Fotókkal bizonyítjuk, milyen izgalmas tud lenni Debrecen, ha túllépünk a turista közhelyeken

Debrecen az ország második legnépesebb városa, amelynek arculatát, idegenforgalmi vonzerejét leginkább a 17-18 és kora 20. századi épületei határozzák meg. Az egyházi vonalról a Szent Anna-székesegyház, a Református Nagytemplom és párja, a Csonkatemplom, míg művelődési és kulturális oldalról a Déri Múzeum, a Debreceni Egyetem, az Aranybika Szálló az útikönyvek kihagyhatatlan főszereplői. 

Aki Debrecenbe érkezik, végigsétál a Piac utcán, esetleg még ki is villamosozik a Nagyerdőig, akkor letudhatja ezeket egy-két nap alatt. 

Pedig Debrecennek van egy másik arca, ami nem annyira a cívis múltban gyökerezik: a II. világháború szenvedéseiből, a tankcsatákból, szőnyegbombázásokból magához tért alföldi nagyváros jövő felé forduló, modern építészete és köztéri alkotásai egy másik Debrecen képét rajzolják ki. 

A fenti képre kattintva megnyíló képgalériában bemutatunk pár tucat igazán izgalmas és szerethető épületet, szobrot, miegymást, amelyek így, együttes erővel megcáfolják azt a gúnyos közhelyet, amely szerint Debrecen igazából csak egy nagy, egyutcás falu.