Magyarország uniós támogatást bukhat a Microsoftot érintő kormányzati korrupciós ügy miatt

Magyarország uniós támogatást bukhat a Microsoftot érintő korrupciós ügy miatt – írta meg a hvg.hu. A lap megtudta, hogy az unió csalás elleni hivatala, az OLAF 2021 decemberében részben lezárta a magyarországi Microsoft-ügyben indított nyomozását és javaslatot tettek az Európai Bizottságnak, hogy

a szoftverlicencekért kifizetett összegek egy részét zárja ki az uniós társfinanszírozásból.

Ez azt jelenti, hogy a bizottság visszafizettetheti Magyarországgal a szoftverbeszerzésekre igénybe vett uniós források egy részét, mivel az OLAF arra jutott: azokat szabálytalanul költötték el. Az uniós hivatal azért került képbe, mert az érintett szoftverbeszerzések egy részéhez Magyarország az Európai Regionális Fejlesztési Alapok és az Európai Szociális Alapok forrásait is igénybe vette.

De mi történt?

A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság keretszerződést kötött több Microsoft-viszonteladóval (illetve cégekből álló konzorciumokkal), a központosított közbeszerzési rendszer alá tartozó intézmények (gyakorlatilag az állami szféra nagy része) aztán a konkrét megrendelések esetében már csak ezeket a viszonteladókat versenyeztették egymással.

Az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet vizsgálatai szerint a Microsoft Magyarország egyes alkalmazottai több folyamatban lévő vagy küszöbön álló állami megrendelés esetében árcsökkentést kértek a központtól szoftverlicencek értékesítéséhez – azt állították, az üzleteket csak akkor lehet nyélbe ütni, ha a Microsoft enged az árból. Aztán

a licenceket a MS Magyarország alkalmazottaival együttműködő viszonteladók nem a csökkentett áron adták el az állami intézményeknek, a különbözetet (a kiügyeskedett árrés 30-40 százalék volt) legalábbis részben «korrupciós célokra»

– idézi a hvg.hu. 

Felidézik: az ügyben korábban az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet is nyomozott, de elégséges bizonyíték híján peren kívül megállapodtak a Microsoft magyarországi leányvállalatával, ami nem csak összesen 7,3 milliárd forintnyi büntetés megfizetését vállalta, de beismerő vallomást is aláírt. 

Az ügyben a magyar Legfőbb Ügyészség is nyomoz 2019 óta, most pedig azt írták, hogy   az ügyben gyanúsítotti kihallgatás nem történt, az OLAF és a nyomozó főügyészség több alkalommal is egyeztetett személyesen és online is.

Nyitókép: Jászai Csaba / MTVA / MTI