Több mint kétezer magyar állítja, hogy szkíta, és egy nem létező nyelven beszélget otthon

A legutóbbi népszámlálás alatt 2439-en vallották magukat szkítának, azt állítva, hogy a szkíta a „nemzetiségi, anyanyelvi, családi, baráti közösségben használt” nyelvük – írta a hvg.hu, a KSH-tól kapott adatokra hivatkozva. Annak ellenére, hogy szkítául beszélni lehetetlen, mivel a kétezer éve kihalt szkíták nyelve néhány tucat kifejezést leszámítva eltűnt – emlékeztetett a lap.

Tavaly aláírásgyűjtés indult azért, hogy nemzetiségnek ismerjék el Magyarországon a szkítákat. A kezdeményezést dr. Pócs Alfréd László nyújtotta be, aki orvos, egri önkormányzati képviselő. Nevét az ország a koronavírus-járvány idején ismerte meg: Pócs Alfréd áltudományos, oltásellenes, vírustagadó nézeteket hirdetett széles körben, Gődény György szűk köréhez tartozott.

Az Országgyűlésen azonban elfogadta a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását, ami szerint „nem állnak fenn sem a fizikai, sem pedig a törvényi feltételei annak, hogy a több mint két évezrede a történelem színpadáról eltűnt szkítákat (…) ma is élő, saját hagyományait és nyelvét örző honos nemzetiségként lehessen elismerni” – írta a hvg.hu.

Hozzászólna? 

Nyitókép: A kecskeméti északi elkerülő út előmunkálatai során feltárt, az időszámítás előtti 6. századból származó szkíta spirálcsüngőcske Kecskemét-Hetényegyháza határában 2016. május 15-én.