Miért kellenek közútra 200-zal repeszteni képes autók?

Kicsit olyan ez az autóknál, mint az Egyesült Államoknál a fegyverviselés szigorításánál folyamatosan előbukkanó érv, miszerint a fegyver önmagában nem öl – mondta az rtl.hu-nak Bazsó Gábor, autós szakújságíró arra a felvetésünkre, hogyan lehet, hogy olyan erős autók futnak (és törnek össze) az útjainkon, amelyeknek a teljesítményét ki sem lehet használni.

A kérdés azután vetődött fel, hogy hogy szombat délután Szalántánál egy Mercedes 200-zal száguldva előzés közben összeütközött egy kis Suzukival, majd fának csapódott a német gyártmányú autó, amiben a sofőr és az utasa szörnyethalt. 

Tavaly július elsején egy feltuningolt Mercedes spontán versenyezni kezdet két BMW-vel az Árpád hídon. A Mercedes letarolta a szalagkorlátot, és halálra gázolt egy 26 éves kerékpárost. Az autó sofőrje beismerte bűnösségét, de tagadta, hogy versenyeztek volna. Egy másik gyanúsított ellen, aki egy BMW-t vezetett, közúti baleset gondatlan okozása miatt indítottak eljárást, de a gyanúsított panasszal élt, szerinte az ellene felhozott vádak alaptalanok.

Karotta néven is ismert szakértő szerint nincs arra bizonyíték, hogy egy nagy teljesítményű autóban többen halnak meg, vagyis veszélyesebb lenne velük közlekedni. Ez abból is látszik, hogy a biztosítók sem kérnek durva felárat az ilyen járművek esetén, pedig ők érzékenyen reagálnak az ilyen kérdésekre. A világ más részén sincs olyan tendencia, hogy ezt szabályoznák, mivel nincs ilyen összefüggés.

Azt azonban látjuk, hogy a modern autók egyre nagyobbak, jobban gyorsulnak, nehezebbek. Bazsó szerint ez az emberi természettel van összefüggésben, mivel ha valaki autót cserél, akkor általában már jobbat akar következő járgánynak. Ugyanakkor az olyan Mercedeseket, mint amilyeneket a szalántai vagy az Árpád hídi balesetnél is láttunk, leginkább az idősebbek veszik a szakértő szerint, mivel ők már komolyabb egzisztenciával rendelkeznek. Ehhez általában társul már egy komolyabb vezetési tapasztalat, így nem nagyon jellemző, hogy összetörnék magukat. Persze előfordul, hogy valaki már fiatalabb korában hozzájut egy több száz lóerős autóhoz, és nincs meg az a rutinja, ami a gép kordában tartásához kellene.

Az, hogy maga a teljesítmény nagyobb veszélyforrást jelent-e, akkor fog kiderülni, ha ezek az autók már korosabbak lesznek, és elérhető áron kerülnek forgalomba a szélesebb közösség körében is. 

Ha több lesz a baleset, akkor mélyebb következtetéseket is le lehet majd vonni – vélekedik Bazsó. 

Közben viszont általánosságban az is elmondható, hogy az új autók nemcsak erősebbek, de biztonságosabbak is. A nálunk fejlettebb országokban, ahol több az új kocsi, nem azt látjuk, hogy többen halnak meg, hanem ellenkezőleg: kevesebb a baleset és a halálos áldozat.

Ugyanakkor úgy tűnik, Magyarországon mintha az elmúlt időben több olyan baleset történne, ami közúti versenyzés eredményeként következik be. Felvetésünkre Bazsó azt mondta, torzítja a képet, hogy mindenkinél ott van egy okostelefon és felvételek készülnek az esetekről, míg a közösségi médián keresztül ez el is ér hozzánk. Ráadásul ezek virális tartalmak, így egészen biztosan ott lesz a falunkon. 

Az Árpád hídi és a szalántai balesetnél is felmerült, hogy versenyzés miatt következett be a baleset. Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus szerint egyszerűen bennünk van a hajlam arra, hogy megelőzzük a másik autót, ami mellettünk halad. „Már amikor vezetni tanultam, akkor felhívta a figyelmemet arra az oktató, hogy ha mellénk ér egy autó, az minden áron le akar majd minket hagyni, és nem szabad felvenni a kesztyűt” – mondta. Ha két jó autó halad így, akkor borítékolható, hogy valamelyik első akar lenni. Sokszor olyan emberek vesznek ilyen járművet, akiknek számít, hogy képesek legyenek erre, bennük ez a versenyhajlam erősebben jelen lehet – mondta, majd hozzátette: a világ is erre sarkallja az embereket. Mindenhol a legjobbnak kell lenni, akár a munkában, akár a közlekedésben, ez áthatja az életünket. Persze nem muszáj hallgatni erre a hajlamra, a többség nem is teszi ezt.

Amiatt is érezhetjük, hogy egyre több agresszív vezető van az utakon, hogy az ő viselkedésük sokkal szembetűnőbb – mondta Zerkovitz. Bevág elénk, csikorgó gumival indul a lámpánál – ilyenkor veszélyt érzünk, és evolúciós örökség, hogy ezek a helyzetekre jobban emlékezünk. A többség békésen halad, de amikor 80 autóból egy agresszíven közlekedik, akkor utána nem a többi 79 fog eszünkbe jutni.

Zerkovitz szerint érdemes felidéznünk Pető Attila Kreszprofesszor mondatait is, aki szerint 

a sietettség érzése okozza a legtöbb problémát. Az ember manapság úgy érzi, hogy muszáj mindenhol gyorsabban ott lenni, ami szintén balesetveszélyes.

Ám a pszichológus szerint egy másik fontos probléma is jelentkezett az elmúlt időben. Az újabb autók hamis biztonságérzetet adnak, elaltatják az ébreségünket, míg a régieknél sokkal jobban kell figyelni. Az új kocsi sávot tart, távolságot tart a másik autótól, akár be is parkol helyettünk, az emberek pedig gyakran nem veszik észre, hogy nem vezet senki helyettük, ezek a funkciók csak segítséget nyújtanak a vezetésben.  Zerkovitz Dávid  egy példát is mondott erre: a minap egy prémium kategóriás autóban látott egy sofőrt, aki két kézzel nyomkodta a telefonját, miközben az autó épp áthaladt egy kereszteződésen. Itt, ha elélép valaki, azt már nem tudja kikerülni, mivel az autó csupán sávot tart, ráadásul a felfestések ezeken a helyeken gyakran lekoptak, hiányosak. Az új, nagyon drága autók sem tudnak mindent.

Nyitókép: MTI/Mihádák Zoltán