Orbán Viktort arra emlékeztette az ellenzék, hogy ő és a Fidesz is megszavazta a szankciókat

Nemzeti konzultációt indít a kormány az Oroszország elleni uniós szankciókról, egyebek mellett erről beszélt Orbán Viktor az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitó ülésén, napirend előtti beszédében. A miniszterelnöki beszéd főbb pontjait itt foglaltuk össze.

Orbán Viktor felszólalására elsőként Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője reagált. Szerinte a miniszterelnök semmi újat nem mondott, amit ne hallottunk volna tőle az elmúlt hónapokban. A politikus úgy gondolja, igazi nemzeti konzultációra lenne szükség, amiben előzetesen kikérik az emberek véleményét, nem utólag, amikor már meghozták a döntéseket.

Mint mondta, a Fidesz folyamatosan méri a közvéleményt, így tudják, hogy az emberek „hasonlóan gondolkodnak, mint a Fidesz vagy a Mi Hazánk”, Toroczkai László szerint a többség elutasítja a szankciókat. A kérdés szerinte az, hogy a miniszterelnök a versailles-i uniós csúcstalálkozón miért szavazott mégis a szankciók mellett. Úgy véli, Orbán Viktor máshogy beszél a parlamentben, mint Brüsszelben.

Toroczkai László közölte: a kormány számíthat a Mi Hazánk támogatására, ha „őszintén akarja képviselni a magyar érdekeket Brüsszelben”, pártja szerint a háború minden következménye alól mentesíteni kell Magyarországot és a magyar népet.

A politikus felszólalásában szorgalmazta, hogy az áram és a gáz esetében csökkentsék, vagy engedjék el a rendszerhasználati díjat, vezessenek be digitális adót a Facebook, Google és más multinacionális óriáscégek terhére, vessenek ki vagyonadót a politikai hátszéllel gyarapodó milliárdosokra, állítsa le a kormány a multik támogatását és a „teljesen felesleges” romaügyi programokat. Kitért arra is, hogy a Mi Hazánk első pillanattól kezdve támogatja Paks 2 megépítését, azt várták volna a kormánytól, hogy jövőre már működjön az új atomerőmű.

Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője azt a kérdést szegezte a miniszterelnöknek, hogy mit tett a háborút megelőző tíz évben azért, hogy ne legyünk kiszolgáltatva Oroszországnak az energiaimportot illetően? Mint mondta, lehet arra hivatkozni, hogy az európai politika nem támogatta, hogy Oroszországtól kevésbé függjünk, de emögött épp az az Angela Merkel állt, akit Orbán Viktor a legnagyobb európai vezetőnek tart.

A politikus szerint lehetett volna érdemben csökkenteni a földgáztól való függést: példaként említette, hogy a kormány most is tiltja szélerőművek létesítését, a napelemeket pedig adóztatják. Felhívta a figyelmet arra, hogy a lakóingatlanok, társasházak szigetelését megint nem említette a kormányfő.

A kormánypártiaktól azt kérte, szerényebben vonjanak le következtetéseket a háború alakulásáról, emlékeztetve, hogy a Fidesz még egy nappal a háború kitörése előtt is kinevetett mindenkit, aki azt mondta, hogy Oroszország meg fogja támadni Ukrajnát. Utána azt mondták, hogy villámháború lesz, de ebben is tévedtek. Kövér László házelnök ezen a ponton csendre intette a zúgolódó kormánypárti képviselőket.

Ungár Péter közölte: lehet kritizálni a szankciós politikát, de akkor meg kell válaszolni, hogy mi az alternatíva, mit lehet tenni azért, hogy Oroszország abbahagyja a háborút. Szerinte nemzeti érdek, hogy Ukrajna megmaradjon, különben Magyarország szomszédossá válik az orosz birodalommal. Mint mondta, a tűzszünetet azok tudják elérni, akik bevonultak egy másik országba, mert nem ugyanaz a felelőssége a megtámadottnak, mint a támadónak.

Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője a miniszterelnökre reagálva kijelentette: nem a Nyugat, hanem Oroszország áll háborúban, ők indították el ezt a háborút és az ő lehetőségük, hogy lezárják. A meggyőzést ezért az oroszokkal szemben kell gyakorolni. Emlékeztetett arra, hogy a szankciókat Orbán Viktor megszavazta, és feltette a kérdést: ha nem szankciókban kell gondolkodni, akkor hogyan lehet elérni, hogy az orosz fél térjen vissza a határain belülre, és hagyja meg szomszédunk szuverenitását és területi integritását?

A politikus szerint Ukrajnában a háború hatására új nemzeti egység formálódik: az ukrán emberek számára alapvető élmény lesz, hogy kikre számíthattak és kikre nem. A magyarajkú kisebbség sorsát ez száz évre befolyásolja majd. Mint mondta: voltak jogos sérelmeink Ukrajnával szemben, de háborús helyzetben okosan kell eldöntenünk, hogy miként fogunk a szomszédainkkal együtt élni.

A jobbikos politikus is figyelmeztette Orbán Viktort, hogy legyen óvatos a jóslatokkal, mert februárban még arról beszélt, hogy a háborút nem tartja reális kockázatnak, a pápánál pedig azt mondta, hogy május 9-re a háború be fog fejeződni. A miniszterelnök eközben mosolyogva ingatta a fejét. Lukács László György azt is bírálta, hogy a kormány mindent a háborúval indokol: emlékeztette, hogy az infláció megszaladásának kezdetén még nem volt háború.

A Párbeszéd frakcióvezetője, Szabó Tímea arra emlékeztette Orbán Viktort, aki szerint Magyarországot azért sújtja nagyobb mértékben a háború, mert szomszédosak vagyunk Ukrajnával, hogy Románia, Szlovákia és Lengyelország is szomszédos vele, ott mégsincs akkora infláció, mint nálunk. Ő is kitért arra, hogy a fideszes és KDNP-s képviselők megszavazták a szankciókat az Európai Parlamentben, és Orbán Viktor sem vétózta meg az Európai Tanácsban.

Mint mondta, az infláció már a háború előtt felgyorsult, Orbán Viktor tudta, hogy válság jön, mégis úgy kampányolt a választásokra, hogy azt ígérte: nem lesz adóemelés, megszorítás, és megmarad a rezsicsökkentés. Mind a háromról kiderült, hogy ez hazugság volt – mondta a politikus. Említette a kata szigorítását, a lakosságra áthárított extraprofitadókat, és 100 százalékos áremelkedésekről beszélt, miközben a nyugdíjak 9, az átlagbérek pedig 16 százalékkal nőttek. Orbán Viktor fizetését viszont felemelték a duplájára.

Szerinte az MVM és a Mészáros Lőrinc birtokolta Titász is extraprofitot fog bezsebelni, mert nem hajlandók csökkenteni a rendszerhasználati díjat, eközben pedig a holland tőzsdei árnál drágábban vásárolunk gázt Oroszországtól.

Bírálta Orbán Viktort azért, mert a miniszterelnök a mai beszédében sem jelentett be segítséget, támogatást a magyar embereknek. A Párbeszéd azt javasolja, hogy csökkentsék a rendszerhasználati díjat, adjanak 120 ezer forintos rezsiutalványt minden családnak és kezdjék meg a lakóházak energiahatékonysági felújítását.

Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint Magyarország soha nem látott megélhetési katasztrófa küszöbén áll, de Orbán Viktor a 4,8 millió forintos fizetéséből nem érzi a drágulást. A kormány az áremeléseket tétlenül nézi, az viszont a politikus szerint „ócska fideszes trükk”, hogy mindent a háborúra fognak. Úgy véli, a brutális drágulás sokkal korábban kezdődött, mint Orbán „haverjának, Putyinnak a háborúja”, még ha ezt a kormánypárti képviselőknek „elég szar ügy” is hallani.

Önök már akkor az üzemanyag- és élelmiszer-ársapka után kapkodtak, amikor még sehol nem volt a háború – vélekedett a politikus, aki szerint a drágulásért a Fidesz a hibás: tudatosan gyengítették a forintot 12 évig, leépítették a jogállamot, ami miatt az ország EU-s pénztől esik el és semmit nem foglalkoztak az energiahatékonysággal, ezért többet kell fűteni. Azt is kérdezte: hogyan lett a 12 forintért termelt paksi áramból 70 forintos áram a magyar családoknak? Az MSZP azt javasolja, hogy a lakossági energiaárakat terhelő 27 százalékos áfát öt százalékra vigyék le.

Gelencsér Ferenc, a Momentum frakcióvezetője szerint Orbán Viktor „tavasszal kiment Brüsszelbe és minden szankciót megszavazott, amit a németek kértek tőle, most pedig arról beszél, hogy a szankciók nem működnek, Oroszország legyőzhetetlen”. A politikus úgy véli: a szankciók igenis működnek, Oroszország haderőit nemrég zavarták el rengeteg korábban elfoglalt ukrán városból, béke pedig csak akkor lesz, ha Ukrajna megnyeri honvédő háborúját a háborús bűnösök ellen.

Szerinte hiába uralja le a kormány a magyar nyilvánosságot, a valóságot már nem lehet sokáig elfedni: hamarosan rezsiszámlák formájában fog megérkezni több százezer magyar háztartásba. Úgy látja, a kormány éppen bedönti a középosztályt, és hiába próbálja a háborúra fogni az inflációt, az uniós szinten is egyedülállóan magas drágulás már jóval a háború előtt megjelent, mégis elosztogatták a fél államkasszát, mert a hatalom megtartása fontosabb volt.

Arról, hogy Orbán Viktor szerint Oroszországgal tárgyalni kell a békéről, Gelencsér Ferenc azt mondta: ha a miniszterelnök 1956-ban élt volna, bizonyára a magyar szabadságharcosoknak is azt javasolta volna, hogy tegyék le a fegyvert, ne provokálják az orosz medvét és inkább tárgyaljanak a békéről.

Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője szerint Orbán Viktor megkínzott és megölt gyerekek, családapák és családanyák tömegsírja felett mondja azt, hogy az életben maradottak nyújtsanak békejobbot, ne büntessük a gyilkost. A kormánypárti politikusok a háborús bűnökkel vádolt állam vezetőit védik, Európában egyetlenként hivatalosan találkoznak és kezet fognak a gyilkosokkal. „Ez undorító” – mondta. Magyarország nem becstelen, mai vezetői azok – vélekedett.

Erkölcse lett a háborúnak, az erkölcstelen kormányunk ezt nem érti: a világ Ukrajna népével van, önök meg Putyinnal – jelentette ki a politikus, aki szerint a kormánypártiak a háború végén a rongy emberek táborába fognak tartozni. Azt mondta, nem tudja, mivel fogja Putyin Orbán Viktort, de amit a miniszterelnök tesz, az nemcsak erkölcstelen, hanem ésszerűtlen is.

Miközben Putyinnak szalutál, Brüsszelnek letérdel a kormányfő, pénzért könyörög, ha nincs brüsszeli pénz, összedől az ország – mondta. „Most épp másfél tucat törvénnyel adja meg magát Brüsszelnek a bátor, szuverén utcai harcos” – tette hozzá. Gyurcsány Ferenc szerint az ország államcsődhöz közelít, a kormány egy évtizedet elvett az emberektől a semmiért.

„Szánalmas kormányunk és kormányfőnk van, nagy száj, kis… tehetség” – mondta Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: láttunk már ilyet, előbb-utóbb vége lesz.

Miniszterelnöki viszontválasz

Orbán Viktor viszontválaszában közölte: szerinte a Momentum, a Párbeszéd, az MSZP, a Jobbik és a DK – amit ő magyar baloldalnak nevez – egyértelműen a háború és a szankciók oldalán áll. A Mi Hazánk frakcióvezetőjének címezve pedig azt mondta: nem időszerűtlen a nemzeti konzultáció, mert a szankciókat az EU-ban hathavonta szavazzák meg.

Közölte: Magyarország kiharcolta, hogy az olajszankciók hazánkra, Szlovákiára és Csehországra ne vonatkozzanak, a nukleáris termékekre vonatkozó szankciókat nem engedik napirendre venni, és a gázra vonatkozó szankciókat is azért nem tűzik napirendre, mert Magyarország bejelentette, hogy nem szavazza meg. A többi szankciót azért nem vétózzák meg, mert azok szerinte nem életbevágóak a mi számunkra.

A rendszerhasználati díjra vonatkozó felvetésekre a miniszterelnök közölte: annak tekintélyes része azért létezik, mert a megújuló energiaforrásokat rá kell vezetni a rendszerre, és az áfacsökkentés sem ésszerű, mert a magas áfából befolyó bevételeket a rezsicsökkentési alapba teszik. A vagyonadót a kormány azért nem támogatja, mert annak az alapja a teljes vagyonkataszter felállítása, minden magyar vagyonának állami nyilvántartásba vétele.

Ungár Péternek a miniszterelnök azt mondta, hogy „a fiatalság mentséget ad a tudatlanságra”, szerinte nem igaz, hogy a kormány nem tett az orosz energiától való függés ellen: 2010 után első dolguk volt, hogy az oroszoknak eladott 25 százaléknyi Mol-részvényt visszaszerezzék, 2-ről 6-ra növelték a gáz-interkonnektorok számát, és visszavásárolták a gáztározókat. A kormány nincs meggyőződve arról, hogy szükséges a szélenergia-termelés újraindítása, viszont „soha nem látott naperőmű-fejlesztések zajlanak”.

Orbán Viktor szerint a háborút csak egy orosz-amerikai tárgyalás tudja lezárni, a nemzetközi diplomáciai és külpolitikai vitákban pedig nem az a kérdés, hogy kinek van igaza, hanem az, hogy kinek mi az érdeke.

Lukács László Györgynek válaszolva Orbán Viktor felrótta, hogy Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke jelen volt a krími népszavazáson megfigyelőként. Szabó Tímea felszólalására reagálva közölte, hogy a kata mértékét a kormány csökkentette, adócsökkentés történt szerinte. Szerinte minden javaslat arra vonatkozóan, hogy mennyivel kellene a családokat támogatni, kevesebb volt, mint az a 181 ezer forint, amit ma minden családnak odaad a kormány.

A miniszterelnök szerint Gurmai Zita szavai a széteső társadalomról túlzóak, összekeveri az országot az MSZP-vel. Gelencsér Ferencnek pedig azt mondta, hogy nem osztogatták el a pénzt, hanem a 13. havi nyugdíjjal visszaadták, amit korábban a Momentum szövetségesei elvettek a nyugdíjasoktól, a 25 év alatti fiataloknak szja-mentességet biztosítottak, hogy neki tudjanak indulni az életnek, megemelték a minimálbért, „ha mindezt nem tettük volna meg, ezt az energiaválságot hogyan bírnák ki a magyar családok?” – kérdezte.

Szerinte az ellenzék azért „szankciópárti”, azért „támogatják a bevándorlást” és „a háborút”, mert ezt kérik tőlük – utalva arra, hogy a hírek szerint külföldről kaptak kampánytámogatást. 

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán