A gazdasági válság és a menekültválság Görögországban találkozik. A különbség - egyebek mellett - annyi, hogy a görög gazdasági és pénzügyi válsággal mindennél intenzívebben foglalkozott az Európai Unió az elmúlt hónapokban, a menekült- és migrációs válsággal talán mindennél kevésbé intenzíven. Bár ez a héten változhat. Görögországot továbbra is Törökországból érkező menekülők és migránsok tízezrei hagyják el. Vasárnap - az idén már másodszor - választások voltak.

És közben egy népszavazást is - a gazdasági és a menekültválság kettős szorításában küszködő Görögországban. Mit kezd a súlyos megszorító csomaggal, amit ő fogadott el országa nevében? És mit kezd a Törökországból érkező, Görögországon átutazó menekültáradattal?

Görögországnak Alexisz Ciprasz távozása után is végre kell hajtania a refromokat - közölték Brüsszelben. Az athéni kormányfő csütörtök este nyújtotta be lemondását, hogy egy újabb választáson szerezhessen nagyobb felhatalmazást a görögöktől. Pártszövetsége, a Sziriza januárban a  megszorítás ellenes programmal győzött, majd hosszú szabadságharc következett a hitelezők ellen. Ám ennek végén Ciprasz minden eddiginél keményebb megszorításokat fogadott el. Emiatt a Sziriza több képviselője is fellázadt ellene, ezért elvesztette parlamenti többségét.

Dühödt reakciókat váltott ki Görögországban a hajnali brüsszeli megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy Athén újabb hitelekről tárgyalhasson. Az eurozóna tagállamainak vezetői, élükön Németországgal ugyanis már azért is kemény megszorító intézkedéseket követelnek, hogy egyáltalán leüljenek tárgyalni az újabb mentőcsomagról. A 17 órán tartó megbeszélésen Alekszisz Ciprasz kormányfő szinte minden eddigi célját feladta, ráadásul a reformokat szerdáig el kell fogadtatnia a görög parlamenttel úgy, hogy azt saját pártjából is többen ellenzik.