A 444-nek beszélt arról a Tisza Párt elnöke, hogy kormányra kerülve módosítanák az alaptörvényt, ami után Orbán Viktor nem lehetne többet miniszterelnök.

Az Alaptörvény 13. módosítását tették közzé a parlament oldalán, amit Novák Katalin kegyelmi gyakorlata miatt kezdeményezett Orbán.

Az Országgyűlés helyett a honvédelmi miniszter dönthetne a jövőben a katonák jogállásáról, és jelenlegi formájukban nem alakulhatnak, és nem is működhetnek szakszervezetek a Honvédségnél. Egyebek mellett így módosítaná 12. alkalommal az Alaptörvényt a kormány. Ha elfogadják a módosítást, attól kezdve nem a magyar nemzetnek, hanem az Orbán-kormánynak lesz hadserege – reagált a Híradónak a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke, Harangozó Tamás. A honvédszakszervezet tárgyalna a kormánnyal. 

Az Ukrajna elleni háborúra hivatkozva javasolja az Alaptörvény immár sokadik módosítását Varga Judit.

Ha elfogadják a javaslatot, akkor a koronavírus-járványhoz hasonlóan rendeletekkel kormányozhat majd a kormány akkor is, ha egy szomszédos államban háború folyik.

Újabb indokokat adnak a veszélyhelyzet elrendeléséhez.

A főbíró arra akarta rávenni a tanácsot, hogy adjon ki egy nyilatkozatot, amiért a kormányváltásra készülő ellenzék az Alaptörvényt akár feles törvényekkel változtatná meg.

Éjszakai kijárási tilalmat vezettek be, ismét bezártak a színházak, mozik, éttermek. Az általános iskolák kivételével ismét bevezették a digitális oktatást. A hivatalos adatok szerint egy hónap alatt több mint háromezren haltak bele a járványba. Benyújtották az Alaptörvény módosítását, és szigorították az örökbefogadás feltételeit. Amerikában Joe Biden megnyerte az elnökválasztást és meghalt Diego Maradona. Visszatekintésünkben ezúttal megmutatjuk, hogy mi történt novemberben.

Átírná a közpénz fogalmát a kormány az alaptörvényben. Ezzel ellenőrizhetetlenné tennék például a TAO-pénzek, az uniós támogatások, vagy az állami alapítványok vagyonának felhasználását – véli a közpénzek felhasználásával foglalkozó civil szervezet. Emellett szintén az alaptörvényben rögzítenék, hogy a milliárdos közvagyonokat kezelő állami alapítványokat kétharmados törvények védik. Szél Bernadett szerint így akár azt is beleírhatná a kormány az alaptörvénybe, hogy szabad a rablás.

Az alaptörvény hetedik módosításáról vitázott hétfőn a parlament. Orbán Viktor nem hallgatta végig a felszólalásokat, néhány perces expozéja után távozott az ülésről. Azt mondta: a népszavazással új egység jött létre, amely felülírja a politikai határokat. Az MSZP nem vett részt a vitában, a Jobbik szerint az új egység csupán egy politikai termék. Az LMP úgy látja: a népszavazás és alaptörvény-módosítás is csak arra jó, hogy a kormánynak ne kelljen a valódi problémákról beszélnie.

Az érvénytelen népszavazás után a kormány Alaptörvény-módosítást kezdeményez – amúgy már hetedszer. Ennek lényege minden bizonnyal a népszavazási kérdés megfogalmazása lesz állító formában, hogy tehát Magyarország kizárólag az Országgyűlés döntésével fogadja be nem magyar állampolgárok kötelező betelepítését. Két kérdés: miért kellett ehhez népszavazás? És: egy ilyen döntés felülírhat-e egy uniós döntést?