Kiderült, miért radioaktívak az európai vaddisznók

Közép-Európa szerte évtizedek óta magas szintű radioaktivitást mértek vaddisznókban, egy új tanulmány pedig a miértekre is magyarázattal szolgálhat, írja a Sky News. 

Sokáig azt feltételezték, hogy a csernobili atomkatasztrófa lehet a hibás a radioaktivitás miatt, de a kutatás szerint a kiváltó ok valójában régebbre nyúlik vissza.

A tudósok megállapították, hogy a szennyezés nagy része a hidegháború idején, az 1960-as években végzett nukleáris fegyverek teszteléséhez köthető.

„Az orosz-ukrán háború során bekövetkező nukleáris csapások vagy véletlenszerű kibocsátások veszélye miatt most minden eddiginél fontosabb, hogy képesek legyünk azonosítani a kibocsátások forrását... és felmérni azok környezeti következményeit” – áll a tanulmányban.

A tudósok évek óta vakarják a fejüket a „vaddisznó-paradoxonnak” nevezett jelenség miatt, mivel bár a radioaktivitás szintjének idővel csökkennie kellene, 1986 óta nem tapasztalható jelentős csökkenés az állatokban.

Ezt azzal hozták összefüggésbe, hogy gyakran esznek szarvasgombát a szennyezett talajból, amely lassan felszívta az elmúlt 78 év radioaktív anyagát.

Az ENSZ szerint az eddigi nukleáris kísérletek negyede a légkörben robbant fel, és az azt követő napokban a globális szél messzire szétszórta a radioaktív sugárzást.

Az 1945. július 16-án az új-mexikói Alamogordo sivatagi helyszínén végrehajtott első kísérlet után az Egyesült Államok több mint 200, a Szovjetunió több mint 200, Nagy-Britannia körülbelül 20, Franciaország körülbelül 50, Kína pedig körülbelül 20 atombombát robbantott a légkörben. A Mururoa felett 1971-ben végrehajtott francia atombomba-robbantáshoz hasonló kísérletek világszerte messzire és széles körben terjesztették a nukleáris sugárzást.

A tanulmány szerzői Bajorország 11 körzetéből származó vaddisznóhúsmintákat elemeztek 2019 és 2021 között. A vizsgált állatok 88 százaléka meghaladta az országban a szennyezettségi határértéket szabályozó határértéket.

„A radioaktív cézium, ha egyszer már kiszabadult, generációkon át a környezetben marad, és azonnal, illetve évtizedekig hatással van az élelmiszerbiztonságra” – írták a kutatók. 

Nyitókép: Pixabay