„Az ellenzék önmagával van elfoglalva, és ez nem érdekli az embereket”

„Lehetett számítani arra, hogy az egyébként jó állapotban lévő Fidesz a választásokon padlóra került ellenzékkel szemben jó eredményt érhet el, tulajdonképpen április 3-a utóhatásaként, ahogyan arra is, hogy rendkívül alacsony lesz a részvétel” – mondta az rtl.hu-nak az időközi választok eredményeiről Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Szerinte mindemellett azért az ellenzék ennél jobb eredményekben is reménykedhetett, Budapestre koncentrálva főleg a VII. és a VIII. kerületben.

A két – egyébként ellenzéki fellegvárként számon tartott – kerületben Virág Andrea szerint 

kár lenne helyi okokat keresni: a kudarc oka vélhetően inkább az országos politikában lehet. 

Arra is kitért, hogy az ellenzék számára megrázó eredményt hozó országgyűlési választás, illetve az új parlament megalakulása óta az ellenzék az olyan húsba vágó témák, mint például az infláció helyett leginkább önmagával van elfoglalva, ez pedig egyszerűen nem érdekli az embereket.

Vasárnap az ország több mint hetven településén rendeztek időközi polgármester- vagy önkormányzati képviselőválasztást vasárnap. A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet idején nem lehetett időközi választásokat tartani, így nem volt lehetőség betölteni a halálesetek, lemondások vagy a testület önfeloszlatása miatt megüresedett pozíciókat. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint Budapesten a IV. kerület 2-es és a VIII. kerület 5-ös egyéni választókerületében a képviselő halála miatt, az V. kerület 3-as és a VII. kerület 4-es egyéni választókerületben pedig a képviselők lemondása miatt kellett időközi választást tartani. 

A IV. kerületben Vasvári László, a DK, az LMP, a Momentum, a Jobbik, az MSZP és a Párbeszéd közös jelöltje nyert. Az V. kerületben Nagy Gergő, a Fidesz-KDNP jelöltje kapta a legtöbb szavazatot, ahogyan a VIII. kerületben is a kormánypártok jelöltje, Gondos Judit győzedelmeskedett. A VII. kerületben Ripka András, a Fidesz-KDNP jelöltje vitte el a pálmát a szavazatok több mint 45 százalékával. Az ellenzék a fővárosban két egyéni képviselői helyet bukott el (a VII. és a VIII. kerületben), erről Karácsony Gergely úgy fogalmazott: „Csalódást keltő eredmény, kár lenne tagadni (...) A budapesti körzetekben a választói részvétel két helyen még a 20 százaléknak is alatta maradt, a másik két körzetben is csak leheletnyivel volt több. (...) az ellenzéki szavazók távolmaradásukkal büntették az ellenzéki pártokat azért a teljesítményért, amit április 3-a óta produkálnak.”

 A 444.hu összegzése szerint megyei jogú városokban öt időközi önkormányzati választást tartottak, ezek közül három helyen a Fidesz, kettőn a helyi civil szervezet győzött. Az összesen 14 vidéki próbálkozási lehetőségből az ellenzék egyetlen önkormányzati képviselői helyet tudott megszerezni. Egy olyan gyöngyösi körzetben, ahol nem indult fideszes. 

„Nemcsak Budapesten, országosan is borzalmasan alacsony volt a részvétel, emellett azonban nagy átlagban a Fidesz a 2019-es szavazatainak több mint felét meg tudta őrizni, míg az ellenzék szavazatszáma ötödére esett vissza egyes helyeken. 2019-ben az országos hangulat segített az ellenzéknek, hogy meglepő helyeken – például az I., a III. vagy a IV. kerületben – nyerni tudjon, most pedig az országos hangulat vetette vissza őket helyi szinten” – fogalmazott Virág Andrea. 

A politológus úgy látja, hogy a választók elfáradtak a hosszú kampányidőszakban, az ellenzéki szavazók nagy része pedig apátiába, reményvesztettségbe süllyedt, 

a szavazóbázis alaphangulatát a pártokkal való elégedetlenség jellemzi. „Emellett persze lehetnek ezek figyelmeztető jelek a VII. és VIII. kerületi polgármestereknek, sőt akár egész Budapest, illetve Karácsony Gergely számára is, hogy a választóknak nem tetszik az eddigi irány, elégedetlenek” – tette hozzá a Republikon Intézet stratégiai igazgatója.

Az alacsony részvétel nem meglepetés, Virág Andrea szerint a helyi önkormányzati képviselők megválasztása nem annyira mozgatja meg az embereket, mint például egy polgármester-választás, főleg ha olyan napsütéses az időjárás, mint amilyen vasárnap volt. Emellett pedig a választók elfáradtak: az előválasztást is idevéve tavaly augusztustól idén áprilisig folyamatos kampányban élt az ország, ez még az egyébként sikerélményt átélő fideszes szavazóknak is kimerítő volt, az ellenzék szimpatizánsainak pedig még a kudarc érzésével is meg kellett birkózniuk.

Nem segítették az ellenzéki szavazók mozgósítását azok a feszültségek sem, amelyek az országgyűlési választáson még kézen fogva elinduló pártok most egymás ellen megmérkőző jelöltjei körül alakultak ki. A VII. kerületben például a helyi Momentum nem támogatta a DK-s Jenei Kevint, a szomszédos VI. kerület momentumos polgármestere viszont igen. A DK a kampány során azzal vádolta meg a saját (az MMM által is támogatott) jelöltet állító Élhető Erzsébetváros Egyesületet, hogy együttműködik a Fidesszel, sőt, hogy érintett lehet a Schadl-botrányban. Az Élhető Erzsébetváros cáfolta ezeket az állításokat, és a fiatal kora és vidéki lakcíme miatt támadta a DK jelöltjét. Itt azért kellett időközi választást tartani, mert a 4. számú választókerület képviselője, a DK-s Borka-Szász Tamás 2020 októberében lemondott, miután kiderült, hogy hivatali irodájában Bitcoin-bányászatra alkalmas számítógépeket üzemeltetett. Erről többet is megtudhat az RTL Híradó riportjából:

Virág Andrea szerint ezek a hol kisebb, hol nagyobb feszültségek a legélesebben Bősz Anett megválasztásánál csúcsosodtak ki, amikor a pártok annyira összekaptak, hogy nem tudták összehívni a Fővárosi Közgyűlést. Mint ismert, május végén elmaradt a Fővárosi Közgyűlés ülése, mivel a DK és a Momentum összekülönbözött a XI. kerületben megüresedett két, korábban a Momentum által betöltött önkormányzati mandátum betöltése, illetve a DK-s Bősz Anett főpolgármester-helyettessé választása miatt:

Virág Andrea úgy fogalmazott: ez az eset az áprilisi vereség után „extrán kiábrándító” lehetett az ellenzék felé nyitott választók számára. Azok a feszültségek, amelyek az egyesült ellenzék közös kampányában még a felszín alatt maradhattak, a vereség után kirobbantak: egymás hibáztatása, a ki, hol induljon polémia most a nyilvánosság előtt is teret kapott, ez pedig 

ellentmond annak, amit a választók várhatnak az ellenzéktől – azt, hogy együtt próbáljanak rájönni, mi történhetett áprilisban, és egy korábbinál vonzóbb politikát folytassanak.

A politológus arra is kitért, hogy a pártok és politikusaik a sokkoló eredmény után gyorsan levonták a szinte már szokásos, felületes következtetéseket, miszerint nem magukkal kell foglalkozni, és nem szimbolikus, elvont ügyekre kell koncentrálni.

Ehhez képest azt látjuk, hogy az ellenzék azóta is magával foglalkozik, esetleg a pártok egymásnak esnek, vagy – gondoljunk a Jobbikra – a párton belüli konfliktusokkal vannak elfoglalva. Ez a választókat nem érdekli

– fogalmazott Virág Andrea. – Az ellenzék a vereség után is jószerével ugyanazt csinálja, mint előtte, a létező és fontos ügyekkel pedig nem vesződnek. Ilyen megragadható ügy lenne például a nagyon súlyos infláció, az ukrajnai háború, a benzinárstop vagy a kérdéses uniós politika. Ezekkel egy kompetens és potens ellenzék biztosan foglalkozna” – tette hozzá a Republikon szakértője, aki szerint a kormánypárt infrastrukturális fölénye mellett csak akkor rúghatna labdába az ellenzék a várhatóan egy napon megtartott önkormányzati és EP-választásokon, ha valamilyen koordinációt tudnának tető alá hozni. 

Ellenzéki együttműködésről, egyesülésről egyelőre nincs szó, a szakember azonban úgy látja: ilyen erős ellenszélben nem lenne sok értelme az ellenzéki jelölteknek külön-külön kampányolniuk. Vagy éppenséggel egymás ellen.

Nyitókép: A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülése a Nemzeti Választási Iroda Alkotmány utcai székházában 2020. február 18-án. – Fotó: Kovács Tamás / MTI