1:04
Az első millióm történeteAz első millióm története
Becsei Áron és Jaksity György sikertörténete
2014. január 15. 14:59
Becsei Áron az ország egyetlen nemzetközileg is elismert független órása, aki saját maga fejlesztette luxusmárkájával egyetlen magyarként tagja a független órások svájci akadémiájának. Jaksity György húsz éve megalapította a Concorde Értékpapír Részvénytársaságot, majd a Concorde Alapkezelő Zrt-t, 2001-ben már legalább 100 ember dolgozott a cégnél. 2004-ben pedig a Concorde bonyolította értékpapír forgalom már több mint 1000 milliárd forint volt, két évvel később a cég saját tőkéje már több mint 5 milliárd.
Becsei Áron >>>
Becsei Áron az ország egyetlen nemzetközileg is elismert független órása, aki saját maga fejlesztette luxusmárkájával egyetlen magyarként tagja a független órások svájci akadémiájának, vagyis ebben a szakmában a világ legrangosabb társaságának legfiatalabb tagja ő, ahová persze nem kerülhet be akárki. A 34 éves Becsei Áron egy órásdinasztia harmadik generációjának tagja, apja és nagyapja is órás volt, de ők inkább csak javítottak. A tervezés, alkotás folyamatába több szakma is egybeolvad, a Bexei tervezőmérnöke, gyártástechnológusa, ötvöse is Áron, vagyis a precíz, sziszifuszinak tűnő műveletek mindegyikét egyedül végzi. Nem is akárhogy! A svájci akadémiának a világon összesen 36 tagja van, rajta kívül még egy orosz származású mester kelet-európai, ráadásul a tagság fele svájci. Becsei Áron is restaurálással kezdte, aztán rájött, hogy az alkatrészeket ő maga is el tudja készíteni. 2003-ban készült első mesterműve, egy miniatűr, duplaingás asztali óra. Ez ejtette ámulatba a svájci akadémiát is, meg a világ leggazdagabbjait, akik szívesen várnak egy-két évet egy egyedi, nekik tervezett különleges órára, és fizetnek érte meghatározhatatlanul és elképzelhetetlenül magas összegeket. A Primus nevű, szabadalmaztatott Bexei óráért például, ami az esztétikai élményen túl attól különleges, hogy bonyolultabb, háromtengelyű a szerkezete, és ettől pontosabb, mint a többi mechanikus óra. Becsei Áronnak nincs két egyforma órája. Azt tervezte, hogy mindegyikből csinál egy nulladikat, amit megtart magának, de a megrendelések miatt erre nem jut ideje. A sokszor egy évig is készülő, sok száz egyedileg gyártott alkatrészből készült különleges példányokat ő maga szállítja a megrendelőnek, a világ legtávolabbi pontjára is, és személyesen adja át. Mikor ott jártunk, éppen Malajziából tért haza, elkísérte a két kisgyereke, és a felesége, Eszter is, aki a háttérmunkákat végzi. Anyagbeszerző, kapcsolattartó, könyvelő, marketinges, pr-es, sales-es, és ő próbálja az apró alkatrészektől távol tartani az időnként a műhelybe beszabaduló legifjabb Becseit.
Becsei Áron az ország egyetlen nemzetközileg is elismert független órása, aki saját maga fejlesztette luxusmárkájával egyetlen magyarként tagja a független órások svájci akadémiájának, vagyis ebben a szakmában a világ legrangosabb társaságának legfiatalabb tagja ő, ahová persze nem kerülhet be akárki. A 34 éves Becsei Áron egy órásdinasztia harmadik generációjának tagja, apja és nagyapja is órás volt, de ők inkább csak javítottak. A tervezés, alkotás folyamatába több szakma is egybeolvad, a Bexei tervezőmérnöke, gyártástechnológusa, ötvöse is Áron, vagyis a precíz, sziszifuszinak tűnő műveletek mindegyikét egyedül végzi. Nem is akárhogy! A svájci akadémiának a világon összesen 36 tagja van, rajta kívül még egy orosz származású mester kelet-európai, ráadásul a tagság fele svájci. Becsei Áron is restaurálással kezdte, aztán rájött, hogy az alkatrészeket ő maga is el tudja készíteni. 2003-ban készült első mesterműve, egy miniatűr, duplaingás asztali óra. Ez ejtette ámulatba a svájci akadémiát is, meg a világ leggazdagabbjait, akik szívesen várnak egy-két évet egy egyedi, nekik tervezett különleges órára, és fizetnek érte meghatározhatatlanul és elképzelhetetlenül magas összegeket. A Primus nevű, szabadalmaztatott Bexei óráért például, ami az esztétikai élményen túl attól különleges, hogy bonyolultabb, háromtengelyű a szerkezete, és ettől pontosabb, mint a többi mechanikus óra. Becsei Áronnak nincs két egyforma órája. Azt tervezte, hogy mindegyikből csinál egy nulladikat, amit megtart magának, de a megrendelések miatt erre nem jut ideje. A sokszor egy évig is készülő, sok száz egyedileg gyártott alkatrészből készült különleges példányokat ő maga szállítja a megrendelőnek, a világ legtávolabbi pontjára is, és személyesen adja át. Mikor ott jártunk, éppen Malajziából tért haza, elkísérte a két kisgyereke, és a felesége, Eszter is, aki a háttérmunkákat végzi. Anyagbeszerző, kapcsolattartó, könyvelő, marketinges, pr-es, sales-es, és ő próbálja az apró alkatrészektől távol tartani az időnként a műhelybe beszabaduló legifjabb Becseit.
Jaksity Györgyöt nem igazán kell bemutatni. Ő a Jaksity. Mindenki csak így emlegeti pénzügyi körökben a sikeres menedzsert, a tőzsde nemzetközi szinten is elismert szakértőjét, a közírót, mecénást, alapítványok és jó ügyek támogatóját, na meg két - most már nagy gyerek - apukáját, a Budapesti Értéktőzsde és a Concorde cégcsoport egyik alapítóját, a 2007-es év üzletemberét. Jaksity György félig szerb származású, a nagyapja ortodox pap volt Szentendrén, a szerb nyelven kívül beszél még angolul és spanyolul. Már egyetemistaként több külföldi és magyar cégnél dolgozott. A Közgázra, külgazdasági szakra járt, amikor részt vett az Értéktőzsde megalapításában. Nem fért a bőrébe. Aztán éppen húsz éve megalapította a Concorde Értékpapír Részvénytársaságot, majd a Concorde Alapkezelő Zrt-t, 2001-ben már legalább 100 ember dolgozott a cégnél. 2004-ben pedig a Concorde bonyolította értékpapír forgalom már több mint 1000 milliárd forint volt, két évvel később a cég saját tőkéje már több mint 5 milliárd. A Concorde azóta a világ szinte összes pénz- és tőkepiacát elérhetővé teszi az ügyfelei számára, külföldi értékpapír forgalma két éve több mint 560 milliárd forint volt. Elképzelhetetlen számok ezek, nagy felelősség, az ember azt hinné, nincs, aki ebből ki tudna szállni. Jaksity György mégis képes volt hátrébb lépni. Bejárta a világot, nincs az a helyzet, vagy sport, amiben ne találná fel magát. Ma már leginkább jótékonykodik, egyre többet ír, már-már közíró lett, tajcsizik, keleti filozófiákkal tölti az idejét, és kicsit lököttnek tartja magát, abban az értelemben, hogy a normálisok nem építenek cégeket, nem szereznek zenét, nem írnak verset. De mindezek nélkül elég unalmas lenne a világ.
Nézze meg Az első millióm történetét itt!
Nézze meg Az első millióm történetét itt!
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem