A névjegykártya is közpénzből készül az orbáni ideológiát angolul terjesztő újságnál

Nemcsak a magyar nyelvű, kormányközeli lapokhoz jut ilyen-olyan formában közpénz, hanem az orbáni ideológiát külföldön terjesztő idegennyelvű kiadványokhoz is. A Lánczi András filozófus többségi és Alvino-Mario Fantini résztulajdonában lévő The European Conservative-nál például még a névjegykártyákat is közpénzből nyomtatják. 

A The European Conservative egy negyedévente megjelenő, angol nyelvű folyóirat, illetve annak online hírportálja. Saját meghatározása szerint „Európa vezető konzervatív angol nyelvű filozófiai, politikai, művészeti és kortárs témájú kiadványa”, amely mindent „rendíthetetlenül tradicionalista szemléletből közelíti meg”.

A lap kiadóját Budapesten jegyezték be, de a szerkesztőség Brüsszelben található. Főszerkesztője Alvino-Mario Fantini, egy kiterjedt európai és amerikai kapcsolatrendszerrel rendelkező olasz újságíró, aki egyebek közt a Mathias Corvinus Collegium vendégelőadója is. Fantini egyike volt azoknak a publicistáknak, akik tavaly februárban Orbán Viktor várbéli hivatalában vendégeskedtek, az esemény után pedig szinte rajongva írt a magyar kormányfőről. 

The European Conservative-ban megjelenő cikkek és kommentárok egy része kifejezetten a magyar kormányzati álláspontot ismétli, magyarázza. Rodrigo Ballester múlt csütörtöki, „Magyarország és az EU: ki zsarol kit?” című írásában például azt állítja, hogy a közvélekedéssel szemben nem Orbán Viktor zsarolja az EU-t, hanem pont fordítva, az Unió vezetői igyekeznek pénzügyi fenyegetéssel beállítani a sorba Magyarországot, főleg Ukrajna ügyében.

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumai szerint a kiadásért felelős European Conservative Nonprofit Kft. az idei és a 2025-ös nyomdai szolgáltatásaikra írt ki kétrészes eljárást. Az első részben a kiadvány nyomdai kivitelezésére, a másodikban a névjegykártyák elkészítésére kerestek vállalkozót: előbbin a Virtuoz Kft., utóbbin a Press-Hair Kft. lett a befutó. Hogy pontosan mekkora összeget költenek náluk, az a megrendelt mennyiségtől is függ. 

Mindenesetre a piac szabályaival nem kell viaskodniuk, hiszen nem csak a nyomtatás és a névjegykártyák mennek – áttételesen – adóforintokból. Az utazásszervezést is a köz állja: tavaly nettó 60 millió (bruttó 76,2) millió forintos keretszerződést kötöttek a Mauri Kft.-vel. A megbízás a nettó 60 milliós keret kimerüléséig, de legfeljebb 24 hónapra érvényes, a közpénzzel megtámogatott cég a keret 70 százalékára vállalt lehívást. 

De honnan érkeznek az állampolgári forintok? A Szabad Európa tavaly nyáron nyomozta ki, hogy kerülőúton: a kiadó több mint 1,6 milliárd forintot kapott támogatásként a Batthyány Lajos Alapítványtól (BLA), amely korábban egy fideszes kötődésű magánalapítvány volt, majd 2015-től kezdve egyre nagyobb összegű állami támogatásokhoz jutott előbb a Miniszterelnökségen, majd a Miniszterelnöki Kabinetirodán keresztül. 2021-ben lett úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítvány, tehát elvileg a kormánytól függetlenül közfeladatot lát el, ezért az államnak az adófizetők pénzéből kell finanszírozni. A közvagyon kiszervezéséről korábban az RTL Híradó készített riportot:

Az, hogy a lap és a körülötte szerveződő jobboldali-tradicionalista világ egyik fő finanszírozója a magyar kormány, azt jelzi, hogy Orbán Viktor és körei nemzetközi szerepre készülnek. A miniszterelnök tavaly decemberben fogalmazta ezt meg legegyértelműbben: „Tervünk nem az, hogy otthagyjuk, hanem hogy elfoglaljuk az Európai Uniót”. Ehhez pedig – mondta a Mediaworks lapoknak adott karácsonyi interjúban – pozíciókat kell elfoglalni, szövetségeseket kell gyűjteni.

A 2021-es, csonka üzleti évben a kiadó mindössze nettó 3,2 millió forint értékesítést könyvelhetett el, mínusz 15,1 milliós adózott eredmény mellett. Ennél talán beszédesebb a 2022-es év: nettó 24 milliós nettó értékesítés mellett 13,5 milliós adózott eredménnyel zárt. Hogy tavalyi bevételeik milyen arányban származnak értékesítésből, hirdetésekből, illetve támogatásokból, azt e-mailben kérdeztük meg a kiadótól hivatalos címén. Ahogyan azt is, terveik szerint mikor tudnak a piacról működni. Válaszaikkal bővítjük cikkünket.

Tavaly pert indított a kormány ellen négy hetilap a médiapiac torzítása és a hirdetések egyenlőtlen elosztása miatt. Az RTL Híradónak nyilatkozó médiakutató szerint a kormány azzal torzítja a médiapiacot, hogy a kormánybarát médiába irányítja az állami hirdetéseket. A pert indító lapok azt várják, hogy a bíróság kimondja, a kormány gyakorlata ellentétes az EU versenyjogi szabályaival és alapvető értékeivel. A kormány annyit írt, hogy „a kormány nem hirdet”, hanem egy „ügynökséget bíz meg” ezzel:

Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnök (j2) kötetlen beszélgetésen fogadja a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nemzetközi médiakonferenciájának külföldi előadóit a Karmelita kolostorban 2023. január 26-án. A kormányfő mellett Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke, a miniszterelnök politikai igazgatója, mellette Alvino-Mario Fantini főszerkesztő. – Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI