„Nem volt ismerkedési időszak, hanem egyszer csak csináltuk” – Tenki Réka és Csányi Sándor ezzel feküdt és ezzel kelt az utóbbi időben

Úgy tudom, hogy egy időben kötöttél, kovász tanfolyamra jártál, és a kertben is szeretsz tevékenykedni. Mi a jelenlegi hobbid?

Ha nincsen próba – és az élet nem hoz semmit közbe –, akkor lovagolok, amit nagyon élvezek. Most ezt tekintem a hobbimnak. Ez volt az újévi fogadalmam, úgyhogy januárban el is kezdtem. Még az elején járok, de nagyon élvezem.

Mi az, ami ezen kívül igazán kikapcsol, amivel a legszívesebben foglalkozol az énidődben?

Szeretek tornázni és edzeni. Nagyon fontosnak tartom, hogy testileg jól legyek. Szeretek mindent, amit egy évszak hoz. Mindent, ami egészen más, mint amit mindennap kell csinálni. Mindent, ami kizökkent. Legyen szó olvasásról, egy jó fürdőről, vagy bármiről, ami abban a pillanatban fel tud tölteni. Nincsenek nagy igényeim.

Hogyan élte meg a pandémiás időszak első évét Tenki Réka? Az alábbi videóból kiderül:

Azt mondtad egy korábbi interjúban, hogy az Egyasszony életed egyik legmeghatározóbb előadása. Számon tartod, hogy hányszor játszottad eddig?

Igen, ezt azért számolja az ember. Monodrámánál, ha 150 előadáson túl vagyunk, az már egy nagyon jó szám. Mi ezt már meghaladtuk, szóval büszke vagyok.

Ennyi előadás után is képes vagy ugyanazzal a lelkesedéssel és beleéléssel a színpadra állni? Nem unsz rá?

Nem, egyáltalán nem. Szerencsére minden néző és minden előadás más. Mindig tanulok bizonyos szakaszokból, hogy hogyan fejlődik egy előadás és én is. Azért azt nem lehet megspórolni, hogy 1 óra 20 percen keresztül egyedül vagyok. Ilyenkor csak magamra számíthatok, egy pillanatig sem kapcsolhatok ki, emiatt mindig fenntartja az izgalmat és az érdeklődést. Mindig újabb és újabb feladatokat hoz, amiket nem is várna az ember. Ahogy én is változtam ezalatt a hét év alatt – amióta játszom –, úgy az előadás is.

Az Egyasszony, a Mellékhatás és a pénteken debütáló A döntés is mind-mind nehéz témákat dolgoznak fel. Hogyan tudsz ezzel megbirkózni a mindennapokban? Mennyire hatnak ki ezek a szerepek a munkán kívüli életedre?

Ezeket a témákat jól tudom képviselni. Idővel megtanulom, hogyan kell őket különválasztani az élettől, de teljes mértékben nem tudom, és talán nem is akarom. Ezek által a történetek által én is nagyon sokat tanulok az életről, az emberekről és saját magamról is.

Mindig adnak egy pofont, és mindig helyre raknak, hogy tudjam értékelni az életemet, és tudjam, hogy mi az, ami igazából fontos.

Ez egy önterápia is, hogy a maga teljességében tudjam megélni a mindennapjaimat, és ne vágyjak mindig valami másra. Elégedjek meg azzal, ami van, és vegyem észre, hogyha boldog vagyok. Ne legyek elégedetlen, mert mindennek ellenére mi egy elég szerencsés korban élünk a környezeti katasztrófákat, az ukrán háborút és a covidot leszámítva. Ennek ellenére nem vagyunk egy olyan helyzetben, hogy azt mondják, hogy a származásom miatt meg kell haljak, és nem hurcolják el a családomat. Vagy nem született fogyatékkal élő gyermekem. Szóval összetehetem a két kezemet, hogy nincsenek nagyobb problémáim.

Tenki Réka őszintén válaszolt a rajongók kérdéseire:

A döntés az első színházi darab, amiben a férjeddel, Csányi Sándorral közösen állsz színpadra. Ő nemrég azt mondta az előadástól függetlenül, hogy „aki azt mondja, hogy nem idegesíti a felesége, az vagy szépít, vagy konkrétan hazudik”, és hogy néha a falra másztok egymástól. Hogyan ment a közös munka? Mennyire vittétek haza a darabot?

Több hónapja foglalkozunk vele, ezzel fekszünk, ezzel kelünk. Egymás kezébe adjuk a különböző dokumentarista könyveket, az igaz történeten alapuló olvasmányokat, a túlélők elbeszéléseit. Dokumentumfilmeket is néztünk, szóval eléggé beleástuk magunkat a világháborúba és a zsidóság történetébe az elmúlt pár hónapban. Ha nem a gyerekekkel voltunk, akkor erről beszélgettünk végig.

Ugyanazt gondoljuk a színházról, és ugyanazt tartjuk fontosnak, ezáltal nem volt köztünk konfliktus, bármit ki tudtunk mondani.

Ami a másiknak nem volt kényelmes, azt átalakítottuk. Nem volt semmifajta ismerkedési időszak, hanem egyszer csak csináltuk. Nem volt kérdés, hogy egyetértünk-e és egyfelé megyünk-e. Létrehoztunk valamit, de majd csak pénteken derül ki, hogy ez a nézőknek is annyit ad-e, mint amennyit nekünk adott, és amit Eva Eger története és mondatai eleve adnak.

Mennyire szokott a férjed véleményt formálni a játékoddal kapcsolatban? Hogyan fogadod, ha megjegyzést tesz a munkádra egy-egy előadás után?

Abban a szerencsétlen helyzetben van, hogy végig éli velem az összes próbafolyamatomat. Szerintem minden színész elviselhetetlen, amikor egy új darabot próbál. Ezáltal amikor megnézi az előadást, már pontosan tudja, hogy miken mentem keresztül.

Ő egy nagyon őszinte ember, de sosem mondja meg, hogy mit csináljak, vagy mit kellett volna másképpen csinálnom.

Elmondja, amit lát, és én abból leszűröm, amit kell. Mind a ketten tiszteletben tartjuk a másik munkáját.

Április 30-án ünnepeljük a magyar film napját. Színházi emberként számodra presztízskérdés, hogy hívnak-e filmekbe dolgozni? Mit jelent számodra a magyar film?

Magyarországon összetesszük a két kezünket, ha bekerülünk egy filmbe. Mivel itthon nagyon pici a filmipar és rengeteg jó színész van, ezért kevés az az ember, aki állandóan fent tud lenni, vagy állandóan kap jó szerepeket. Mindenkinek vannak bizonyos hullámai, amikor pont ő a foglalkoztatottabb, aztán hirtelen túlságosan foglakoztatott lesz, és akkor már mást keresnek. Szóval nagyon-nagyon nehéz Magyarországon filmszínészként érvényesülni. Nagyon büszke voltam, hogy a Testről és lélekről ilyen karriert futott be, hogy egy magyar film is kijuthat az Oscarra úgy, hogy semmiféle külföldi segítségünk nem volt. Szerintem ez nagy dolog, és ezért mondom mindig azt, hogy ha egy magyar film is ki tudott jutni az Oscarra, ha itthon is ilyen jó filmeket tudunk csinálni, akkor miért akarnék én külföldre menni? Csak nem tudom, hány évente van egy ilyen film, és nagy szerencse kell ahhoz, hogy pont te kerülj bele abba a filmbe. Ezért tudok csak nagy sóhajjal beszélni a magyar filmről. Én imádok forgatni.

Megkockáztatom, hogy jobban szeretem a színháznál is a filmkészítést

csak nagyon kevés lehetőség van arra, hogy gyakorold, és kipróbáld magad mindenféle helyzetben.

A magyar film napjának alkalmából a Seveled című filmet is láthatják a nézők az RTL Klubon. Ebben egy várandós nőt alakítasz, és a díszbemutatón te is babát vártál. Hogyan emlékszel vissza erre az időszakra?

Sokan összekeverik, de a film forgatásán még nem voltam várandós, póthasam volt végig a 40 fokban. A Seveled két évvel későbbi bemutatóján viszont már a való életben is terhes voltam. Ez a film pont egy olyan lehetőség volt, amire egy színész mindig vágyik, hogy egy olyan karaktert osszanak rá, amit amúgy nem néznének ki belőle. Ez egy nagyon hálás feladat. Hálás vagyok Orosz Dénesnek, hogy bizalmat kaptam. Minden egyes pillanatát nagyon élveztem a forgatásnak, az összes nehézségével, az éjszakázásokkal, mindennel együtt.

A film megjelenése után megszületett a második gyermeketek. Mindig gondosan ügyeltetek arra a férjeddel, hogy a családi életeteket távol tartsátok a nyilvánosságtól. Mi lesz akkor, ha a gyerekek felnőnek, és vágyni fognak az ismertségre, vagy netán ők is színészi pályára lépnének?

Mindennek megvan a maga ideje. Mi soha nem akartuk, hogy a gyerekek azáltal legyenek ismertek, hogy minket ismernek. Szerintem az nem egy egészséges hírnév, és nagyon megtéveszthet egy kisebb gyereket. Úgy vagyok vele, hogy ha később olyan munkát választanak, ami nyilvános közegben zajlik, és ők is ebben a körben fognak mozogni, akkor tegyenek le annyit az asztalra, hogy azért ismerjék őket, mert az, amit csinálnak, olyan minőségű, amit más nem tud, csak ők.

Csak azért, mert ők valakinek a valakijei, ne ismerjék őket.

Persze bizonyos szinten ez elkerülhetetlen, de mi nagyon figyelünk arra, hogy ők védve legyenek ettől. Ez az én életem, a sajátjukat majd ők alakítják.

Április 30-án ünnepli az ország a magyar film napját. Az RTL Magyarország is csatlakozik az ünnephez, és nemcsak április 30-án, de május 1-én is magyar gyártású filmeket sugároz! Szombaton késő este, 23:50-től érkezik a Budapest Noir című krimi-dráma az RTL Klubra, többek között Tenki Réka, Anger Zsolt, Kulka János, Dobó Kata és Kolovratnik Krisztián főszereplésével. Május 1-jén pedig este 20:05-től jön a Seveled című romantikus vígjáték szintén Tenki Rékával, Mészáros Bélával, Básti Julival, Mészáros Mátéval, Rezes Judittal és apró szerepben feltűnik Cserhalmi György és Pogány Judit is.