A Fővárosi Közgyűlés elfogadta a Városháza-ügyet vizsgáló bizottság jelentését

A Városháza eladásának ügyét vizsgáló bizottságot novemberben hozta létre a közgyűlés, jelentését a baloldali tagok igen szavazataival hétfőn fogadták el. A dokumentum rögzíti: nem született olyan döntés, hogy a városvezetés eladja a Városháza épületét, és nem támasztotta alá semmilyen bizonyíték az irányított pályázatokra vonatkozó sejtetéseket sem, ahogyan a jutalékos rendszer működésére utaló nyomokat sem találtak.

A Fidesz-KDNP képviselői kisebbségi véleményben foglalták össze megállapításaikat. Közölték: a rendelkezésre álló dokumentumok, a nyilvánosságra került hangfelvételek és a testület előtt tanúként megjelentek elmondása alapján megállapítható, hogy a Városháza eladása valószínűsíthetően tervbe volt véve, a jutalékos formában működő ingatlaneladási rendszer működése pedig valószínű, de azt csak a nyomozóhatóság tudja bebizonyítani.

A vitában Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester, a vizsgálóbizottság elnöke elmondta, nem kaptak sok időt a munkára, de megállapítható, hogy a Városháza eladása nagy valószínűséggel napirenden volt, a bizottság előtt megjelent tanú pedig jutalékos rendszerről beszélt az ingatlaneladások kapcsán. 

Soproni Tamás (Momentum) VI. kerületi polgármester, a bizottság alelnöke szerint a kisebbségi vélemény a fideszes propagandaállítások megismétlése, tele van szubjektív elemekkel.

V. Naszályi Márta (Párbeszéd) I. kerületi polgármester szerint sikerült bizonyítani, hogy a lejárató kommunikációs kampány egy lufi, egy hazugság, és a város vezetése átláthatón és tisztán működik.

Bagdy Gábor (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy sok olyan kérdés volt – így például a jutalékos rendszer –, amiben nem tudtak egyértelmű megállapítást tenni, mert a bizottság nem nyomozóhatóság.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a kormánypárti képviselők asszisztáltak egy lejáratókampányhoz. A közgyűlés többsége tudomásul vette a bizottság jelentését.

Az Indexen november elején jelent meg egy írás, hogy a főváros el akarja adni a Városháza épületét. Később kiderült, hogy az épület nem eladó, igaz, korábban az ingatlan hasznosításakor felmerült ennek lehetősége. Később a kormányközeli sajtóban egymás után jelentek meg különböző leleplezőnek szánt videófelvételek. Ezeken egy Guy Fawkes-maszkot viselő, külsőségekben az Anonymous-csoport hekkereire hasonlító alak beszél.

Így került a képbe Gansperger Gyula, aki az első Orbán-kormány idején irányította a privatizációt. A felvételek szerint ő hívta meg Bajnai Gordon egykori miniszterelnököt arra a beszélgetésre, amin a Városháza eladásáról volt szó. Maga Gansperger pedig azt állította, olyan befektetőket képvisel, akiket érdekel az ingatlan.

Pintér Sándor belügyminiszter szerint a Városháza-ügyben 14 feljelentés érkezett, ezeket a nyomozóhatóság egyesítette: csalás, befolyással üzérkedés, vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali visszaélés, valamint hűtlen kezelés gyanúját fogalmazták meg, amelynek alapján négy eljárás van folyamatban.

Nyitókép: A Fővárosi Közgyűlés rendes ülése a Városháza Dísztermében 2022. január 26-án. Fotó: MTI/Bruzák Noémi