Polgárháborúról beszélnek Szlovákiában, a magyar kisebbség is rosszul járhat a Fico-merénylet miatt

„Nestrieľaj!” – azaz „ne lőjetek!” szlovákul. A „polgárháború” kifejezés fordítása pedig „občianska vojna”. Az utóbbi szókapcsolat nemcsak a szlovák nyelvű közösségi médiában ugrik fel percenként a Robert Fico elleni merénylet óta, de már a merényletkísérlet utáni első sajtótájékoztatóján is szóba hozta Šutaj Eštok belügyminiszter. „A polgárháború küszöbén vagyunk – fogalmazott a politikus. – Ma többen is gyűlölködő kommenteket írnak a közösségi médiában. Kérlek, azonnal hagyjátok ezt abba!”

A közösségi médiás uszításból a magyarok is kaphattak ízelítőt: még ki sem tolták Ficót a műtőből, a Megafon influenszerei már be is illesztették a merényletkísérletet a magyar választási kampányba, a „háborúpárti globalistákat” okolva Fico lelövéséért. A Telex pedig nemrég úgy döntött, hogy le is tiltja a kommentelést a Ficóról szóló cikkek alatt, ahol sokan már egy hasonló, Orbán Viktor elleni merényletre buzdítottak.

A szlovákul beszélők minden jel szerint ennek a többszörösével találkoznak, nem véletlenül tűnt fel fel az uszításról szóló komment Eštok miniszter sajtótájékoztatóján is. Különböző forrásokból arról értesülhettek a médiafogyasztók, hogy a merénylő megveszekedett ukránpárti, valamint arról is, hogy megveszekedett oroszpárti. De emellett megtudhatták azt is, hogy a szlovák ellenzék tüzelte fel őt a merényletre, illetve hogy a kormány titkosszolgálatának is köze lehetett a dologhoz az ellenség besározása céljából.

Annyiban viszont talán a konteógyártók és a valódi szakértők is egyetértenek, hogy a szlovák társadalom még sosem volt ilyen megosztott. Mennyi hát az esélye a polgárháborúnak, és megváltoztathatja-e gyökeresen az ottani közéletet a Fico elleni merénylet?

Költői túlzás a polgárháború, de lesznek következmények

Az rtl.hu-nak Tokár Géza, szlovákiai magyar újságíró, politikai elemző jellemezte a helyzetet: „A polgárháborús kijelentésről úgy gondolom, hogy költői túlzás. Viszont némileg van helye ezeknek a háborús hasonlatoknak. Valóban van egy alapvető aggodalom egy társadalomban: 

mi lesz, ha a kormánypárti szimpatizánsok oldaláról valaki arra használja fel, hogy saját magában igazolja az agressziót akár egy ellenzéki politikus, újságíró, vagy közszereplő ellen? Félő, hogy ezt meg is tehetik. 

Szerinte a mostani merénylet alkalmas lehet arra, hogy elszabaduljanak az indulatok, „kiszabaduljon a szellem a palackból. Az biztos, hogy most meg kell erősíteni nagyon sok politikus és közszereplő biztonsági intézkedéseit, mert nem lehet kizárni, hogy folytatása lesz a merényletnek” – mondta. 

Szerinte szerda óta eddig egyetlen „ellentmondásos” momentum volt, mégpedig a kormánypártok sajtótájékoztatója a merényletkísérlet után. Ekkor két politikus, Ľuboš Blaha és Andrej Danko a legkisebb koalíciós párt, az SNS részéről „kimondottan következményeket helyeztek kilátásba”, és „felindultan” beszéltek arról, hogy a támadás igazolja szélsőséges, jobboldali politikájukat. Blaha a parlamentben is azt üvöltötte a nyugalomra intő Zuzana Čaputová elnöknek, hogy Fico „a te gyűlölködésed miatt küzd az életéért”, idézte fel a Politico. Azonban Tokár hangsúlyozta, hogy nem ez az általános hozzáállás a politikusok részéről.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ellenzéki pártok nagyon gyorsan és határozottan elítélték a merénylőt, „de azt azért tegyük hozzá, hogy nekik volt a legtöbb vesztenivalójuk”. Korábban ők valóban élesen kritizálták Ficót, és hasonlították rendszerét fasizmushoz, autokráciához – de erőszakra való felhívás soha nem hangzott el ellenzéki politikus szájából.

Most azonban „problémás” az ellenzék helyzete, a merénylet jelentősen összezavarta EP-választási kampányukat. Tokár szerint valószínű, hogy a jövőben nem mernek már túl erős kritikákat megfogalmazni a kormány ellen, aminek viszont az ő támogatottságuk láthatja kárát. Azt viszont korai kijelenteni, hogy a támadás utáni választáson egyértelműen Ficóék mögé zárkóznának fel a szavazók. „Az EP-választások általában nagyon alacsony részvétellel zajlanak, és csak a legelhivatottabb szavazók mennek el voksolni” – mondta Tokár. „Biztosan lesz valamilyen hatása a választásokra a merényletnek, de nagyon nehéz megbecsülni, ez pontosan mit is jelent”.

Soha nem volt ilyen megosztott a szlovák társadalom

A mostani merénylet hat éven belül már a második erőszakos cselekmény, amelynek közszereplő volt az áldozata, és emiatt kiemelt figyelmet is kapott. 2018-ban az rázta meg a szlovák társadalmat, hogy meggyilkolták Ján Kuciak oknyomozó újságírót, valamint menyasszonyát, Martina Kušnírovát.

Mennyire hasonlít a mostani helyzet a Kuciak meggyilkolása utánira? Tokár szerint most gyorsabban zajlanak az események, mivel a Kuciak-gyilkosság esetében csak hosszas nyomozás után derült ki, hogy Marian Kočner üzletember állhat a korrupciót felderítő újságíró megölése mögött (őt később első fokon felmentették a vád alól, de az ügyészség fellebbezett). Most viszont már a merénylet utáni percekben tudni lehetett az elkövető kilétét, és megindulhatott az elméletgyártás indítékairól, céljairól. 

„Ami közös mindkét ügyben, az az össztársadalmi felháborodás” – mondta Tokár. Ám a helyzetet árnyalja, hogy a szlovákiai társadalom elképesztően polarizált, „nem nagyon áll szóba egymással a két tábor, akár még tettlegességre is sor szokott kerülni”. 

Bár a társadalom túlnyomó része elítéli az erőszakot, és sokkolta őket a merényletkísérlet, ez a megosztottság még sosem volt olyan erős, mint most.

A Politico szerint „a kezdetektől látszott, hogy a társadalmi megosztottság »meg fogja bolondítani« a politikát Szlovákiában”. Emlékeztetnek, hogy a rendszerváltás után az országra hirtelen szakadt rá a kapitalizmus „könyörtelen” verziója, majd a 75 éven át létező Csehszlovákia hirtelen felbomlása is sokként érte őket. „A társadalmi vihar, amelyet ezek a hirtelen átalakulások okoztak, egymás ellen fordított várost faluval, fiatalt időssel, szlovák hazafit a csehszlovák internacionalistával. Bizonytalan talajon próbálta megvetni mindenki a lábát” – írták. 

Az évek alatt Fico is hozzátette a magáét a társadalom megosztásához. Pártja, a Smer a korábbi, autoriter kormánypárt, a HZDS romjain alapult: a pártot finanszírozó oligarcháknak olyan politikusokra volt szükségük, akik nem számítanak „toxikusnak” a Nyugat számára. Fontos megemlíteni, hogy Fico korábbi kormánya éppen a Kuciak-merénylet okozta botrányba bukott bele 2018-ban, 2022-ben pedig szervezett bűnözéssel kapcsolatos vádak miatt tartóztatták le – igaz, később felmentették.

Tokár szerint „tény, hogy a polarizáció mértéke elképesztően megnövekedett Szlovákiában az elmúlt tíz évben”. Szerinte a politika sokkal inkább befurakodik a közéletbe, mint korábban. Emlékeztet, hogy már korábban is volt olyan eset, amiből a mostanihoz hasonló társadalmi felzúdulás lehetett volna. 2022-ben egy fiatal, radikális jobboldali merénylő lövöldözni kezdett egy pozsonyi melegbárnál, meggyilkolva két fiatalt. A rendőrség ezután kinyomozta, hogy a tettes eredetileg Eduard Heger akkori miniszterelnököt figyelte nagyon hosszú ideig, és vele szeretett volna végezni, ám „nem találta otthon, vagy úgy ítélte meg, hogy az időpont nem alkalmas erre”.

Ekkor elmaradt a társadalmi párbeszéd arról, hogy mennyire kell védeni a politikusokat, közszereplőket, pedig „ezen a ponton már lehetett volna tudatosítani, hogy valami tragédia is készülődhet”, vélte Tokár,

aki szerint éppen ezért a szlovákiai társadalom most „alapjaiban értékelheti át” a biztonsági kérdéseket. 

A magyar kisebbség ihatja meg a levét a megosztottságnak

Tokár arról is beszélt, hogyan hat a hallatlan megosztottság a magyar kisebbség helyzetére. Szerinte kevésbé lehet attól félni, hogy ők is célponttá válnak – szerinte a kisebbségek elleni uszítás inkább a kilencvenes évek politikai környezetére volt jellemző –, viszont a reprezentációjuk veszélybe kerülhet. 

A magyar kisebbség ugyanis a társadalom egészéhez hasonlóan megosztott a politikai kérdésekben a liberális-szélsőjobboldali vonal mentén. Úgy fogalmazott: „Ennek a legnagyobb károsultja a Magyar Szövetség, tehát a politikai képviselet, aminek minden magyart meg kellene szólítania, hogy bejusson a parlamentbe, de erre képtelen. Egyszerűen a legtöbb mondanivaló, amit meg tudnak fogalmazni, az eleve konfliktusokat vált ki a magyar közösségen belül is.”

Nyitókép: Radovan Stoklasa / Reuters / MTI / AP / TASR Slovakia