Nyolcadik bejegyzés (2014. október 27.)

És – kérdezték indulás előtt sokan – felkészültél?
Amennyire kell , – feleltem mindenkinek – fel.
És kicsit csóváltam a fejem hozzá, ne csináljunk már olyan nagy ügyet a dzsungelből!

Na jó.

Ehhez képest.
Még csak az ötlet fogalmazódott meg az RTL-esek fejében, még csak vicc-szerűség volt ez az utazás, amikor csak úgy, mellesleg, megkérdezték, mit nem csinálok meg.
Az csak egy – mondtam erre – nem ugrok, nem zuhanok, úgyhogy hullámvasút kizárva. Ezen jót mosolyogtunk, hullámvasút a dzsungelben, hi-hi, ez vicces.

Ehhez képest az első napon ott álltam egy 90 méteres szakadék felett.
Sikerült úgy tennem, mintha nem rettegnék?
Nyilván nem.

És – kérdezték indulás előtt sokan – az esőre felkészültél? Mert ott esik ám!
Majd beállok az eresz alá, gondoltam.

Ehhez képest: az ágyam kád, benne csordultig sáros víz. Két dobozon aludtam, az arcomba esett az eső…
De nincs ezzel baj.
Vidám dolog.

És még valami, amire nem számítottam: este megbukott a demokrácia.
Először csak tanakodtunk, később már vitatkoztunk, de eldönteni nem tudtuk; főzzünk-e rizst vagy ne főzzünk.

Így aztán végülis döntöttünk, hiszen nem főztünk, de a vita nyomot hagyott, érzem. Veszekedés nincs, még hajszálrepedéseket sem érzékelek, tippem sincs ki, mikor és miért adja majd fel viselkedésében a civilizációt.
Vagy mit.

Ha lesz tippem, megírom.