Bár a kormány eredetileg február végéig tervezte fenntartani az árrésstopot, a kormány május 31-ig meghosszabbította azt. Raskó György agrárközgazdász szerint rövid távon a vásárlók jól járnak: egyes termékeknél 6–8 százalékot is megspórolhatnak. Ugyanakkor a kiskereskedelem súlyos veszteségeket szenved el, a tartalékok elfogytak, 2025-ben már masszív mínuszt termelt az ágazat. Az elmúlt évek intézkedései különösen a magyar tulajdonú boltokat hozták nehéz helyzetbe, miközben a nemzetközi diszkontláncok erősödtek. Tavaly 800 független vidéki bolt zárt be, főként falvakban.

Az árrésstop maradni fog a választásokig, a kereskedők 10%-os plafont kapnak, viszont a kisebb boltok akár végleg bezárhatnak emiatt.

A város polgármesterével azt közölték, hogy az árrésstop és a különadó lehetetlenné teszi a szupermarket működését.

Fordulat az áraknál: a világpiacon esnek az élelmiszerárak, így a jegybank jövőre alig 3%-os inflációt vár.

A kormány visszavonta a félkemény sajt árrésstopját, mert a termelők szerint beavatkozás nélkül is csökken az ára. A kereskedők jelentős veszteségtől tartanak.

Hiába az árrésstop, a tojás ára brutálisan emelkedik: 89 forint az átlagár, ami 20%-os drágulást jelent egy év alatt. A madárinfluenza és a karácsonyi kereslet tovább növelheti az árakat.

A KSH friss, októberről szóló jelentése alapján 4,3 százalékon rekedt itthon az infláció. A gyümölcsök 15%-kal drágultak, az árrésstopos tojás pedig 20%-kal kerül többe, mint egy éve, mert a termelők emeltek árat.

Több mint kétszer annyit fizetnek a vásárlók a boltokban az élelmiszerekért, mint 2015-ben egy friss statisztika szerint.

Minden egyes hónapban 13 milliárdos veszteséget okoz a kereskedőknek az árrésstop. Erről a Kereskedelmi Szövetség főtitkára beszélt az RTL Híradónak.

Hiába árrésstopos a csirkemell és a tojás, mindkettő kiugróan, idén már 17 százalékkal drágult.

Az árrésstop elsőre a vásárlók érdekeit szolgálja, valójában azonban súlyos következményeket okoz az élelmiszer-kereskedelemben. A 10 százalékos árrésplafon az élelmiszereknél és a 15 százalékos korlát a háztartási cikkeknél nem fedezi a boltok működési költségeit, így sok üzlet – különösen vidéken – veszteséggel kénytelen árusítani. A nyomás pedig nem áll meg a kiskereskedelemnél: a lánc végén a gazdák és feldolgozók is ellehetetlenülnek. Rövid távon az infláció mérsékléséhez hozzájárulhat, hosszú távon viszont veszélybe sodorhatja az egész hazai élelmiszerellátást – figyelmeztet Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője.

Alig találni Budapesten egymilliós négyzetméter ár alatt panellekást. A lakásárak az utóbbi években az európai átlagot többszörösen meghaladó ütemben emelkedtek. A kormány úgy döntött, árrésstopot vetne be a lakáspiacon: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint ez csökkentené az inflációt, és megállíthatná az árak spekulatív növekedését. De vajon tényleg ez a megoldás? Balogh László ingatlanszakértő szerint a helyzet ennél jóval bonyolultabb.