Szellő István Hraballal haverkodott, Barabás Éva saját élete válságára ismert, Rábai Balázs 35 éve visszatér Friderikuszhoz

Híradós munkám mellett évek óta minden erőmmel azon vagyok, hogy népszerűsítsem az olvasást, ami számomra már nemcsak hobbi, hanem előbb szenvedély, majd hivatás lett. Híradós és fókuszos kollégáimmal viszont még sosem beszélgettem a kedvenc könyveikről. Eddig. Most arra kértem őket, ajánljanak az rtl.hu olvasóinak egy-egy könyvet.

Erős Antónia ajánlata – F. Scott Fitzgerald: Az utolsó cézár

Fitzgerald klasszikusnak számító regénye, A nagy Gatsby mindig is kedvencem volt (ráadásul azon ritka példák egyike, ahol a film is legalább annyira jó, mint a könyv), viszont most nem ezt, hanem egy másik szuper könyvet ajánlok a szerzőtől, Az utolsó cézárt. Azután került a kezembe teljesen véletlenül, hogy láttam a Volt egyszer egy Hollywood című, szerintem fantasztikus filmet moziban. A könyv is lenyűgözött, noha ez egy csonkán maradt regény, ugyanis a szerző meghalt, mielőtt befejezhette volna. Ugyanazt a hangulatot adja vissza, mint a film, azonnal nagy kedvencem lett. 

A történet Hollywood hőskorát idézi meg, amikor a nagy producerek élet-halál urai voltak, de az is kiderül a sztoriból, hogy esendő emberek lehettek ők is a maguk magánéleti problémáival. Főhősét az ismert producerről, Irving Thalbergről formázta Fitzgerald, aki a regény írásakor maga is forgatókönyvíróként dolgozott Hollywoodban. Azoknak ajánlom, akiket érdekel a tündöklő Hollywood korszaka, hogy hogyan dolgozott és élt akkoriban egy híres producer, milyen munkamódszerei voltak, hogyan irányított egy óriási stábot. Érdekes, fordulatos, letehetetlen regény.

Szellő István kedvencei – Bohumil Hrabal összes és Egressy Zoltán: Hold on

Nem tudtam dönteni, ezért két könyvet is választanék. Az egyik legyen bármi Bohumil Hrabaltól. Na jó, ha egyet muszáj mondani, akkor az Őfelsége pincére voltam. Hrabal emlékezetes és remek riportalanyom volt a cseh bársonyos forradalom idején, és utána is éveken keresztül. Imádom a stílusát, imádom a műveit, imádom azokat a filmeket, amiket a Jiří Menzel rendezett az ő művei alapján. Prágában jártam egyetemre, már csak ezért is fogékony vagyok a hrabalizmusra, amiben benne van a cseh életfelfogás, a cseh humor, a cseh város, a cseh vidék. Szerettem vele beszélgetni, noha nagyon mogorva, idős ember volt már, amikor megismertem, de az interjúk mindig jól sültek el. Beengedett a víkendházába, megmutatott egy csomó dolgot, kéziratokat dedikált nekem. Akkoriban –  közel 10 évig – az MTV külpolitikai újságírója, riportere voltam, emlékezetes évek voltak.

A másik ajánlatom Egressy Zoltán Hold on című könyve, amit a születésnapomra dedikált is számomra. Zolival gyerekkorunk óta barátok vagyunk, így követem a munkásságát, és a Hold on is egy remek regény lett.

Rábai Balázs kedvence – Friderikusz Sándor: Isten óvd a királynőt!

Friderikusz Sándor Isten óvd a királynőt! című könyvét máig újra és újra elolvasom. A 80-as évek második felében járunk, tinédzserként nekem még teljesen új volt a riport műfaja, emlékszem, hogy órák után is alig tudtam letenni, pedig ez nem egy regény, amit egy fiatal általában szívesen a kezébe vesz. A hírek iránt már akkor is érdeklődve először szembesültem azzal, hogy egy napi hír, egy fiatal lány drámája mögött mennyi történet van. Ma pedig azért jó megint fellapozni, mert kiderül belőle, hogy egykor nemcsak a kérdések sorakoztak, hanem válaszokat is lehetett kapni. A könyvben 78 jól megszerkesztett riport van, lebilincselő korrajzot kaphatunk a 80-as évek Magyarországáról, és alapos tényfeltárás köszön vissza a lapokról.

Barabás Éva kedvence – Singer Magdolna: Mindhalálig  

Amikor kitört a „nagy válság” az életemben, amikor úgy éreztem, hogy – Adyval élve – „minden egész eltörött, minden láng csak részekben lobban”, akkor vettem ennek a regénynek a még nyomdaszagú első példányát a kezembe. Nem is tudtam letenni, amíg a végére nem értem. Arról szólt, ami velem, velünk történt, és akkoriban a környezetemben szinte minden párral. Mi történik azokkal, akik szerelemmel egymásra találtak, családot alapítottak, évekig boldogan éltek, talán még gyerekeik is születtek, aztán egyszer csak felállnak ágytól, asztaltól, és soha többet semmiben sem értenek egyet? Hol és miért veszik el az egymás iránt érzett szerelem, szeretet, figyelem, együttérzés, elfogadás? Miért nem tudunk egymásnak szárnyakat adni, amikor valamelyikünk éppen repülne, és miért nem tudjuk egymást elkapni, ha netalántán valamelyikünk zuhanna?  

Singer Magdolna Mindhalálig című regényében a sikeres építészmérnök, István és gyönyörű, okos felesége, Roni kapcsolatába akkor csöppenünk bele, amikor már egyikük sem érti – de leginkább a férfi –, hogy mi történik velük. Főhősünk, a gerendaházakkal sikeres vállalkozást felépítő, éveken át reggeltől estig dolgozó István egy nap ugyanis ráébred, hogy valami nagyon hiányzik az életéből. Hiába a gondoskodó feleség, a jófej gyerek, a szép otthon, valahogy mintha minden kiüresedett és értelmét vesztette volna. Feleségével egy ideje – amióta egy multicégnél vezető beosztásba küzdötte fel magát – alig értik egymást, úgy érzi, mintha az ő csodálatos neje más emberré változott volna.

Tokár Tamás ajánlata – Phil Jackson: Tizenegy gyűrű

A legutóbb olvasott könyvem lett az egyik kedvencem, amit valaha a kezembe vettem. A legendás NBA-edző önéletrajza azt a kérdést járja körül, hogy hogyan képes valaki „megszelídíteni” olyan szupersztár sportolókat, mint Michael Jordan vagy Kobe Bryant. Hogyan képes úgy megváltoztatni egy csapat gondolkodását, hozzáállását a játékhoz és az élethez, hogy bajnokok lehessenek? Ez a könyv közel sem csupán a kosárlabda-rajongóknak szól, hanem bárkinek hasznos és tanulságos lehet, akinek gondjai adódnak egy közösségben, a munkahelyén, aki szeretné lecsendesíteni az elméjét, vagy kíváncsi rá, hogyan győzhet a „mi” az „én” felett. A világ legsikeresebb edzője buddhista és zen tanításokat is alkalmazott, a brutális fizikumú élsportolók, világsztár kosarasok, fiatalok millióinak példaképei némán ülve meditáltak egy-egy sorsdöntő meccs előtt a sötét öltözőben. Elképesztően érdekes önéletrajzi könyv, ami felér több pszichológusnál vagy coachnál töltött órával, emellett az olvasó valóban azt érzi, hogy részese a „nagyok” csatáinak, és a grandiózus emberi változásoknak. Lenyűgözött, a hatása alatt vagyok, amióta befejeztem.

Gál Petra kedvence – Jennifer Teege: Nagyapám engem agyonlőtt volna

Ez a történelmi sorsról írt sokkoló történet Jennifer életéről szól, egy örökbefogadott fekete nőről, aki szembenéz családja náci múltjával, amiről hosszú évekig fogalma sem volt. Egy nap, amikor a hamburgi könyvtárban keresgél, rábukkan egy kötetre, amiből rájön, hogy a nagyapja Amon Göth volt, a plaszówi koncentrációs tábor szadista náci parancsnoka, akit a Schindler listája című filmben Ralph Fiennes alakít. Amint a könyvben kiderül a dermesztő családi titok, onnantól olvasás közben végig a fejemben motoszkált, mit tennék, hogyan folytatódna az életem, ha kiderülne ugyanez az én nagyapámról. Jennifer darabjaira hullik, mély depresszióba esik, fogalma sincs többé arról, hogy ki is ő valójában. De nem hagyja annyiban, mindent meg akar tudni kegyetlen nagyapjáról és a család többi tagjáról, illetve a saját útjáról, amelynek a végén talán megnyugvást találhat. Kiderül, hogyan birkózik meg a harmadik generáció a náci felmenők tetteivel, ki választja a hallgatást, és ki próbál inkább kommunikálni a történelmi traumáról.

Gál Petra forgatott is a szerzővel. A nigériai apától és osztrák-német anyától született Jennifer Teege exkluzív interjúban mesélt neki arról, hogyan tudta meg a családi titkot, és hogy mit gondol a szörnyeteg nagyapjáról.