Ez az, amit a horoszkópod alapján biztosan nem ígérnek neked a csillagok – mennyi köze van az asztrológiának a tudományhoz?

Egyesek barátokat, párt választanak csillagjegyeik alapján, és úgy indulnak neki a napnak, hogy elolvassák, a napi horoszkóp mit vetít előre a számukra. Mások viszont jót szórakoznak azon az elképzelésen, hogy egyesek szerint döntéseik és személyiségük a bolygók és csillagok állásától függene. 

Ritka, hogy tudósok bármilyen szinten is komolyan vegyék a horoszkópot, két egyetemi kutató – Yersain Ely Keller de la Rosa, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem biokémiai tudományokkal foglalkozó munkatársa, valamint Kevin Navarrete, a Cseh Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Intézetének kutatója – azonban szakított a hagyománnyal. A The Conversation című oldalon megjelent írásukban öntöttek tiszta vizet a pohárba, és elmondták, az asztrológiának mennyi köze is van a valósághoz és a tudományhoz.

Elöljáróban eláruljuk: nem sok. Hatása az emberekre viszont annál több. De mitől ennyire különleges az asztrológia? Hogy lehet az, hogy – még ha nem is foglalkoznak a területtel – a felnőttek 90 százaléka tudja, milyen csillagjegyhez tartozik, de azt, hogy milyen vércsoportúak, azt már csak szinte fele ennyien (57 százalék)?

Az asztrológia azt hirdeti, hogy a csillagok állásából és mozgásából képes előrevetíteni a jövő eseményeit és rámutatni az emberek különböző személyiségjegyeire. Jelenleg 12 csillagképet ismerünk, használunk, ezeket eredetileg Babilonban határozták meg i.e. 700-450 körül, elsősorban azért, hogy a társadalomban bekövetkező események előrejelzésében nyújtsanak segítséget.

Az egyén előtérbe helyezése csak az ókori görögöknél jelent meg, ők kezdtek annak alapján jósolni, hogy egy ember születésekor milyen a csillagok állása. 

Például valaki azért tartozhat az Ikrek csillagjegyhez, mert akkor, amikor született, a Nap éppen egy olyan helyzetben volt, ami az Ikrek csillagképhez igazodott.

A folyamat valahogy így zajlik: miközben a Föld a Nap körül kering, különböző csillagképeken keresztül „halad át”, ezt az utat hívják ekliptikus síknak. Minden ember ahhoz a csillagjegyhez tartozik, amelyik csillagkép irányába mutat az az elképzelt egyenes vonal, ami az égen összekötné a Napot a Földdel. 

Az asztrológia szerint ez határozza meg a személyiségünket, önképünket, viszonyainkat, alapvető igényeinket. (A még pontosabb megértésért ajánljuk a hivatkozott cikkben található ábrákat.)

13. csillagjegy és hétnapos Skorpió

Van azonban néhány rossz hírünk azoknak, akik eddigi életük során összhangba kerültek a saját csillagjegyeikkel és számos tulajdonságukat annak tulajdonítottak, hogy a Bikák, Oroszlánok, Rákok stb. már csak ilyenek.

Egyrészt már a babiloniak is tudtak egy 13. csillagkép létezéséről, az úgynevezett Kígyótartóról (Ophiuchus), de ettől tudatosan eltekintettek. Hogy miért, arról csak találgatni lehet – mindenesetre a 13 csillagkép nem fért össze a 12 hónapos naptárral, így megváltak az egyiktől. A Kígyótartó eredetileg a Skorpió és a Nyilas között található, november 29. és december 17. között.

Újabb zavart okozhat az eddig ismert rendszerben az is, hogy a csillagképek különböző hosszúságúak, változó ideig tartózkodnak „a Nap előtt” a Földről nézve – figyelmeztetnek a kutatók. Az Oroszlán például 37 napot ölel fel, míg a Skorpió csak 7-et. Mégis, jelenleg mindenkit a Skorpiókhoz sorolnak, aki október 23. és november 21. között született.

Harmadrészt pedig – folytatják a kutatók –, figyelembe kell venni, hogy a Nap és a Hold gravitációs hatása miatt a Föld kissé imbolyog. Emiatt pedig a körülbelül háromezer év alatt a csillagok mostanra már körülbelül egy hónapot mozdultak el. Például egy június elsején született személy háromezer évvel ezelőtt az Ikrek csillagjegybe tartozott, de ma már az említett elmozdulás miatt valójában Bika lenne.

Elavult szabályrendszer alapján készülhetnek tehát a mai horoszkópok, így jó eséllyel sokan valójában nem is ahhoz a csillagjegyhez tartoznak, amiről évekig azt hitték.

Ám minden tudományos ellenvetés ellenére az asztrológia és a horoszkóp népszerűsége töretlen az emberiség körében, sokan érzik úgy, hogy innen kaphatnak útmutatást. A Conversationben cikkező kutatók szerint ennek oka egyrészt, hogy jó biznisz asztrológiával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtani: csak az Egyesült Államokban 2019-ben 40 millió dollár nyereséget hoztak a készítőknek az ilyen témájú alkalmazások.

Másrészt pedig a horoszkóp bizonyosságot ígér, amire bizonytalan időkben még nagyobb szükség lehet. Például a koronavírus-járványban megnőtt a horoszkóppal kapcsolatos tartalmak iránti keresések száma.

A Forer-hatás: általános megfogalmazásokat vonatkoztatunk magunkra

A különböző csillagjegyekhez tartozó előrejelzésekbe és jellemzőkbe pedig valószínűleg többet belelátunk a kelleténél, és ez sem véletlen. 

Megerősítési torzításnak hívjuk azt, amikor úgy dolgozzuk fel az információt, hogy odafigyelünk arra, ami alátámasztja az eredeti elképzelésünket, és figyelmen kívül hagyjuk azt, ami ellentmond annak.

Ha például a napi horoszkóp viharos napot vetít előre a számunkra, de végül csendes, nyugodt napunk lesz, akkor hajlamosak vagyunk nem foglalkozni a jóslással. Ha viszont megtörténik, amit előrevetítettek, akkor megerősítést nyerünk.

Emellett a Forer-, más néven Barnum-hatás is nagyszerűen működik a horoszkóppal kapcsolatos tartalmak befogadásában: a pszichológiai jelenség abból áll, hogy olyan kijelentéseket gondolunk nagyon pontos, kifejezetten rólunk szóló leírásoknak, amelyek valójában nagyon általánosak, és bárkire vonatkoztathatók.

Magukénak érezték a sorozatgyilkos horoszkópját

Kísérletek is foglalkoztak már a horoszkóp és a tudomány viszonyával. Emlékezetes Michel Gauquelin francia pszichológus 1968-as akciója: egy újsághirdetésben azt ígérte, hogy néhány személyes adatért cserébe (név, lakcím, születési hely és idő) személyre szóló, tízoldalas horoszkópot fog ingyen küldeni.

A jelentkezők elsöprő többsége, 94 százaléka elégedett volt a leírással, pedig a pszichológus valójában minden jelentkezőnek ugyanazt küldte el! Mégpedig egy 1897-ben született francia sorozatgyilkos asztrológiai profilját.

Rob Nanninga 1996-ben végzett kísérletében 44 asztrológust kért fel, hogy találja meg, hogy hét anonim személy – akiknek csak születési helyük és idejük volt ismert – közül kihez tartozhatnak a kitöltött személyiségtesztek. Annak, aki megtalálja a helyes összefüggést, 2500 dollárt ígértek. 

Egyetlen asztrológusnak sem sikerült a feladat, még a legképzettebbek is csak 3 személy születési idejét kapcsolták össze helyesen a személyiségleírásokkal, a kísérletben részt vevő asztrológusok felének pedig egyetlen helyes válasza sem volt. A kutatók az elmúlt évtizedeke tudományos eredményeit összegezve így fogalmaztak:

Az asztrológusnak nagyjából ugyanannyi esélye van helyesen megjósolni a jövőt, mint bárki másnak, aki a véletlenre alapozza válaszait.

Nyitókép: creativecommons.org/ numerologysign.com