Először vesztett tengeralattjárót Oroszország a II. világháború óta, roncskupac lett a Ropuha hajóból – a Krím felől őrlik fel az orosz hátországot az ukránok

Szeptember 13-án, szerda hajnalban minden korábbinál súlyosabb csapást mért az orosz hadigépezetre az ukrán hadsereg: az Oroszország által 2014-ben megszállt Krím-félsziget déli csücskén lévő Szevasztopolban haditengerészeti célpontokat és kikötői infrastruktúrát támadtak drónokkal és brit Storm Shadow cirkálórakétákkal.

Mostanra már világossá vált, hogy az orosz fekete-tengeri flotta támaszpontját ért támadásban egy Ropuha-osztályú partraszállóhajót és egy Kilo-osztályú tengeralattjárót ért találat. A közösségi médiában terjedő felvételek szerint pokoli lángtenger perzselte fel a szevasztopoli kikötő szárazdokkját, ahol az orosz flotta két hajója állt karbantartás alatt.

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint az ukrán fegyveres erők kedd éjjel tíz pilóta nélkül manőverező repülőgéppel mértek csapást a szevasztopoli Szergo Ordzsonikidze hajógyárra, és három tengeri drónnal támadtak a Fekete-tengeri Flotta hajóira. A tárca szerint az orosz légvédelem hét robotrepülőgépet lelőtt, a Vaszilij Bikov járőrhajó pedig megsemmisítette az összes tengeri drónt. A manőverező robotrepülőgépek két javítás alatt álló hajót rongáltak meg, amit a védelmi minisztérium szerint még meg tudnak majd javítani.

Az első orosz közlésnek ellentmond, hogy a friss műholdas helyszíni felvételek tanúsága szerint a Minszk nevű hajóban olyan súlyos strukturális károk keletkeztek, hogy javíthatatlannak lehet tekinteni, míg a Rosztov-Na-Donu nevű tengeralattjáró is annyira megrongálódott, hogy jelenlegi állapotában semmiképp nem vethető be, de még az is kérdéses, hogy egyáltalán vízre bocsátható lesz-e valaha.

A katasztrofális szevasztopoli támadás után egy éjszakát sem alhatott békében a Krímet megszálló orosz hadsereg. Csütörtökre virradó éjjel az Ukrán Biztonsági Szolgálat és az Ukrán Haditengerészet katonai kémelhárítása újabb különleges műveletet hajtott végre, ezúttal Jevpatorijánál: Neptun cirkálórakéták és drónok bevetésével megsemmisítettek egy S-400-as Triumf (Diadal) orosz légvédelmi komplexumot, nagyjából 1,2 milliárd dollár értékben. A híradások szerint előbb drónokkal a légvédelmi rendszer radarjait és antennáit semmisítették meg, majd Neptun rakétával lerombolták magát a légvédelmi rakétaüteget. A támadás sikerességét ezúttal is műholdfelvételek bizonyítják. 

Szisztematikus degradálás

Arról, hogy mi zajlik jelenleg a Fekete-tenger térségében, Rácz András Oroszország-szakértőt, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját kérdeztük.

Az történik, hogy Ukrajna nagyon konzisztensen elkezdte gyengíteni a fekete-tengeri orosz képességeket, elsősorban azokat, amelyek a nyugati medence ellenőrzésére irányulnak

– mondta az rtl.hu-nak Rácz András, aki először is felelevenítette: pár nappal korábban az ukrán védelmi minisztérium arról számolt be, hogy ukrán különleges alakulatok visszafoglaltak több fúrótornyot a Krímtől nyugatra lévő vizeken.

„Ezek a pár napja ukrán ellenőrzés alá vont gázfúrótornyok ott vannak nem messze a Kígyó-szigettől, és most Ukrajna egy különleges művelettel elvette azokat a radarokat, amiket az oroszok rájuk telepítettek” – mondta Rácz András. Ezekkel a radarokkal Oroszország a Fekete-tenger nyugati medencéjét tudta kényelmesen ellenőrizni, szemmel tartani a hajóforgalmat, rádiózást. Az ukrán speciális egységek akciója után Oroszország nem látja olyan jól ezt a területet.

Ezt az akciót követte a mostani, szevasztopoli támadás, amit megelőzőleg az ukrán erők több orosz légvédelmi rendszer kiiktatásával készítettek elő. A meggyengített orosz légvédelem pedig látványosan képtelen volt elhárítani a Storm Shadow cirkálórakétákat. A csütörtök hajnali újabb támadás is ennek az ukrán stratégiának az újabb lépése: a Krím egyik nyugati kiszögellésében elpusztított S-400-as légvédelmi rakétaüteg már a második drága és ritka ilyen orosz védelmi komplexum (az elsőt egy emlékezetes partraszállós akcióban iktatták ki az ukránok pár hete).

„Látjuk tehát, hogy az ukránok szisztematikusan degradálják a krími orosz védelmi és logisztikai képességeket. Arra számítok, hogy a közeljövőben egyre több olyan ukrán támadás lesz, mint az elmúlt napokban, hetekben” – fogalmazott a szakértő. Szerinte mindennek feltétlenül lesz egy rövid távú hatása: biztonságosabbá válik a hajózás, áruszállítás a Fekete-tengeren, mivel az orosz flotta egyre kevésbé lesz képes akciókat végrehajtani. A teherszállító hajók így már Odessza kikötőjébe is el tudnak jutni, ehhez a NATO-tagországok adnak légi fedezetet kis mértékben.

Hogy milyen hosszú ideig tart az ukránok krími nyomulása, és mikor lesz vége, azt nehéz megjósolni. 

Az ukrán szándék egész biztosan a Krím teljes felszabadítása. Ahogy egyre nagyobb távolságra elérnek az ukrán rakéták, úgy lesz egyre kényelmetlenebb az orosz hadihajók helyzete. 

– mondta Rácz András. A fekete-tengeri flotta legnagyobb része már elhagyta Szevasztopolt korábban, és szinte biztos, hogy a szerda hajnali támadás után a maradékot is áthelyezik a Krímtől keletre lévő novorosszijszki bázishoz, „főként hogy Szevasztopolban a három szárazdokk közül egy használhatatlanná vált, a másik kettő pedig a jelek szerint ukrán rakéták hatótávolságán belül van, jószerével védtelenül” – magyarázta a szakértő.

Kilo és Ropuha

A szevasztopoli szárazdokkban eltalált tengeralattjáró, a Rosztov-Na-Donu a Kilo-osztály egy új, módosított verziója: a hajó képes volt csendes haladásra és Kalibr cirkálórakéták hordozására. 

Nagyon új és nagyon drága volt, az orosz flotta legújabb hagyományos, dízel-elektromos meghajtású tengeralattjárója. 

Nem kulcsfontosságú, de fontos része az orosz nukleáris támadókapacitásnak, és a másfél évben rendszeresen részt vett ukrajnai civil célpontok támadásában” – mondta Rácz, aki szerint említésre méltó mozzanat az is, hogy a II. világháború óta a mostani első eset, hogy Oroszország harci cselekményben elveszít egy tengeralattjárót.

A másik hajó, a Minszk, egy Ropuha-osztályú partraszálló hajó, ami kevésbé értékes trófea, de mivel gazdasági totálkárnak írható le, így is érzékenyen érinti elvesztése az orosz flottát. „A Ropuhákat a kommunista Lengyelország gyártotta a Szovjetuniónak még a hatvanas-hetvenes években, javítani nehéz őket, de nincs is igazán rá kapacitás” – mondta a szakértő. Ezekből 28 épült, a háborúig 14 volt aktív szolgálatban: három a balti flottánál, három a csendes-óceáni flottánál, négy az északi flottánál, négy a fekete-tengeri flottánál. Az északi és a balti flotta Ropuhái közül párat átvezényeltek a Fekete-tengerre az invázió kezdetére, ahol összesen tíz ilyen hajó várt arra, hogy egy nagy átfogó partraszálló hadműveletben bevessék őket. 

Ezek akkor jutottak volna komoly szerephez, ha Oroszországnak sikerült volna elfoglalni Herszont, Mikolajivet és Odesszát is. De nem sikerült. 

A partraszálló hadművelet terve a Moszkva cirkáló elsüllyesztése után le is került a napirendről a hajók ellen bevethető ukrán Neptun rakéták miatt is. A Ropuhákat azóta szállítási, logisztikai feladatokra használta az orosz hadvezetés az Azovi-tengeren, a dél-kelet-ukrajnai hadtestek utánpótlását, hadfelszereléssel való ellátását részben velük biztosítva, főleg a fő szárazföldi útvonalat, a Krími hidat érő folyamatos támadások miatt.

Az elmúlt bő másfél évben tízből négy Ropuha került fel az orosz veszteséglistára. 2022. március 24-én a Cezar Kunyikov és a Novocserkasszk szenvedett károkat ukrán rakétáktól Berdjanszkban, az Olenegorszkij Gornyak 2023. augusztus 4-én szenvedett találatot egy tengeri dróntól, gyakorlatilag egyik sincs azóta sem bevethető állapotban, várják a nagyjavítást. A Minszk, a most eltalált negyedik Ropuha a nyilvánosságra került felvételek alapján javíthatatlan roncskupac. A négy Ropuha a mindennapi katonai műveleteket kevéssé befolyásolja, de elvesztésük a logisztikai képességek drasztikus csökkenése miatt így is jelentős csapás az orosz flottára.

Az elmúlt időszak ukrán harci sikerei a Krím-félsziget térségében hosszú távon a dél-kelet ukrajnai frontvonalakra is hatással lesznek. „Azzal, hogy az ukránok szisztematikusan támadják az orosz hátországi célpontokat – ebbe beleértve a Moszkváig repülő drónokat is – az ukrán hadvezetés vélhetően azt is szándékozik elérni, hogy Oroszország a front közeléből vonjon el légvédelmi egységeket” – vélekedett Rácz András, utalva arra, hogy mindezzel a lassan, de biztosan haladó ukrán ellentámadás is lendületet vehet.

Nyitókép: a szevasztopoli kikötő lángokban álló szárazdokkja – Fotó: Telegram