A ma ismert BBC-nek valószínűleg vége

A BBC, ahogyan ma ismerjük, megszűnhet, miután Nadine Dorries brit kulturális államtitkár közölte, hogy befagyasztják a közszolgálati műsorszolgáltató előfizetési díját, 2027 után pedig el is törlik azt. Az intézménynek a magyar nézők számára a magas minőségű drámasorozatok, vagy épp David Attenborough természetfilmjei miatt lehet jelentősége, az Egyesült Királyságban viszont hírszolgáltatása vagy országos és regionális rádiócsatornái miatt is fontos kérdés, hogy mi lesz a BBC-vel.

A brit közszolgálati média hatalmas intézmény, amely évente 3,2 milliárd font, több mint 1300 milliárd forint bevételre tesz szert előfizetési díjból, ez a kiadásaik háromnegyedére elég.

A díjat, ami évente 159 font (csaknem 70 ezer forint) minden háztartásnak ki kell fizetnie, ahol a BBC műsorainak megtekintésére alkalmas tévékészülék, vagy internet-hozzáférés van.

 Bejelentésében a kulturális államtitkár is úgy fogalmazott, hogy ideje tárgyalni „a nagyszerű brit tartalmak” finanszírozásának újragondolásáról, de az Egyesült Királyságot kormányzó Konzervatív Párt elfogult intézménynek tartja a BBC-t.

Nadine Dorries a konzervatívok októberi kongresszusán azt mondta, hogy a BBC korábban iránytű volt a világban, de olyan emberek kerültek az élére, akik ugyanazt gondolják és mondják – szerinte valódi változásra van szükség ahhoz, hogy az intézmény minden állampolgárt képviseljen. A brit ellenzék kulturális árnyékminisztere, Lucy Powell viszont úgy látja, hogy Boris Johnson kormánya gátlástalanul támadja a BBC-t, mert nem tetszik nekik az ott zajló újságírói munka. Vezetői azzal védelmezik az intézményt, hogy fontos befektetni abba a szerepbe, amit a BBC betölt a köz szolgálatában, a kreatíviparban, valamint az Egyesült Királyság képviseletében szerte a világon.

A brit kormánynak az intézkedést könnyű úgy eladnia, hogy leszorítják a háztartások költségeit a nehéz időkben, a BBC előfizetési díja ugyanis korántsem nevezhető elhanyagolhatónak. Nadine Dorries úgy fogalmazott, hogy 

vége azoknak az időknek, amikor időseket fenyegettek börtönbüntetéssel és végrehajtók kopogtattak náluk,

mert nem fizették az előfizetési díjat. A Financial Times szerint ugyanakkor a BBC finanszírozásáról csak a következő választás után születhet végső döntés.

Azt a lap szerint korábbi BBC-vezetők is elismerték, hogy a médiafogyasztási szokások megváltozása miatt az intézmény finanszírozása megérett az újragondolásra. A kormányban sokan egy Netflix-szerű előfizetéses működési modellt favorizálnak, de ez az ötlet nem ad választ arra a kérdésre, hogy mi lesz akkor a rádiócsatornákkal vagy a földfelszíni ingyenes tévés sugárzással, arról nem beszélve, hogy egy előfizetéses szolgáltatással a BBC már nem a köz egészét szolgálná, csak azokat, akik előfizetnek rá.

Egyelőre marad tehát az előfizetési díj, de a következő két évben nem emelkedhet, és a Guardian értesülése szerint utána is csak az inflációtól elmaradó mértékben, költségeik viszont jelentősen emelkednek, és egyre nagyobb az a verseny is, amit az amerikai streaming-szolgáltatók támasztanak. A BBC a háttérben már jelentős költségcsökkentést hajtott végre, az újabb megszorítások a közönség számára is láthatók lesznek – a minőségi drámák, drága sportközvetítések helyett olcsóbb műsorokkal töltik ki az időt, bezárhatnak egyes csatornákat, ez pedig az intézmény támogatottságát is visszaveti, mert az emberek azt fogják érezni, hogy nem kapnak értéket a pénzükért.

A Guardian azt is számításba vette, hogy milyen lehetőségek vannak a BBC finanszírozására, ha az általánosan érvényes előfizetési díjat eltörlik. Eszerint felmerülhet, hogy a díjat adóként vessék ki a szélessávú internet-kapcsolatokra, ami egy könnyen beszedhető és a technikai fejlettséghez alkalmazkodó finanszírozási forrást jelentene, de azt is eredményezheti, hogy a szegényebb háztartások nem fognak emiatt előfizetni az internetre. Közvetlenül is finanszírozhatná a BBC-t a kormány, ekkor azonban közvetlenül a kormány jóindulatától függene, hogy mennyi pénzt kap az intézmény, ami pedig a szerkesztői függetlenséget befolyásolná.

Engedélyezhetnék, hogy a BBC reklámot sugározzon, de ez nem pótolná az előfizetői díjbevételt, és arra sarkallná az intézményt, hogy a nézettséget hajhássza, és kikerülnének a kínálatból olyan programok, amelyek szűkebb közönség számára fontosak. Az is felmerült, hogy privatizálják a bevételt hozó ágazatokat, és kormányzati finanszírozásból tartsanak fenn egy alaposan lefaragott hírszolgáltatást, vagy zárják be a BBC-t úgy, ahogy van, és térjenek át az amerikai modellre, ahol a szabad piac, és magáncégek irányítják a médiafogyasztást.

Magyarországon 2002. július 1-ig kellett TV-előfizetési díjat fizetni, a havi 736 forintos összeg 40 százaléka a Magyar Televízióhoz, 28 százaléka a Magyar Rádióhoz, 24 százaléka pedig a Duna Televízióhoz került, a fennmaradó rész a médiakuratóriumokhoz és a médiahatósághoz került, illetve filmkészítők közt pályázaton osztották szét. Azóta a költségvetés tartja fenn a hazai állami médiát. Ebben az évben 130 milliárd forintból.