Ott forgolódnak szabálytalanul a szállodahajók, ahol a Viking Sigyn letarolta a Hableányt

Mióta a Viking Sigyn szállodahajó letarolta a Hableány sétahajót 2019 májusában a Margit híd közelében, azóta az emberek figyelemmel követik, mi zajlik a Dunán. A baleset után a Magyar Hajózási Országos Szövetség, illetve más szakmai szervezetek letettek egy javaslatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium asztalára azzal kapcsolatban, hogyan lehetne a dunai hajózást még biztonságosabbá tenni. Lassan őröltek a tárca kerekei, de végül bő másfél évvel később a Hajózási Hatósági Főosztály kiadott egy Hajósoknak Szóló Hirdetményt. Ebben a jobbra tartási kötelezettséget írtak elő, illetve meghatározták, hogy a Margit-sziget esetében hegymenetben a bal-partot (ez a pesti oldal), lefelé pedig a jobb partot kell használni.

Fél évvel később már szigorítottak és több korlátozást bevezettek a 80 méternél nagyobb hajókra. Többek között meghatározták, hogy menetiránytól függően milyen irányban fordulhatnak meg, a szárnyashajók kivételével megtiltották a fordulást az összes hajónak az Erzsébet híd és a Szabadság híd közötti szakaszon, de ami a cikkünk szempontjából a legfontosabb: 

a 80 méternél nagyobb hajóknak megtiltották a megfordulást a Rákóczi híd és az Árpád híd közötti szakaszon este 18 és 24 óra között, ezzel védve a kisebb sétahajókat. 

Magában a szabályozásban nincs lefektetve, de a rendőrségtől megtudtuk, hogy a 80 méternél hosszabb személyhajók az úgynevezett szállodahajók.

A rendőrség tud a szabályszegésről

Ezt a szabályt gyakran nem tartják be gyakran, a szállodahajók, amelyek sokszor még mindig szerepet tévesztenek és sétahajóként úsznak a Dunán.  A Margit híd és az Árpád híd közötti szakaszon azonban semmiféle látnivalót nem tudnak nyújtani az utasoknak – mivel esténként a folyóról látható díszkivilágított belvárosi, illetve budai épületek számítanak látványosságnak –, így jóval az Árpád híd előtt, a Margit hídnál megfordulnak, ami viszont balesetveszélyes és tilos.

Megkerestük a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, és megtudtuk, ismerik a problémát. 

A vízi járőrök több alkalommal is intézkedtek az említett szabálysértés miatt. Ilyen esetben helyszíni bírságot szabtak ki, vagy szabálysértési eljárást kezdeményeztek. 

„A szabálysértések számáról nem rendelkezünk kimutatással. A helyszíni bírság 5-50 ezer forintig, a pénzbírság 5-150 ezer forint között volt” – írták. A járőrök ráadásul nem csak személyesen, illetve bejelentés után tudnak intézkedni. A 80 méternél hosszabb személyhajók a hajók elektronikus hajóhelyzet-meghatározó és adatközlő készülékkel rendelkeznek, így az őrsön elhelyezett munkaállomáson is ellenőrzik a szabályok betartását – tették hozzá. 

Persze az kérdéses, hogy mennyire tart vissza egy olyan társaságot egy ilyen pénzbüntetés, ahol a legolcsóbb jegy  1800 euró (664 ezer forint) körül indul.

A fővárosnak kellenek a szállodahajók

Azt egyébként semmi nem tiltja, hogy a szállodahajók sétahajóként is „üzemeljenek”, csupán a szabályokat kellene betartaniuk – erre már egy az iparágra rálátó forrásunk hívta fel a figyelmet, azt is hozzátéve, hogy már a Hableány-katasztrófa is megelőzhető lett volna ezzel. A tragédia után előkerült az a hosszú évekkel ezelőtt felvetődött ötlet, hogy a szállodahajókat tiltsák ki a folyó belvárosi szakaszáról. Ezt Tarlós István egykori és Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester is támogatta, ugyanakkor a jelenlegi városvezetés azóta más álláspontra helyezkedett. 

Fővárosi szempontból nem lehet cél a szállodahajók teljes ellehetetlenítése, azonban – tekintettel a hajók jelentős környezeti és parthasználati terhelésére – a belvárosi szakaszokon a kikötési lehetőségeket racionalizálni, korlátozni szükséges

– közölte az rtl.hu-val a fővárosi önkormányzat.

Ugyanakkor azt is elárulták, hogy Budapest turizmusában a szállodahajókkal érkező látogatók meghatározó szerepet töltenek be. Ennek a gyökerei a 90-es évek második felére tehetők, amikor jelentős növekedés indult meg a nemzetközi belvízi hajózásban a Duna-Majna-Rajna szakaszon. Ekkor hozzávetőlegesen 20 szállodahajó volt regisztrálva, míg 2020-ban már 188 szállodahajó volt bejegyezve ezen a folyószakaszon. 

A fővárosi önkormányzat szerint a Dunán a legtöbb kikötés Bécsben történik, de népszerű város Budapest is: egy turisztikai szempontból átlagosnak tekinthető évben hozzávetőlegesen 3200-3500 kikötéssel és közel 420-450 ezer utassal.

A Budapesten eltöltött napok a főváros turisztikája szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak, ami pozitív hatást fejt ki a turisztikai, kulturális és egyéb szolgáltatási ágazatokra.

Ezt emelte ki az egyik neve elhallgatását kérő hajózási szakember is, akivel beszéltünk. Ő azt is elmondta, hogy van olyan osztrák lobbitevékenység, hogy a szállodahajók úticélja, illetve az átszállóhely Bécs legyen, Budapestre pedig csak egy városnéző buszt indítsanak az érdeklődőknek. Azt a legendát is igyekezett cáfolni, hogy a szállodahajós turisták nem fogyasztanak azokban a városokban, ahol a megállóik vannak. Mint mondta, a magyar főváros átszállóhely, és általában 3-4 napot eltöltenek az utasok a hajón kívüli hotelekben, éttermekben esznek, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret használják. Ez mind-mind bevételt hoz az országnak, akik betiltáson gondolkodnak, ezt is kockáztatnák – mondta.

A fővárosi önkormányzat szerint a szállodahajók tevékenységével panaszok jellemzően két szempontból merülnek fel. Egyrészt településképi és városhasználati szempontból érkezik visszajelzés arról, hogy a szállodahajók egy része kitakarja a dunai panorámát és akadályozzák a lakosság lejutását a vízhez, másrészt a lakosok a zajra és a forgalmi terhelésre is panaszkodnak.

Ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy jelenleg is zajlik a Duna-parti Építési Szabályzat felülvizsgálata, amiben a fenti panaszokra is próbálnak megoldást nyújtani, azt viszont leszögezték, hogy mindezt úgy tervezik, hogy a szállodahajók működését ne lehetetlenítsék el.

Nyitókép: Szállodahajók a Dunán, a Salkaházi Sára rakpartnál. Háttérben a Bálna épülete. Fót: MTVA/Bizományosi/Nagy Zoltán.