarítást fordítsák a bérfeszültség kezelésére.

Akár négyszeresre nőhet a különbség az orvosok és az ápolók bére között. Ezért a Független Egészségügyi Szakszervezet szerint újabb kivándorlási hullám fenyegeti az országot. Ők és a Szakdolgozói Kamara mindenkinek dupla fizetést követel az egészségügyben. Az LMP pedig a Parlamentben arról kérdezte a kormányt, hogy miért hagyták ki a szociális gondozókat a bérfejlesztésekből.