Rendőrgyilkosságok Magyarországon: ritkán fordulnak elő, de ha igen, döbbenetesen brutálisak

Ahogy mi is beszámoltunk róla, egy őrjöngő férfi rendőrökre támadt csütörtök éjjel a XI. kerületben, a Lecke utcában. Egy késsel három rendőrt megszúrt, majd az utcára menekült, ahol az egyik járőr egy figyelmeztető lövés után lábon lőtte, és elfogták.

A lövésről és a gyanúsított elfogásáról videó is készült:

A rendőrök nagyjából 25-30 autóval érkeztek a helyszínre. A mentők kórházba vitték a három megsebesült rendőrt és a támadót is. Az egyik körzeti megbízott, a 29 éves Baumann Péter főtörzsőrmester olyan súlyos sebesüléseket szenvedett, hogy kórházba szállítása közben meghalt.

Magyarországon ritkán fordul elő, hogy rendőrt öljenek meg. 

Legutóbb 2020 karácsonyán lehetett aggódni Lingvai Péter őrmesterért, akit egy újpesti házban fenyegetőző férfi sebesített meg életveszélyesen. Járőrtársa lelőtte az ámokfutót. A férfi ekkor saját magának kért mentőt a diszpécserszolgálaton keresztül: „Ömlik belőlem a vér… én ezt nem fogom túlélni…” – mondta a felvételen, amit később közzé is tett a rendőrség.

Lingvai mégis túlélte a sokkoló esetet, ahogy azok a rendőrök is, akik három éve Erdőkertesen szállítottak haza kórházi vizsgálatból egy polgárőrt, aki kést rántott rájuk, mert attól félt, hogy elmegyógyintézetbe viszik. A megtámadott rendőrök azóta felépültek, és újra dolgoznak, az ügyben pedig nemrég született ítélet.

A bőnyi terrorista

A legutóbbi rendőrgyilkosság 2016 októberében történt. A Győr megyei Bőny községben a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) nevű hungarista szervezet egyik alapítója engedély nélkül tartott gépkarabélyával többször rálőtt a Nemzeti Nyomozó Iroda két munkatársára, akik házkutatást akartak nála tartani. Az egyik golyó megölte Pálvölgyi Péter őrnagyot.

A mostani esettel ellentétben Győrkös István ügyét terrorista bűncselekményként kezelték a hatóságok. Az RTL Híradó arról is tudósított, hogy a fegyverarzenált felhalmozó Győrkös az orosz titkosszolgálattal is kapcsolatban állhatott.

A rendőrök összesen több mint harminc lőfegyvert, több ezer lőszert, lőfegyverdarabot, valamint az egyik vádlottnál csaknem egy kilogramm robbanóanyagot találtak az MNA-nál, aminek azóta több tagját is elítélték. A csoport a zsidók és a bevándorlók ellen is gyűlöletet keltett, utóbbi csoport ellen támadásra is készültek.

Győrköst végül életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a rendőrgyilkosság miatt. Az utolsó szó jogán azt mondta: nem ő adta le a halálos lövést.

A Hummer-ügy

A bőnyi rendőrgyilkosság előtt 2012-ben sokkolta a közvéleményt utoljára hasonló eset. A Hummer-ügyként elhíresült gyilkosságot egy osztrák férfi követte el Apátfalván, aki a terepjárójával leszorított az útról egy traffipaxos rendőrautót, és szándékosan halálra gázolta az őt megállítani akaró motoros járőrt, Kenéz Imre törzszászlóst.

Kenéz kollégája, Eleven István a helyszínen, megtörten idézte fel a tragikus napon történteket: az alosztályvezető néhány perccel az után ért a településre, hogy a luxusterepjárót vezető férfi halálra gázolta Kenézt. A rendőrmotoros a karjában halt meg.

A tettest is komolyan megviselte az eset: börtönben vezetett naplójából kiderült, hogy az elsőfokú ítélet után elhatározta, öngyilkos lesz. A férfit 15 évre ítélték, és az utolsó szó jogán bocsánatot kért az elhunyt rendőr hozzátartozóitól és barátnőjétől, aki végig zokogott.

Az osztrák férfinak nem ez volt az első törvényszegése: korábban már 28-szor büntették, egyebek mellett hivatalos személy elleni erőszak miatt, de fegyveres rablás miatt is ítélték már el.

Az alsóörsi ámokfutás

2010 augusztusában Alsóörsön egy gépkocsi igazoltatása közben egy másik autóból többször rálőttek Gamauf János rendőrre. A 29 éves főtörzsőrmester, valamint az ellenőrzött autóban ülő 21 éves fiatal meghalt, az autóban ülők közül többen megsérültek a repeszektől és üvegszilánkoktól. A lövöldöző férfi autóját és mellette a holttestét néhány órával később egy erdős területen, Alsóörs és Felsőörs között találták meg. Öngyilkos lett. Az áldozatokról focimeccsel emlékeztek meg a helybeliek.

A tettes tartalékos katona volt Svájcban, értett a fegyverekhez. A három pisztolyt és a gépkarabélyt, amit a kocsijában a halála után megtaláltak, engedéllyel tartotta Svájcban. A fegyvereket háromezer darab lőszerrel együtt azonban már engedély nélkül hozta be Magyarországra.

Az autósok nyaralni voltak a Balatonnál, és csak véletlenül jártak arra, ahol az eset történt. A nyitott kérdés a támadó és a megölt rendőr esetleges kapcsolata volt. 148 tanút hallgattak meg, a svájci hatóságoktól is támogatást kértek. Svájcban házkutatások történtek a támadó lakásában, telefonokat, számítástechnikai eszközöket foglaltak le. Végül semmilyen adat nem utalt arra, hogy a két embernek bármilyen kapcsolata lett volna, így ezt a lehetőséget a nyomozás kizárta.

Azt, hogy miért történt a támadás, végül széleskörű nyomozás állapította meg. A férfi rendszeresen járt haza Magyarországra, a nyarak egy részét itt töltötte. Lazább ismeretségei voltak, viszonylag elzárt életet élt. 2010 elején elbocsátották állásából, egy közeli nőismerőse pedig meghalt. A támadás előtti időszakban beszűkültek baráti kapcsolatai is. Ezek együttesen eredményezhették személyiségének olyan változását, ami végül motiválatlan erőszakos bűncselekmény elkövetéséhez vezethetett. Ezt a feltételezést erősíti több olyan feljegyzés, naplóbejegyzés, amit a nyomozás közben megtaláltak.

2010 nyarán korábban egy másik rendőrgyilkosság is történt: a harminc éves Radovic Dusán zászlóst Budapesten egy közúti ellenőrzés elől menekülő autós gázolta halálra a Keleti pályaudvarnál. Temetésén a család mellett ezerötszáz rendőr, a teljes rendőri vezérkar és Pintér Sándor belügyminiszter is részt vett.

A szertartás végén díszsortűz dördült, és két helikopter vonult át az égen. A harmincéves rendőrt a belügyminiszter hősi halottnak nyilvánította, és rendőrfőhadnaggyá léptette elő.

Radovicra szintén focimeccsel emlékeztek, amire több mint egymillió forintot sikerült összegyűjteni. Mentők, tűzoltók, rendőrök és polgárőrök jöttek össze azért, hogy közösen segítsék Radovic Dusán özvegyét és kislányát.

Rendőrgyilkosságok 2010 előtt 

Az alábbi eseteket az MTVA sajtóarchívumából gyűjtöttük össze.

• 2008. február 11. Esztergomban egy családi viszályhoz riasztott rendőr járőrre lőtt rá egy 56 éves férfi engedély nélkül tartott pisztolyával. A rendőrök egyike, Borbély Zoltán zászlós a helyszínen meghalt.
• 2004. szeptember 25. Feltehetően családi konfliktus miatt lőtt rá egy rendőrre Salgótarjánban egy férfi engedéllyel tartott sörétes vadászfegyverével. A rendőr a kórházban belehalt sérüléseibe.
• 2003. május 13. A főváros II. kerületében a rendőrség egyik speciális alakulata megkísérelt elfogni egy villa kirablására készülő bűnözőt. A férfi a felszólításra nem adta meg magát, és közvetlen közelről többször rálőtt Borsos József rendőr századosra, aki a helyszínen belehalt sérüléseibe, de maga is életveszélyesen megsebesítette támadóját.
• 2001. július 28. Gödöllőn egy autós halálra gázolta az őt igazoltatni akaró Kiss Tamás rendőr őrmestert, majd áldozatát cserben hagyva elhajtott a helyszínről.
• 1994. január 2. Veszprémben a tanulmányi szabadságát töltő Kovács Károly rendőr főhadnagy, a városi kapitányság egyik bűnügyi vezetője egy szórakozóhelyen szóváltásba, majd verekedésbe keveredett a személyzettel, akik agyonverték.
• 1992. szeptember 13. Vácon Máté András rendőr zászlós üldözőbe vett két autólopással próbálkozó fiatal férfit, egyikük pedig rátámadt, és két késszúrással meggyilkolta.
• 1988. november 4. A budapesti Fehérvári úton közlekedő 47-es villamoson több fiatal megtámadta a garázda magatartásuk miatt fellépő Bukszár Tibor rendőr főtörzsőrmestert. A polgári ruhában utazó, de rendőr mivoltát felfedő férfit az egyik megállóban lelökték a járműről, majd az egyik 16 éves fiú a tőle elvett fegyverrel hátulról halálosan megsebesítette.
• 1988. november 2. Miskolcon, az Avas-déli lakótelepen egy bolti lopáson ért 22 éves férfi rátámadt az önkéntes rendőrökre. Az egyik megütött rendőr elesett, és beütötte homlokát a járdába, sérüléseibe a kórházba szállítás közben belehalt.

A 2016-os eset után a Fókusz is részletesen foglalkozott a rendőrgyilkosságok történetével Magyarországon. Felidézték: 

A leghírhedtebb, vecsési rendőrgyilkosságként ismert eset 1979 júliusában történt. 

Egy brutális trió megölt, majd lefejezett egy 45 éves rendőrt, hogy megszerezzék a fegyverét. A gyilkosság két elkövetőjét 1980  októberében kivégezték, harmadik társuk, aki akkor 19 éves volt, börtönbüntetést kapott.

Ritkán lő a magyar rendőr

A tengerentúlról heti vagy akár napi szinten is lehet híreket olvasni arról, hogy egy-egy rendőr lőfegyvert használ intézkedés közben. Magyarországon azonban sokkal ritkábban kerül rendőr olyan helyzetbe, hogy ehhez az eszközhöz folyamodjon.

A rendőri fegyverhasználatot a törvényben több alapelvvel szabályozzák, amelyek közül az egyik a „végső eszköz elve”. Eszerint

akár élet elleni támadás elhárításánál sincs szükség fegyverhasználatra, ha a támadás testi kényszerrel is biztonságosan elhárítható. 

A jogszabály ezen kívül megköveteli a humanitást és az arányosságot a fegyverhasználatkor.

A rendőri fegyverhasználatról 2019-ben a Népszava írt cikket, amiből kiderült, hogy a rendőrök Magyarországon hetente kerülnek súlyos konfliktusba, nagyrészt mégis golyó nélkül oldják meg azt.

2011-től 2019-ig mindössze 19 alkalommal kellett fegyvert használniuk a hatóságoknak a rendőrségi vagy a kommandós akciók során. 

Ebből 18 eset volt a rendőrség munkájához köthető: két esetben elég volt figyelmeztető lövést leadniuk, 16 alkalommal viszont célzottan tüzeltek. Utóbbi akcióknál három eset a gyanúsított halálával végződött.

Nyitókép: Mécsesek égnek Baumann Péter főtörzsőrmester emlékére a Rendőrségi Igazgatási Központban tartott sajtótájékoztató helyszínén 2023. január 13-án – Fotó: Máthé Zoltán / MTI