Lázár János miniszterként döntött a ménesbirtok ügyében, miközben ő vezeti a tulajdonos alapítvány kuratóriumát

A milliárdos istálló és kocsiszín után szállodával gyarapodik a Mezőhegyesi Ménesbirtok, amelyen úgy tűnik, további fejlesztések várhatók. 

A K-Monitor vette észre a Magyar Közlönyben, hogy Lázár János az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetőjeként több, a ménesbirtok területén lévő ingatlan műemléki védettségét megszüntette. A indoklás szerint 

• a Hangai vendégfogadó istállója és kocsiszínje műemléki értékeit elvesztette, 
• egy melléképület megsemmisült,
• egy ingatlanon pedig a telekalakítás miatt nincsen védett érték.

A Mezőhegyesi Ménesbirtokhoz tartozó Hangai-épület eredetileg vendégfogadó és postakocsi-állomás volt, a 18. század végén épült, úgynevezett késő-copf stílusban. A ma használt nevét Hangai Tamásról kapta, aki a 19-20. század fordulóján működtette. A Pest és Arad között közlekedő postakocsijárat állomása volt, a reformkorban főleg katonák szálltak meg itt, később megfordult a falai közt Kossuth Lajos, valamint Ferenc József császár és király is. A fogadóépület emeletére ma is az eredeti fa lépcső vezet:

A műemlékvédelmi kérdésekben Lázár János miniszter úgy döntött, hogy közben ő a ménesbirtok tulajdonosi jogait gyakorló Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke. 

Ez a szervezet egy az úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) közül, amelyekbe az Orbán-kormány a tavalyi választások előtt, 2021 tavaszától kezdve százmilliárdos értékben privatizált állami vagyont:

Nem minden visszhang nélkül. Az Európai Bizottság 21 magyar modellváltó – azaz az említett kekvákba kiszervezett – egyetemen felfüggesztette az Erasmus-programot, egyebek mellett azért, mert a kuratóriumokba politikusok, kormánytagok is beültek. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter színpadias körülmények között, egy februári kormányinfón jelentette be, hogy több miniszter is lemond kuratóriumi tagságáról, köztük említette Lázár Jánost is. 

Aki ugyan valóban lemondott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumában betöltött pozíciójáról, azonban a ménesbirtokot ajándékba megkapó Jövő Nemzedék Földje Alapítványnál ugyanezt már nem tette meg. 

Összeférhetetlenség?

Szerettük volna megtudni az Építési és Közlekedési Minisztériumtól, hogy a döntés meghozatala előtt felmerült-e az összeférhetetlenség kérdése, illetve hogy milyen szervezetekkel egyeztettek a műemléki védettségek megszüntetése ügyében, levelünkre azonban nem érkezett válasz. Érdekesség, hogy kedden jelentették be: 168 embert rúgnak ki a Lázár János minisztériumához tartozó örökségvédelmi cégtől.

Fontos kiemelni: a felvetett probléma ellenére elképzelhető, hogy az érintett ingatlanok állapota valóban olyan rossz, hogy helyreállításukra nincsen lehetőség, illetve a telekalakítás miatt valóban nem szükséges fenntartani a védettséget. 

A jelenség azonban más problémákra világít rá. Vincze Orsolya, a K-Monitor munkatársa kérdésünkre elmondta: a bemutatott, vélelmezett összeférhetetlenségnek jelenleg még nincsen törvényi szabályozása – a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó, ősszel meghozott összeférhetetlenségi szabályok ugyanis csak az alapítványok kuratóriumi döntéshozatalára vonatkoznak,

arra viszont nem, hogy kik ülhetnek be ezekbe a testületekbe, és kormányzati pozíciójukból fakadóan milyen, az alapítványokra vonatkozó döntéseket hozhatnak meg. 

Éppen ezt a kifogásolta az Európai Bizottság az egyetemek esetében. A ménesbirtok példája jól mutatja, hogy az összeférhetetlenség nem csak az egyetemeknél merül fel. 

Mint ismert, Lázár János 2018-tól kormánybiztosként igazgatta a ménesbirtokot, amelyet 2021-ben privatizáltak a Jövő Nemzedék Földje Alapítványba, ennek kuratóriumi elnöke pedig Lázár lett. Ezt a tisztséget megtartva vállalta el a Építési és Közlekedési Minisztérium vezetését.

Beleütközünk abba a problémába is, hogy minek tekintjük ezeket a vagyonkezelő alapítványokat? Magánjogi képződmények, amelyek teljesen elszakadtak az államtól? Ebben az esetben felmerülhet a súlyos összeférhetetlenség. Vagy az államhoz kapcsolódnak? A kormány szerint nem, hiszen az érvelésük alapja az, hogy ezek független intézmények

– magyarázta Vincze Orsolya, aki szerint a helyzet akkor sem lenne sokkal megnyugtatóbb, ha Lázár lemondott volna a kuratóriumi pozíciójáról, hiszen túl közel lenne egymáshoz a két megbízatás. 

A korrupcióellenes K-Monitor már többször felvetette, hogy az összeférhetetlenségi helyzeteken túl szigorú szabályokkal, 

átlátható módon kellene szabályozni, hogyan lehet mozogni az állami és a magánszféra között. Az ilyen mozgás a visszaélések melegágya lehet, hiszen a kormányzati státuszból a versenyszférába érkező személynek plusz információi lehetnek 

akár bizonyos közpénzes támogatásokról, közbeszerzések kiírásáról, engedélyekről, bírságokról vagy éppen azok elengedéséről is dönthetett. 

Jelenleg mindössze néhány olyan hatóság van, ahol van valamilyen forgóajtószabály: az Integritás Hatóságnál, az Országos Atomenergia Hivatalnál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy miután valaki ezen szervezetekben elnökként vagy alelnökként tevékenykedik, a megbízatás lejárta után van egy úgynevezett lehűlési időszak: a versenyjogban jól ismert fogalom annak a tilalmát jelenti, hogy a távozó munkatárs meghatározott időn belül versenytársnál vállaljon munkát. Természetesen anyagi kompenzáció mellett. 

A másik irányban, amikor a magánszférából érkeznek a kormányzatiba, semmilyen szabályozás nincsen

– tette hozzá Vincze Orsolya. Elvileg a kormánytisztviselőkre vonatkozó törvény lehetővé teszi a kormány számára, hogy bizonyos szektorokban vagy bizonyos pozíciók tekintetében elhelyezkedési korlátozást  írjon elő. A kormány azonban 2018 óta nem hozott ilyen határozatot.

Korrupciós kockázatnak tekinthető, ha valaki megítél egy pályázatot, közpénzes támogatást, szabályozásban, engedélyezésben vesz részt, majd utána jutalmul rögtön elhelyezkedik a versenyszférában

– magyarázta Vincze Orsolya. 

Lázár János a ménesbirtokon épülő szálloda ügyében az RTL Híradónak reagált:

Nyitókép: Lázár János / Facebook