Hiába puhulnak a nemzetközi szervezetek, és oldanak fel bizonyos tiltásokat, az orosz foci kálváriája még messze nem ért véget

Nem olyan régen, 2018 nyarán Oroszország labdarúgó-világbajnokságot rendezett 32 csapat részvételével. A világ legfontosabb sporteseményén a hazai csapat remekül szerepelt, a csoportkörből továbbjutottak, igaz, ott az egyetlen erős csapattól, Uruguaytól simán kikaptak 3-0-ra. A nyolcaddöntőben tizenegyesekkel kiejtették Spanyolországot, a negyeddöntőben pedig szintén tizenegyesekkel ezúttal ők kaptak ki a későbbi ezüstérmes Horvátországtól. Oroszország egy hónapon keresztül a világ közepe volt, Vlagyimir Putyin kamerák előtt focizott, megérinthette a vb-trófeát, fontos emberekkel találkozott, a vb idején még a Krím négy évvel azelőtti megszállása sem jutott eszébe senkinek.

Vlagyimir Putyin azonban Ukrajna kegyetlen lerohanásával, a tömeggyilkosságokkal és a háborús bűnökkel kevesebb, mint négy évvel a 2018-as világbajnokság után elérte, hogy országa a partvonalra kerüljön, és sportcsapatainak esélye se legyen nagy tornára kijutni. 

Putyin kitiltatta magukat

Az Ukrajna elleni háború és az ország keleti részének megszállása után az orosz focicsapatokat (és más sportágak orosz csapatait is) kitiltották a nemzetközi sporteseményekről. Az orosz invázió kezdete után Lengyelország világbajnoki selejtezőt játszott volna az orosz válogatottal, de a lengyel szövetség közölte, hogy a kialakult helyzetre való tekintettel a válogatottjuk nem fog pályára lépni. Az oroszok Svédországgal és Csehországgal játszottak volna a selejtező utolsó két körében, de mindkét szövetség jelezte, hogy nem fognak az agresszor Oroszország válogatottja ellen játszani.

A FIFA és az UEFA február 28-án, alig egy héttel a háború kirobbanása után közös közleményt adott ki, amelyben azt közölték, hogy minden orosz csapatot, a válogatottakat és a klubcsapatokat egyaránt felfüggesztik, egyik FIFA vagy UEFA által szervezett versenyen sem indulhatnak. Továbbá hozzátették, hogy szolidaritást vállalnak az ukrán néppel. A közleményben egészen pontosan az olvasható, hogy a tiltás egészen addig érvényes, amíg a két szervezet tanácsa másképp nem dönt. Ez utóbbinak kulcsfontosságú jelentősége van.

A csapataik száműzése több szempontból is nagyon fájt az oroszoknak. Egyrészt azért, mert az orosz klubok a kilencvenes évek óta rendszeresen részt vettek a legnagyobb, legerősebb európai kupasorozatokban (a Szovjetunió összeomlása előtt is időről ide feltűntek a nemzetközi kupákban), arról már nem is beszélve, hogy a szovjet válogatott a fennállása során hét világbajnokságon és négy Európa-bajnokságon szerepelt, a legjobb eredményüket az 1966-os, Egyesült Királyságban rendezett vébén érték el, akkor a negyedik helyen végeztek. A tiltás az orosz női válogatottat érintette a legfájóbban, a csapat ugyanis sikerrel kvalifikálta magát a 2022-es angliai Európa-bajnokságra, ennek ellenére nem vehettek részt az eseményen.

A nemzetközi tiltás anyagilag legalább annyira érzékenyen érintette az orosz klubcsapatokat, mint sportszakmailag. 

Az orosz bajnokságban a háború kirobbanása előtt rengeteg külföldi játszott. A Premjer Liga (az orosz elsőosztály) legcsábítóbb érve a biztos anyagi háttér mellett a nemzetközi kupaszerepléssel járó rang volt. 2011-ben nem véletlen igazolt a dagesztáni Anzsi Mahacskalába az akkori magyar válogatott legjobbjának számító Dzsudzsák Balázs, akit egyebek közt a nagyravágyó tervekkel is meggyőzhettek arról, hogy a PSV Eindhovenből ide kell jönni. 

Az Anzsinak mondjuk pont nem jött össze, nem igazán lettek klubszinten nemzetközileg meghatározó együttes és 8 meccs után Dzsudzsák Balázs is odébbállt, igaz csak Moszkváig ment.

Az elmúlt években mindig voltak ügyeletes, jól szereplő orosz csapatok a Bajnokok Ligájában és az Európa Ligában. A Zenit Szentpétervár, a CSZKA-, Szpartak- és a Dinamo Moszkva, vagy még a tiltás előtti évekből a Kubany Krasznodar említhető ilyen csapatként. A FIFA és az UEFA közös állásfoglalása nyomán az Európa Liga csoportját vezető Szpartak Moszkva tűnt el kiírásból, mintha ott sem lettek volna.

A 2020/21-es idényben a nemzetközi kupaporondon szereplő orosz csapatoknak összesen 84 millió fontot, vagyis több mint 36 milliárd forintnak megfelelő összeget fizetett volna ki az UEFA. A tiltással az orosz klubok ettől az összegtől estek el, csakúgy, mint a televíziós közvetítésekből befolyó pénzektől és egyéb szponzorációs szerződésektől. A Gazprom a háború előtt a Bajnokok Ligája egyik legnagyobb szponzora volt, a szankciók miatt azonban ezt a szerződést is felmondták. Ez különösen a Zenit Szentpétervárnak fájhatott a legjobban, mivel a világ egyik legnagyobb földgázkitermelője egyben a csapat főszponzora. 

A tiltások miatt az orosz bajnokság komoly hátrányt szedett össze az UEFA-koefficiensek terén. Ez az az együttható, amely alapján kiszámolják, hogy egyes bajnokságok hány helyet kapnak a különböző nemzetközi kupákban, illetve, hogy hány selejtezőt kell játszani az egyes csapatoknak ahhoz, a kupasorozat főtáblájára kerüljenek. A 2022 februárja óta fennálló tiltások miatt az orosz Premjer Liga Románia és Magyarország mögé, a 26. helyre csúszott vissza. 2018-ban az orosz bajnokság ugyanezen a listán a hatodik helyen állt. 

Az UEFA új szabályozása értelmében az Oroszországban élő szerződéssel rendelkező labdarúgók könnyített feltételekkel távozhattak a klubjaiktól. A háború óta elképesztő mennyiségű külföldi játékos, edző és egyéb szakember hagyta el a Premjer Ligát. Az Euro Football Daily összefoglalója szerint 2020/21-es idényben még 183 külföldi játszott az orosz bajnokságban, a háború kirobbanása után, a szezon végére ez a szám 124-re apadt. A jelenlegi adatok szerint ma már kevesebb, mint 50 nem orosz nemzetiségű játszik a ligában, amire évtizedek óta nem volt példa.

Az UEFA elnöke a szlovén Aleksander Čeferin idén áprilisban még azt nyilatkozta, hogy nagyon nehéz volna addig feloldani az orosz csapatok tiltását, amíg aktív harcok folynak Ukrajnában. Egyes pletykák szerint éppen ezért az Orosz Labdarúgó Szövetség elkezdte keresni annak a lehetőségét, hogy a csapataik, Európa helyett az ázsiai régióban játszanak. Ez azt jelentené, hogy az orosz válogatott az Ázsiai Labdarúgó-szövetség (AFC) selejtezőin harcolhatná ki a 2026-os világbajnokságra való kijutást, a klubcsapataik pedig az AFC Bajnokok Ligájában indulnának. Hozzá kell tenni azonban, hogy mivel a világbajnokság FIFA-rendezvény, ezért amennyiben a tiltás érvényben marad, az orosz válogatott akkor sem játszhatna a vébén, ha az ázsiai selejtezőn kvalifikálná magát. 

 A közeledésre utalt az is, hogy a Közép-ázsiai labdarúgó-szövetség (CAFA), ami az AFC-n belül egy kisebb szervezet, idén márciusban meghívta egy minitornára az orosz válogatottat, ami a háború óta először állhatott össze. A tornán egyébként olyan nemzetek csapatai vettek részt, mint Irán, Afganisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Türkmenisztán. Iránnal egyébként kifejezetten jó kapcsolatot ápolnak az oroszok, az iszlám köztársaság többek között kamikaze drónokkal látja el az orosz hadsereget.

Mindezek ellenére október elején meglepetésszerű hír érkezett, miszerint a FIFA és az UEFA enyhíti az orosz csapatok tiltását annak ellenére, hogy az oroszok továbbra sem vonultak ki Ukrajnából és még mindig halomra ölik az ukrán civileket. 

Első körben ismét engedélyezik az orosz ifjúsági csapatok részvételét a 17 éven aluliak férfi és női vb-selejtezőin. Az UEFA a FIFA döntése előtt egy héttel közölte, hogy az orosz klubcsapatok ifijei ezután indulhatnak az európai kupasorozatokban. A szövetségek döntése Európa-szerte felháborodást keltett, több ország azt nyilatkozta, hogy továbbra sem fognak pályára lépni az oroszok ellen.

Az ukrán labdarúgó szövetség rögtön közölte, hogy „nem fognak részt venni olyan versenyeken, amelyeken orosz csapatok is ott vannak, továbbá felveszik a kapcsolatot több UEFA-tagszövetséggel, hogy bojkottálják az Orosz Föderáció klubjait és ne lépjenek pályára ellenük”. A FIFA feltételeket is előírt, a válogatottak nem indulhatnak Oroszország képviseletében, helyette az indító szervezetként az „Oroszországi Labdarúgó Szövetséget” kell feltüntetni. Fontos kitétel még, hogy nem használhatják az orosz nemzeti lobogót, mint ahogy az orosz himnuszt sem lehet lejátszani a meccseik előtt. A FIFA közleményben megismételte, hogy továbbra is elítélik Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.

A döntés után az angol szövetség (FA) közölte, hogy az említett ifjúsági torna selejtezőin a válogatottjuk nem fog pályára lépni az orosz csapat ellen. Az UEFA hozzátette, hogy „a fiatalokat nem szabad megbüntetni olyan tettekért, amelyekért kizárólag a felnőttek felelősek, továbbá határozottan meg vannak győződve arról, hogy a futballnak soha nem szabad feladnia a béke és a remény üzenetének közvetítését”.

Elszomorító, hogy a háború miatt egy egész generációt fosztanak meg attól a jogától, hogy megmérettesse magát a nemzetközi futballban

– olvasható a szövetség állásfoglalásában.

Az UEFA ugyanakkor leszögezte: a felnőtt válogatottak és a klubcsapatokra továbbra is vonatkozik a tiltás. Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Magyar Labdarúgó Szövetséget is, hogy a magyar U17-es válogatott pályára lépne-e az orosz csapat ellen. Kérdésünkre nem kaptunk választ, mindössze egyetlen mondatot írtak:

Az MLSZ, a FIFA és az UEFA tagszervezeteként minden esetben elfogadja és követi a két szervezet döntéseit és szabályzatait. 

Nyitókép: Joosep Martinson / FIFA / Getty Images