Itt vannak a 2022-es népszámlálás fő adatai, több mint 300 ezerrel csökkent az ország népessége

Mindössze tíz hónappal a 2022. évi népszámlálás lezárulta után kedden sajtótájékoztató keretében ismertette a KSH a népszámlálási fő adatait. „Összességében növekszik a 30 év alattiak körében a házasságkötések száma és a gyermekesek aránya, viszont emellett öregszik is a társadalom. Nőtt a foglalkoztatottság, a modern technológiák miatt átrendeződik a munkaerőpiac, fejlődik és egyben változik Magyarország” – mondta dr. Kincses Áron, a KSH elnöke.

A népszámlálás adatai szerint 

2022. október 1-én a lakosság száma 9 603 634 fő volt. 

A KSH keddi közleménye nem tartalmazza a korábbi adatot, ami szerint 

a 2011-es népszámlálási adat 9 937 628 fő volt. 

Ez azt jelenti, hogy az Orbán-kormányzat 2011 és 2022 közötti éveiben több mint háromszázezer fővel csökkent az ország lakossága.

A friss adatok szerint 2022 októberében ezer férfira 1078 nő jutott, míg az előző népszámláláskor, 2011-ben még 1106 volt ez az érték.

A házasok arányának évtizedek óta tartó csökkenése lelassult, a 30 év alattiak körében 12 százalékra emelkedett.

A 2022 októberi felmérés szerint a nők 73 százaléka vállalt gyermeket az élete során: 23 százalékuk egy, 35 százalékuk két gyermeket szült.

Érettségivel a felnőtt lakosság egyharmada rendelkezett 2022. októberében, és további 22 százalékuk volt diplomás.

A legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 23 százalékra csökkent, a szakmai oklevéllel rendelkezők 21 százalékos aránya pedig alig változott 2011-hez képest.

A népesség csökkenése mellett is növekszik a foglalkoztatottak száma: 2011-ben 3,9 millióan voltak, 2022-ben viszont már 4,7 millióan:

• A 14 év felettiek körében a foglalkoztatottak aránya a fővárosban, valamint a nagyobb lélekszámú városokban a legmagasabb (54, illetve 50 százalék), míg a községekben a 49 százalékos országos átlag alatt maradt.
• A munkanélküliek aránya a községekben meghaladja az átlagot, a fővárosban és a vidéki városokban elmarad az országos 2,5 százalékos átlagtól.

A vallási hovatartozásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésre a lakosság 60 százaléka felelt:

• A válaszadók fele, 2,9 millió fő katolikusnak vallotta magát (egymillióval kevesebben, mint 11 éve), 2,6 millióan a római katolikust, 165 ezren a görögkatolikust jelölték meg vallásukként.
• A reformátusok aránya 16, az evangélikusoké 3,1 százalék volt 2022-ben.
• A válaszadók 27 százaléka nem vallásos.

Összehasonlításképp a 2011-es népszámlálási adatok: a katolikusok száma akkor 3 millió 871 ezer fő, a reformátusoké 1 millió 153 ezer fő és az evangélikusoké 215 ezer fő volt.

A nemzetiséghez tartozásról szóló önként megválaszolható kérdésekre a lakosság 86 százaléka felelt:

• A legnépesebb hazai nemzetiség a roma, a válaszadók 2,5 százaléka, 210 ezer fő tartozik ebbe a közösségbe.
• A német nemzetiségűek létszáma 143, a szlovákoké 30, a románoké 28, az ukránoké 25 ezer volt.

Az egészségi állapotra vonatkozó, nem kötelező kérdéseket a válaszadók 75 százaléka töltötte ki:

• A válaszadók 72 százaléka nem számolt be egészségi problémáról. 
• Tartós betegséget 1,7 millióan jeleztek 
• 639 ezren nyilatkozták, hogy az egészségi állapotuk súlyosan korlátozza őket, 
• és 270 ezren éltek fogyatékossággal.

A részletes adatok a KSH honlapján, a népszámlálás tájékoztatási adatbázisában egyéni igények szerint lekérdezhetők. Emellett a legfontosabb jellemzőket hagyományos táblázatokként is közreadja a Hivatal. Az adatok felhasználását térképes megjelenítés segíti.

Nyitókép: Kovács Anikó / MTI