Mégis miért váltott ki ilyen heves reakciókat a társadalomból Berki Krisztián és M. Richárd halála?

Az egész magyar társadalomról ad látleletet az a reakció, ahogyan a lakosság fogadta Berki Krisztián és M. Richárd celebek halálhírét múlt hét pénteken – állították kutatók a Telexnek. 

Guld Ádám médiakutató, a Pécsi Tudományegyetem docense szerint a sztárságnak olyan aurája van, amely egyfajta halhatatlanságot kölcsönöz az ismert személynek, és az átlagemberek fölé emeli őt. A halál témája pedig felfokozott érdeklődést vált ki, és a szakember szerint a médiában is megfigyelhető a katasztrófaturizmus jelensége, azaz hogy természeti pusztításokról, tömegszerencsétlenségekről, halálesetekről szóló hírek rendkívüli módon felkeltik az emberek érdeklődését. 

Faragó Laura, az ELTE egyetemi adjunktusa szerint több szociálpszichológiai hatás érvényesül egyszerre, amely magyarázza az extrém heves indulatokat, egy közülük pedig kifejezetten magyar sajátosság. 

„Alapvető szükségletünk, hogy higgyünk abban, a világunk igazságos, azaz a jó elnyeri méltó jutalmát, a rossz pedig végül bűnhődik a tetteiért. M. Richárd két ember halálát okozta, Berki Krisztián pedig nemcsak megosztó személyiség volt, hanem szintén összetűzésbe került a törvénnyel.

Ez magyarázhatja a pszichés elégtételt a halálukkor: igazságos világban élünk, ők voltak a »rosszak«, és rosszul is végződött a történetük. 

De az indulatok ilyen mértékű hevességének más oka van – és itt jön képbe a magyar kontextus – mondta.

M. Richárd egy sportkocsit vezetett, Berki Krisztián a Maldív-szigetekre vitte a feleségét, a herevasalástól a luxusautók vásárlásáig minden lépéséről tudósított a média – az életmódjukból arra következtethettünk, hogy rengeteg pénzük volt, és könnyű mindennapjaik.

„A feszültség, amit mások könnyebb, izgalmasabb élete, vagy jobb anyagi körülményei miatt érzünk, persze nem országspecifikus. Ami azonban magyar sajátosság, az annak az átélése, hogy a társadalom tagjai nem ott vannak, ahol érdemeik alapján lenniük kéne. Az emberek eredményei egy jól működő társadalomban igazolják az erőfeszítéseiket és a képességeiket, de Magyarországon ez nem feltétlenül igaz” – fogalmazott. 

Ezt erősíti meg Paskuj Benedek szociálpszichológus, szociológus, aki szerint sokan tudunk a környezetünkből vagy a közéletből citálni olyan eseteket, amelyek azt mutatják: nem minden országban lesz egy gázszerelőből pár év alatt a nemzet leggazdagabb embere.

Berki Krisztián is jó példája annak, hogy Magyarországon a 2000-es években milyen csavaros utakon lehetett pénzhez, sikerhez jutni. 

Miközben ők kétes ügyletekből szerzett luxusautókkal jártak, a pedagógusok a 200 ezres havi fizetésük miatt próbáltak az állammal harcolni.

Nyitókép: Balogh Zoltán/MTI