Álomnyugdíjat kapnak, olcsón élnek Magyarországon a német idősek, de sokakat Orbán politikája vonz

Egyre több német nyugdíjas választja új otthonául Magyarországot, írta meg nemrégiben a Redaktionsnetzwerk Deutschland (RND). A lap felvetése alapján megkérdeztük a Német Nyugdíjbiztosítási Szövetséget, hogy hány személynek utalnak nyugdíjat Magyarországra, és mekkora ezek átlagos összege. A szövetség területi adatokkal nem tudott szolgálni, közlésükből azonban kiderült: valóban egyre több személy kap német nyugdíjat Magyarországon. 

A legfrissebb, 2021-es adat szerint összesen 14 370-en vannak ilyenek, közülük 10 610-en öregségi nyugdíjasok. (Az RND 2021-re vonatkozóan 5398 személyt említ, ők vélhetően a teljes öregségi nyugdíjban részesülő nyugdíjasok.) 2021-ben az átlagos nyugdíjérték 501 euró, átszámolva nagyjából 199 690 forint volt. Fontos kiemelni, hogy nem csak német állampolgárokról van szó, ezekben az adatokban benne vannak azok a magyarok is, akik kint dolgoztak, és részleges vagy teljes német nyugdíjat kapnak itthon.

Az RND cikke szerint általános tendencia, hogy egyre több német nyugdíjas költözik külföldre, különösen népszerű célpontok az alacsony megélhetési költségeket kínáló országok, például Magyarország. Éppen emiatt miatt döntött Magyarország mellett a 71 éves Wilhelm Dörnhöfer és felesége, Aline. Három éve költöztek egy Balaton melletti faluba, Németországban ugyanis a férj nyugdíja nem lett volna elég. 600 négyzetméteres telken álló pfalzi otthonukat cserélték egy kétszer ekkora magyarországi ingatlanra, amelyet a német árszínvonalhoz képest fillérekért, 90 ezer euróért (átszámolva nagyjából 35,8 millió forintért) vettek meg, és 30 ezer euróért (nagyjából 12 millió forintért) újíttattak fel. 

A megélhetési költségek mindent felemésztettek

– mondta a lapnak Aline a németországi lehetőségeikről. A házaspár jelenleg 1400 eurós (nagyjából 558 ezer forint) ellátásukból él Magyarországon, és ebből az összegből jól kijönnek: havonta nagyjából ezer eurót költenek el, jut pénz sörözésre, Wilhelm dohányzik, és háziállatokat is tartanak. Hogy Németországban mindez beleférne-e, kétséges: a német Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar árszínvonal 40,2 százalékkal alacsonyabb, mint a német. 

A Reggeliben Murinai Angéla ápolónő, író arról beszélt, hogy 3-4 ezer euró jut havonta egy emberre egy középkategóriás német idősotthonban, míg itthon hatszáz:

„Húsz évet dolgoztam kint, de hazajöttem. Sok oka volt, de az egyik legfontosabb a pénz: kint nagyon szűkösen jöttem volna ki, itthon kényelmesen élek. Hozzáteszem, én még a nagy ingatlanbumm előtt vettem házat annyiért, amennyiért kint felújíttatni sem lehetne. Itt saját házam van, kint csak bérelni tudtam volna” – mondta kérdésünkre Katalin, aki Berlinben, illetve Brandenburg tartományban élt, és nyugdíja egy része érkezik Németországból. 

Csak hosszabb szünet és sóhajok után válaszol arra, hogy leszámítva az anyagiakat, jobb-e az élet Németországban. „Egyre rosszabb. Nagyon megváltoztak az emberek és az egész ország, sok a bevándorló, az S-Bahnon német szót lassan alig hallani. Ők multikultúrának hívják, én összevisszaságnak. Én is bevándorló voltam, de megtanultam németül, szeretem, tisztelem a kultúrájukat, betartottam a szabályaikat, nem leuralni akartam ott semmit, hanem dolgozni, hozzátenni” – magyarázta Katalin, aki szerint nem csak a hozzá hasonló magyar, de kint élő idősek települnek Magyarországra, hanem német származásúak is. Az ok a pénz és a nyugodtabb életvitel lehetősége. Ráadásul minél többen élnek itt, annál többen érkezhetnek, hiszen annál nagyobb biztonságban érezhetik magukat. Példaként Balatonmáriafürdőt említette, ahol összetartó német közösség van, és még német lapokat is lehet kapni az újságosnál.

Az RND-nek nyilatkozó német ingatlanszakértő szerint sem csak a pénz miatt választja egyre több nyugdíjas Magyarországot. A balatoni ingatlanokat áruló Ottmar Heide a lapnak azt mondta,

leendő vevői 90 százaléka politikai okokból akar Magyarországra költözni. Közöttük sok vírustagadó van. 

A Neue Züricher Zeitung decemberben a „jobboldali nyugdíjasok paradicsomának” nevezte a Balatont. A lap szerint Orbán Viktor Nyugat-ellenes szigetet hozott létre Magyarországon, ide invitálja a konzervatív nyugat-európaiakat. Különösen azok a nyugdíjasok hallgatnak szavára, akik egy kis vidéki házról álmodoznak, és akiknek elegük van a helyi politikai korrektségből, véli a svájci lap, amely ezt alátámasztva bemutatta a németországi Kasselben élő, hatvanas évei közepén járó Karin és férje történetét.

A házaspár egy Balaton környéki szállodában ünnepelte a karácsonyt annak reményében, hogy hamarosan új otthonra találnak az országban. Karinnak sok dologgal meg kellett békélnie: azzal, hogy lánya egy nőt szeret, másik lánya pedig minden figyelmeztetése ellenére beoltatta koronavírus ellen négy unokáját. Valamint azzal is, hogy „mindenki kigúnyolja az ellenállását egy olyan rendszerrel szemben, amelyet ő fasisztának tart”. A családja érdekében mindezt elviselte volna, csakhogy ők sem rá, sem férjére nem kíváncsiak évek óta. 

Politikai menekültnek tartom magam

– mondta Karin. A lap szerint a kasseli házaspár nincs egyedül a nézeteivel: fél tucat olyan Facebook-csoportot találtak, amelyekben több ezer tag beszélget a Magyarországra való kivándorlásról: Reichsbürger-szimpatizánsok (azaz a szélsőjobboldali „Birodalmi polgárok” szervezet hívei), másként gondolkodók, illetve más, a liberális Nyugaton magukat rosszul érző emberek. A vonatkozó Telegram-csoportokban olcsó magyarországi házak hirdetéseit osztják meg, és tanácsokat adnak a magyar bürokrácia útvesztőiről.

Orbán Viktor a német nyelvű Budapester Zeitungnak tavaly októberben adott interjúban úgy fogalmazott: 

A következő években egyre több nyugat-európai fog hozzánk jönni, mert Magyarország biztonságos, keresztény és hagyománytisztelő ország.

Az interjút a lap főszerkesztője, a kelet-Németországból származó Jan Maika készítette, aki nem győzi honfitársait a Magyarországra költözésről győzködni, nemcsak a politika, hanem a kedvező ingatlanárak és a németországihoz viszonyítva enyhébb telek miatt is. 

Arról nincsenek megbízható adatok, hogy az elmúlt években hány német, svájci és osztrák érkezett Magyarországra. Mainka úgy véli, hogy számuk több ezerre tehető. 

Úgy veszem észre, hogy előfizetőink körében óriási mértékben megnőtt az érdeklődés

– nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak, amely kitér a Magyarországon élő és tevékenykedő Ignaz Bearthre, a már megszűnt szélsőjobboldali DPS párt társalapítójára, a Pegida egykori svájci szócsövére, akit a fideszes média is szívesen megszólaltat. A Vlagyimir Putyinnal is szimpatizáló szélsőjobboldali agitátor néhány éve érkezett Magyarországra, most nagyjából két tucat bázist koordinál országszerte az általa kinevezett vezetőkkel. Ezeken a helyszíneken fordítási segítséget és politikai iránymutatást adnak az újonnan érkezőknek A lap szerint Bearth egy új, Oroszországgal szövetséges Német Birodalomról álmodik, amely magában foglalná Svájcot és Ausztriát is. 

Bearth a 2018-as választások előtt tett hitet az Orbán-kormány mellett a házisajtóként működő Magyar Időkben. Mint mondta:

Ha most Magyarország nem a Fidesz mellett dönt, megszűnhet az utolsó védelmi vonal. Nem lesz, aki, ami feltartóztassa a migránsáradatot. Az iszlám hódításával pedig azt hiszem, nem túlzás kijelenteni, hogy búcsút inthetünk végleg mindannak, amit szeretünk Európában.

A 38 éves Bearth minden héten más-más helyre hívja az embereket, karácsony előtt például több mint száz ausztriai gyűlt össze a marcali Loki Csárdában, ahol dobozos pénzgyűjtés után kezdte el beszédét. A riport szerint nem csinált titkot abból, hogy kik az ellenségei: Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt zsidó komikusnak nevezte, Emmanuel Macron francia és Joe Biden amerikai elnököt pedig homoszexualitással és pedofíliával hozta összefüggésbe úgy, hogy a lap szerint számára ez a két fogalom nyilvánvalóan ugyanazt jelenti. 

A korábban említett, kasseli Karin is tudott helyet szerezni magának a találkozón, immár második alkalommal. A lap állítja: mint a legtöbben, úgy ő is cigánypecsenyét rendelt – már csak a politikailag inkorrekt elnevezés miatt is, teszi hozzá az NZZ. Otthon, Németországban az ételt régóta Balkán-szeletnek (Balkanschnitzelnel) hívják.

 Azóta már nem eszem ott

– mondta a Magyarországon új otthont kereső Karin.

Az RTL Híradónak nyilatkozó nyugdíjas szervezetek szerint itthon a magyar nyugdíjasoknak bőven van problémájuk, még mindig legalább 300 ezren vannak, akiknek a nyugdíja nem éri el a százezer forintot sem:

Nyitóképünk illusztráció. – Fotó: Getty Images