Meg lehetett volna menteni az Aszódon meggyilkolt lányokat?
2022. június 2. 7:59
Hiába kért a bíróságtól a meggyilkolt kamaszlányok anyja távoltartást, amely megakadályozhatta volna az apa láthatását, így végül kénytelen volt megegyezni a férfival. Spronz Júlia ügyvéd szerint nagyon sok távoltartási kérelmet utasítanak vissza a bírók, és sokszor helyezik nyomás alá az anyákat, hogy állapodjon meg az apákkal. Ám vannak esetek, amikor a távoltartás sem elég.
A 14 éves Tímea és a 16 éves Júlia láthatáson volt Aszódon az apjuknál, aki álmukban egy baltával megölte őket. Később öngyilkosságot kísérelt meg, de túlélte, a vonat a lábát vágta le. A férfi ellen kétszer kért megelőző távoltartási végzést a bíróságtól a lányok édesanyja, ám az első alkalommal elutasították a kérelmét. A második alkalommal végül megegyeztek a láthatásról, ezért kellett a lányoknak az apjukhoz látogatniuk annak ellenére, hogy a kisebbik lányt védelembe vette a hatóság. A férfit 2019 óta négyszer jelentette fel erőszakos viselkedése és zaklatása miatt a volt felesége.
Nem ez volt az első alkalom az utóbbi években Magyarországon, hogy a 2009-ben törvényben bevezetett, úgynevezett megelőző távoltartás jogintézménye nem teljesítette azt a feladatát, amiért létrejött. Ám a kudarc okai különbözőek voltak.
- 2021 szeptemberében Dunakeszin egy 54 éves férfi puskával agyonlőtte volt feleségét, annak anyját, valamint saját kisfiát is, amikor éppen hazavitte a láthatásról a gyereket. Ezután öngyilkos lett. A meggyilkolt nőt hosszabb ideje zaklatta és fenyegette a volt férje, aki emiatt is költözött az édesanyjához a gyerekkel. A férfi engedéllyel tartott fegyvert és hosszabb ideje beszélt arról másoknak, hogy meg fogja ölni a nőt és a gyereket is. Mikor végre az asszony rászánta magát, hogy ügyvédhez forduljon és kérje a távoltartást, egy héttel később megtörtént a tragédia.
- Az idén áprilisban Hollandiában, egy tetőcsomagtartóban holtan talált magyar nő sikeresen kért távoltartási végzést erőszakosan viselkedő volt férje, egy 52 éves holland fogtechnikus ellen Magyarországon. A nő azonban Hollandiában dolgozott prostituáltként, itt ölte meg a férfi. Két gyermeküket már 2019-ben kiemelte a családból a gyermekvédelmi hatóság.
- 2021 áprilisában vascsővel verte agyon volt feleségét Szegeden egy panzióban egy férfi, aki ellen az áldozat korábban sikeresen kért távoltartási végzést. Csakhogy a távoltartás határideje lejárt, így végül a nő úgy döntött, találkozik a férfival. Végül ez vezetett a tragédiához.
Látható, hogy alapvetően az erőszakos cselekmények megelőzése érdekében létrejött jogintézmény nem mindig elégséges. Vagy azért, mert a bántalmazott fél nem kéri, illetve nem időben kéri a távoltartás elrendelését a bíróságtól, vagy azért, mert a végzés hatálya érvényét veszíti. Egyszerűbb eset, ha már egy folyamatban lévő büntetőeljárás során hivatalból rendeli el a bíróság a távoltartást. Ez akkor lehetséges, ha a családon belüli vagy párkapcsolati erőszak elkövetőjét a rendőrség már meg is gyanúsította, és ha például attól lehet tartani, hogy a gyanúsított újabb bűncselekményt követne el a sértett sérelmére.
Ezzel szemben a megelőző távoltartást legtöbbször a bántalmazott vagy annak közeli hozzátartozója kéri a bíróságtól, bár joga van erre akár a bántalmazott fél háziorvosának, gyerek esetén iskolájának, a gyámügynek vagy a családsegítő szolgálatnak, sőt ideiglenes megelőző távoltartás ideje alatt a rendőrségnek is. Ideiglenes megelőző távoltartást 72 órára, megelőző távoltartást pedig akár 60 napra is elrendelhet a bíróság. A kérelmet írásban kell benyújtani.
Mindez egyszerűnek tűnik, a bírósági gyakorlat azonban sokszor nem így működik – erről Spronz Júlia ügyvéd, a női jog- és áldozatvédelemmel foglalkozó Patent Egyesület alapítója beszélt az rtl.hu-nak bírósági tapasztalatai és ügyfeleik visszajelzései alapján.
Rengeteg távoltartási kérelmet utasítanak vissza
Spronz Júlia szerint hivatalos statisztikák nincsenek a bíróságok által elutasított megelőző távoltartási kérelmek számáról, mert ilyen adatokat nem gyűjtenek a bíróságok.
Az egyesület tapasztalatai alapján azonban „borzasztó nagy arányban” utasítják vissza a bíróságok a kérelmeket.
Az ügyvéd szerint ugyanis a jogszabály szövege nagy rugalmasságot ad a jogalkalmazónak. Mint mondja, a „súlyos és közvetlen veszélyhelyzetet” mint a megelőző távoltartás elrendelésének szükséges indokát a bíróságok többsége „itt és mostként” értelmezi. Vagyis a döntéshez akut veszélyhelyzetnek kell fennállnia, a gyakorlatban pedig egy 1-2 héttel a bírósági tárgyalás előtti bántalmazás még nem számít annak.
Spronz szerint azonban a családon belüli vagy a párkapcsolati erőszak általában nem egy folyamatos, mindennapos megnyilvánulás. Történik egy bántalmazás, utána pedig eltelhet két hét, két hónap és két év is anélkül, hogy bármi hasonló történne. A köztes időszakot a szakirodalom úgy hívja, hogy „tojáshéjon tipegés”, a feszültség felgyülemlésének ideje. Az ebben a helyzetben lévő nők pontosan tudják, hogy erőszak meg fog ismétlődni.
Önmagában azonban általában nem elég a megelőző távoltartás elrendeléséhez, ha egy nő fenyegetve érzi magát.
Ráadásul ha a bíróság például elsőfokon el is rendeli a távoltartást, fellebbezés esetén másod- vagy harmadfokon hatályon kívül helyezhetik vagy meg is változtathatják a döntést. Erre konkrét példája is van Spronz Júliának: egyik ügyfele első- és másodfokon is megkapta a 60 napos távoltartási végzést a bántalmazó ellen, ám a Kúria végül felülbírálta a döntést.
További problémát jelent, hogy ha lejár a már elrendelt távoltartás határideje, akkor nem lehet kérni annak meghosszabbítását. Új végzéshez egy új, akut esemény kell, ami alapján a bíró elrendelheti a távoltartást.
Mi lesz a gyerekekkel?
Ha a megelőző távoltartást elrendeli a bíróság, akkor a törvény szerint a távoltartás idejére szünetel a távoltartott szülőnek a felügyeleti joga, vagyis a közös gyerekükkel sem találkozhat. Tehát a végzés elrendelése az aszódi gyilkosságot megelőzően szó szerint életmentő lehetett volna.
Azonban Spronz Júlia tapasztalatai szerint ezt a törvényi passzust vagy nem ismeri, vagy nem akarja alkalmazni a távoltartást elrendelő bírók egy jelentős része. Számos esetben vagy nem tájékoztatják erről a Patent Egyesülethez forduló ügyfeleket, vagy egyenesen félreinformálják őket. Arra is van konkrét példájuk, amikor egy ügyfelük védelmére elrendelte a távoltartást a bíró, ezzel együtt felhívta rá a nő figyelmét, hogy a távoltartás ellenére kötelessége ez idő alatt biztosítani a gyerekkel való kapcsolattartást a távoltartott szülő részére. Vagyis lényegében a bíró az ellenkezőjét állította annak, amit a törvény előír.
Egy másik ügyben pedig az történt, hogy bár a bíró tisztában volt azzal, hogy a távoltartással a távoltartott szülő felügyeleti joga szünetel, a bíró a tárgyaláson elkezdte nyilvánosan nyomás alá helyezni az anyát, hogy ne akadályozza az apa kapcsolattartási jogát a gyerekeivel.
Az ügyvéd szerint a külön élő szülő kapcsolattartási joga egyfajta szentség a bíróságok nagy részénél, ami minden más szempontot felülír.
A gyerekek láthatását a bántalmazó fél által ráadásul még akkor sem akadályozza meg a törvény, ha a hatóságok védelembe veszik őket.
Spronz Júlia szerint a védelembe vétel önmagában nem ment életet, hiszen a kapcsolattartási kötelezettséget nem tudja felülírni. A hétköznapi gyakorlatban ez annyit jelent, hogy havi háromszor kijár a családhoz a családsegítő, és így egy kicsit jobban szem előtt tartják a családot. Ám ez nem alkalmas arra, hogy valós, fizikai védelmet biztosítson a gyerekek számára. Kiskorúak nem kérhetnek távoltartást a maguk részére, csak nagykorú hozzátartozójuk kérheti ezt a bíróságtól.
Pedig a Fókusz riportjából az is kiderült, hogy az Aszódon meggyilkolt lányok rettegtek az apjuktól. Az idősebb lány, a 16 éves Júlia épp azért ment el húgával az apjához, hogy megvédje őt az agresszív férfitól.
A Patent Egyesület tapasztalata az, hogy a bántalmazott nők többsége egy kialakult családjogi gyakorlat miatt biztosítja az erőszakos szülő számára a kapcsolattartást. Amennyiben ugyanis a gondozó szülő akadályozza a bántalmazó fél kapcsolattartását a gyerekeivel, egy-két éven belül elveszik tőle a gyerek felügyeleti jogát, és átadják azt a bántalmazó félnek. Bár a Büntető Törvénykönyvben szerepel a kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása mint önálló bűncselekmény, azonban az anyák többségét nem elsősorban a börtöntől, hanem a gyerekeik elvesztésétől való félelem tartja vissza.
Gyilkosok ellen mit ér egy papír?
Sok esetben azzal az érveléssel győzik meg a bántalmazottakat arról, hogy nem érdemes távoltartást kérni, hogy ha valaki erőszakos és tényleg ártani akar, akkor egy papír ebben nem fogja megakadályozni. Spronz Júlia szerint sok szakember is azzal próbálja lebeszélni a bántalmazottakat a kérelemről, hogy a távoltartás csak jobban feldühíti a bántalmazót.
Az ügyvéd úgy gondolja, az tényleg igaz, hogy a távoltartás nem alkalmas minden típusú bántalmazó megfékezésére. Ezt a fajta kockázatelemzést a rendőrségnek és a bíróságnak kellene elvégeznie. Aki hajlamos az emberölésre, annál valóban nem elég a távoltartás, ők azonban egy szélsőséges kisebbség a bántalmazók körén belül. A bántalmazók nagy többségének megfékezésére nagyon is hatékony a távoltartás jogintézménye Spronz Júlia szerint.
A legtöbb bántalmazó ugyanis kifelé egyáltalán nem akar erőszakosnak látszani, csak a bántalmazottak felé mutatja ezt az arcát.
Számukra egy ilyen visszajelzés, mint a távoltartás elrendelése egy nyilvános üzenet az állam részéről, hogy nem tehetik meg azt, amit eddig csináltak, mert az állam a családi viszonyokba is be fog avatkozni, a gyengébb, rászorulóbb felet pedig megvédi.
Nyitókép: Getty Images