A Folqa baba anyja és a Milestone alapítója

Juhász-Váczi Henriett >>>

Juhász-Váczi Henriett sikeres üzletasszony, mégis mindent a gyerekhez igazít, így az elfoglalt üzletasszonyság addig tart, ameddig az ovi. Utána jöhet bármi, ő bizony onnantól anyuka. Pedig mielőtt a kisfia megszületett, mindig nyüzsgő, örökké elfoglalt reklámszakember volt. Egyik külföldi útján jutott eszébe, mi lenne az, amire szívesen lecserélné a túlhajszolt életét. Az utazásairól mindig apró emléktárgyakkal tért haza, olyanokkal, amelyek szépek ugyan, de nincs funkciójuk, egyszerűen csak kedvesek az ember szívének. Ilyen viszont Heni szerint Magyarországon nincs, vagy legalábbis nem volt. Ízléses emléktárgy. Így született a Folqa baba ötlete. A Folqa babát jó megfogni. Több Folqa babát még jobb. Legyen hát sorozat – gondolta Heni. A babák előbb magyar mesterségekhez kapcsolódó nevet kaptak, aztán személyiséget, a tulajdonságaikhoz és a foglalkozásukhoz illő magyar népi motívumokat idéző ruhát, így lett a most már 10 féle karakter. Betyár, az igazságos, Borász, a jókedvű, Csikós, a rátermett, Fazekas, az elmélyült, Gulyás, a kitartó, Juhász, a csillagszemű, Nádvágó, a természetbarát, Paprikamolnár, a mértékletes, Szűcs, az alázatos, és Vájár, a magányos. Aztán következtek ugyanazokkal a mintákkal az ékszerek, kiegészítők, karórák, konyhai design eszközök... ki tudja, mi minden még. A tervek szerint hamarosan a férfiaknak társaságuk is lesz, a női mesterségeket idéző asszonyfigurák. A műgyantából készült, 10 centis figurák azonnal divatba jöttek. Főleg turisták veszik itthon, és egyre több külföldi nagyvárosban, na meg cégek, ajándékként. Füzet is jár hozzá, benne az adott baba tulajdonságairól, mesterségéről üzen a tulajdonosának. Ma már nagyüzemben készülnek, aki az elsőt megveszi, azonnal gyűjtheti hozzá a többit. A turistabazárok fantáziátlan emléktárgyai, és nagymamák vitrinben őrzött nippjei helyett, modern, ám de egytől-egyig önirónikusan szigorú képet vágó babákról az embernek azonnal eszébe jut a hol mogorva, hol marcona, néha búskomor, máskor zsiványos nagybajuszú magyar ember. A Folqa babákra egy amerikai áruházlánc is felfigyelt, amely a Fortune 500-as ranglistáján a 125. tőzsdén is jegyzett cég, és boltjaiban külön részleget alakított ki a magyar babáknak, így most már nagyjából 3000 üzletben kapható a világon.

Zeitler Ádám, a Milestone társalapítójának sokféle kapcsolata volt a magyar és az angol oktatási rendszerrel, akart biológus, esztéta és FBI ügynök lenni, felvételizett az orvosira, tanult tanárnak, közgazdásznak, jazz-dobosnak, tanított angolt és informatikát, végzett masszázs-tanfolyamot, volt idegenvezető, de egyetemistaként pincér is Németországban, és takarított vagonokat. A sokféle oktatási tapasztalatával, és barátaival hozta létre a Milestone Intézetet, hogy segítsenek magyar diákoknak bejutni a legjobb külföldi egyetemekre. Ma már több mint 200 diákjuk tanul például Angliában, és több mint 100 középiskolás jár egyidőben hozzájuk, akik most még az érettségire készülnek, de már tudják, hol és mit szeretnének tanulni. A Milestone sikermutatója 100 %-on áll, vagyis minden olyan fiatalember, akit ők készítenek fel, bejut a világ legjobb 200 egyetemének valamelyikére, mindegy, hogy asztrofizikus, formatervező, biokémikus, jogász, vagy matematikus akart lenni. Tavaly minden második, Cambridge-be jelentkezett diákjuk kapott már ajánlatot, tavaly pedig mindkét Oxfordba alapképzésre felvett magyar a Milestone-ba járt. Zeitler Ádám ugyancsak közgazdász barátjával, Léderer Dániellel, aki diplomata karrierjét hagyta ott a Milestone-ért, és Greskovits Györggyel, aki a PhD képzése közben csatlakozott, a személyiségfejlesztést is legalább olyan fontosnak tartják, mint a sikeres egyetemi felvételit. Azt mondják, nem elég a jó tanulmányi eredmény, mentorokként azon dolgoznak, hogy a fiatalok személyisége is alkalmas legyen a helytállásra akár az egyetemi közösségben, akár később a munkahelyükön. Éppen ezért a Milestonba az angol nyelvű felvételivel csak minden második gyerek jut be. Terveik között szerepel, hogy a Milestone lesz a vezető tudásközpont Magyarországon, hogy a közeljövőben ösztöndíjprogramjukat is beindítsák, amellyel minél több diáknak tudnák fizetni a külföldi tandíját is.