„Attól félek, többet nem látom az otthonom” – bármikor kitörhet az izlandi vulkán, ami elpusztíthat egy többezres várost

Hétfőn több kilométer hosszú autósorok alakultak ki az Izland délnyugati csücskén található Grindavík halászvárosnál. Kitelepített lakók várták, hogy pár percre visszatérhessenek az otthonaikba, összeszedni legfontosabb értékeiket, amiket nem tudtak magukkal vinni péntek este, amikor a hatóságok vulkánkitörés veszélye miatt elrendelték a több mint háromezer lakosú város azonnali kiürítését.

A lakosoknak mindössze öt percet adtak a hatóságok, hogy összepakolják értékeiket, és autóként csak két embert engedtek be rendőri felügyelet mellett a településre. Ezt az egy lehetőséget kapták. Aki egyszer visszament, azt többször már nem engedik be a városba.

Egyikük a Euronewsnak elmondta, hogy nem volt könnyű dolog kitalálnia, hogy mit vigyen magával, még úgy sem, hogy az engedélyezett öt percet sikerült elnyújtania 15-re. Solveig Thorbergsdottir közölte:

Azt mentettem, amit láttam. Fotókat az unokákról. Fényképeket rólam, amikor fiatal voltam. A legszebb ruháimat, és az esküvői ruhámat.

Sokan a hátrahagyott állataikat mentették: cicákat, juhokat, galambokat, pulykákat és csirkéket. Egy ideig kétséges volt, hogy az ott maradt állatoknak mi lesz a sorsa, és hogyan menekítik ki azokat, ha a lakosoknak nem engedélyezik, hogy egy kis időre visszatérjenek otthonaikba összepakolni ottmaradt értékeiket. Az RUV izlandi közszolgálati adó információi szerint hétfő estére már nem maradt egyetlen magára hagyott állat sem a városban.

Húszezer földrengés jelezte a veszélyt

Az izlandi meteorológiai intézet már október 24-e óta figyelte közelről a szeizmikus aktivitást az ország délnyugati részén lévő Reykjanes-félszigeten, és azóta már több mint húszezer földrengést jegyeztek fel. A rengések Grindavíktól északra kezdődtek, ahol kétezer éves kráterek hálózata található – mondta el az RUV-nak Pall Einarrson. A geológus professzor elmondta, hogy azóta ezek egyre közelebb értek Grindavíkhoz is.

A települést többen már az evakuálás múlt pénteki elrendelése előtt elhagyták, mert a folyamatos földrengések miatt már nem tudtak rendesen aludni. Egy szerb származású férfi, aki már évek óta a településen él, a BBC-nek elmondta, hogy „az izlandiak, akik egész életükben itt éltek, azt mondják, hogy még soha nem éreztek” ilyen földrengéseket.

Egy helyi lakos, aki az utolsók között hagyta el a várost, a The Rekjavík Grapevine című izlandi lap riporterének elmondta, hogy péntek délután öt órától este tízig gyakorlatilag folyamatosan rengett a föld a település alatt. A rengések ereje változó volt: volt, amit csak a lábukkal éreztek, de voltak, amik a házakat is megrengették.

A RUV hétfő este azt közölte, hogy 24 óra alatt nagyjából kétezer rengés történt Grindavíkban, de azok intenzitása csökkent. A városban készült felvételeken több, kisebb és nagyobb repedéseket lehet látni, amik hosszan futnak végig a településen, járdákon, utakon és füves területeken. 

Egyes helyeken méteres rések keletkeztek, ahogy a talaj egy részen megemelkedett. 

Egy másik helyi lakos, a 29 éves Gisli Gunnarsson, aki a településen született és nevelkedett, a PA brit hírügynökségnek nyilatkozva „gyászosként” jellemezte a helyzetet, és közölte, attól tart, hogy soha többet nem fogja látni az otthonát.

Nem tudni, mikor és hol tör ki

A vulkánkitörésekkel kapcsolatban nagy tapasztalatokkal rendelkező izlandi szakértők egyelőre nem tudják megmondani, hogy a kitörés pontosan hol, és mikor fog bekövetkezni. A rengések után egy magmafolyam indult meg, aminek kiindulópontja a várostól északkeletre van. A magma egy nagyjából 15 kilométer hosszú járatban van, ami Grindavík alatt halad a tenger felé.

Az izlandi meteorológiai intézet hétfőn azt közölte, hogy a magma szintje emelkedik, és egyes helyeken már csak mindössze nyolcszáz méterre van a felszíntől.

Sajnálatos módon a legvalószínűbb kitörési pont úgy tűnik, hogy Grindavík város határain belül van

– mondta a BBC-nek Thor Thordason, az Izlandi Egyetem vulkanológus professzora. Hasonlóan nyilatkozott a helyzetről Bill McGuire vulkanológus is. A londoni UCL Egyetem professzora szerint „egyáltalán nem biztos a város túlélése”, közölve, hogy „minden azon múlik, hogy a magma hol jön fel a felszínre”, hozzátéve, hogy „a helyzet nem tűnik jónak a város lakói számára” – írta a CNN.

Kérdéses az is, hogy mekkora lesz a kitörés. McGuire professzor elmondta, hogy „hírhedten nehéz előre jeleznie, hogy milyen nagy lesz egy kitörés”, de „egyelőre nincs ok azt feltételezni, hogy különösebben nagy lesz”. Ami változhat akkor, ha a tenger alatt fog a felszínre törni a magma. A tengervízzel kapcsolatba kerülő magma ugyanis „robbanásszerű” kitörést eredményezhet – közölték szakértők.

A vulkánok országa

A tűz és jég országaként is ismert Izland hozzá van szokva a vulkánkitörésekhez. Az eurázsiai és észak-amerikai tektonikus lemezt egymástól elválasztó hasadékon, az Észak-atlanti Hátságon fekvő szigetországban 33 működő vulkán van, de azok jellemzően lakott területektől távol szoktak kitörni. A Bárðarbunga vulkán 2014-ben 84 négyzetkilométernyi területet borított be lávával, de az egy településben sem tett kárt.

A Fagradalsfjall 2021-ben hatezer év szunnyadás után tört ki először, de az sem fenyegetett lakott területeket, és inkább turistalátványosság lett belőle, mint katasztrófa sújtott terület. Volt olyan látogató, aki tojást próbált sütni a vulkán láváján.

Idén nyáron ugyanez történt.

Nem lesz repülési káosz

A most várható vulkánkitörés szakértők elmondása szerint nem fog olyan káoszt okozni a repülésben, mint a Eyjafjallajökull vulkán 2010-es kitörése. Akkor a levegőbe került vulkáni hamu okozta veszély miatt Észak-Amerika és Európa között nagyjából százezer járatot kellett törölni, ami mintegy kétmillió embert érintett, és majdnem hárommilliárd eurós becsült kárt okozott a légitársaságoknak.

A Reykjanes-félszigeten három vulkánkitörés is volt az elmúlt három évben, és egyik sem okozott fennakadásokat a légiközlekedésben – emlékeztetett a Visit Iceland. Vulkanológusok elmondták, hogy az Eyjafjallajökull kitörésekor a vulkánt fedő jégsapka miatt került olyan sok hamu a légkörbe, hogy az már veszélyt jelentett a repülőgépekre.

Ráadásul az Eyjafjallajökull kitörését is túlreagálták a hatóságok – közölte Dave McGarvie. A Lancaster Egyetem vulkanológusa az Insider című lapnak elmondta, hogy most már tudják, hogy nem volt szükséges teljesen lezárni a légteret 2010-ben, és ha most lenne egy ugyanolyan vulkánkitörés, már csak a járatok egyharmadát törölnék.  

Nyitókép: Vulkánkitörés Izlandon, 2023. július 12-én. Fotó: Civil Protection of Iceland/Handout via REUTERS