„Olyan, mintha a memóriám felét elvesztettem volna” – okostelefon- és WhatsApp-függővé váltak a tálibok

Bár az amerikaiak lassan két éve elhagyták Afganisztánt, és lezárták a háborút, a háttérben finomabb eszközökkel még mindig ütik a tálibokat. Most például egy egészen banális ok miatt akadozik az államgépezet: a Meta blokkolja a tálib tisztviselők WhatsApp-fiókját.

Persze mondhatnánk rá, hogy és akkor mi van – de a teljes afganisztáni kormányzat, bürokrácia, kommunikáció ezen a platformon zajlik, és abszurd esetek is előfordulnak amiatt, hogy valakinek a fiókját éppen blokkolják. Ráadásul olyan helyzetekben is megesik, amikor mondhatni amerikai érdek is lenne, hogy működjön. 

A New York Times egy két hónappal ezelőtti esetet hozott fel példaként. A tálib terrorelhárításért felelős katonák – bármennyire is fura, tényleg vannak ilyenek – készültek akcióra Kabul külterületén, az Iszlám Állam egyik rejtekhelyére kívántak lecsapni. Ahogy közeledett az akció ideje, a vezetőjük, Habib Rahman Inqayad a célpont pontos helyét igyekezett kideríteni, csak éppen akadt egy probléma: a célpont koordinátáit WhatsAppon küldték át, azonban a Meta letiltotta a fiókját.

Nem volt egyedül. Az elmúlt hónapokban rengeteg tálib tisztviselő, rendőr és katona panaszkodott arra, hogy a WhatsApp-fiókjaikat letiltották. Az ok a szankciókban keresendő, amelyekkel az Egyesült Államok sújtja a tálib kormányzatot: a Meta egész egyszerűen csak betartja az előírásokat.

A cég szóvivője szerint a WhatsApp az üzenetküldő alkalmazásban átvizsgálja a csoportneveket, leírásokat és profilképeket, hogy azonosítsa a tálibok közé tartozó felhasználókat, és letiltsa fiókjaikat.

Ez a szabály azóta érvényesül, hogy az Egyesült Államok több mint két évtizede szankciókat vezetett be. A tiltás már akkor kellemetlenül érintett néhány tálibot, amikor azok még felkelők voltak, de nem ilyen szinten, mint most.

A WhatsApp használata a tálibok soraiban a háború alatt kezdődött, ez egybeesett azzal, amikor az alkalmazás világszerte népszerűvé vált, és Afganisztán-szerte elkezdtek kiépülni a mobiltornyok, főként nyugati segítséggel. A táliboknak azért jött be az app, mert az olyan embereknek kedvezett, akiknek nemhogy technológiai ismereteik nem voltak, de írni sem tudtak.

A WhatsApp hangüzenet-funkcióját használva egy gombnyomással üzeneteket küldhettek, és meghallgathatták parancsnokaik szóbeli utasításait is.

A háborúban a tálib harcosok fényképeket és videókat készítettek arról, ahogy megtámadták a kormánycsapatokat, és ezeket a WhatsAppon keresztül osztották meg – mondta a lapnak Kunduzi, a tálib hadsereg második ezredének egyik tisztje. A WhatsApp egy egyszerű eszköz volt, tökéletes a felvételek küldéséhez, ugyanez emailezéssel sokkal körülményesebb volt – tette hozzá.

„Bevált eszközön ne változtass” alapon a tálibok a 2021-es hatalomátvétel után is megtartották a WhatsAppot, mivel az okostelefonok használata egyébként is elterjedt, és a háború után Afganisztánban javult a 4G-elérés. Ahogy megszilárdították a hatalmukat, és berendezkedtek a kormányzásra, a közigazgatásuk működése is szervezettebbé vált, a WhatsApp pedig központi szerepet játszik a kommunikációjukban.

A kormányhivatalok WhatsApp-csoportokat használnak az alkalmazottak közötti információcserére. A tisztviselők az applikáción keresztül kommunikálnak a sajtóval. A biztonsági erők az Iszlám Állam sejtjei, bűnszövetkezetek és ellenállók elleni rajtaütéseket az alkalmazáson keresztül tervezik és koordinálják telefonjaikról – és még lehet sorolni.

„A WhatsApp nagyon fontos számunkra, a munkám sikere ezen múlik” – mondta Shir Ahmad Burhani, az észak-afganisztáni Baghlan tartományban lévő tálib közigazgatás rendőrségi szóvivője a New York Timesnak. 

Ha nem lenne WhatsApp, minden adminisztratív és nem adminisztratív munkánk megbénulna

– mondta.

Ma a szakértők becslése szerint Afganisztán lakosságának mintegy 70 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal. Ez a szám a hatalomátvétel után ugrott meg nagyon, a volt tálib harcosok elkezdték éjjel-nappal használni az okostelefonjaikat, mivel már nem kellett attól tartaniuk, hogy a nyugati erők bemérik a jelüket, és egy dróncsapással végeznek velük. Ráadásul azzal, hogy átvették az uralmat Afganisztán felett, új mobilokhoz is könnyen hozzájutottak. Ez ma már egyébként problémát is jelent, mivel nem tudják a kereskedők kielégíteni a forgalmat, nincs elegendő készülék, illetve SIM-kártya sem.

A WhatsApp-fiókok blokkolása ugyanakkor komolyan érinti az államigazgatást. Nemrég egy 50 fős csoport tagjait blokkolta a Meta, köztük volt Abdul Mobin Safi, az észak-afganisztáni Takhar tartomány rendőrségének szóvivője. Azt mondta, mintegy 10 gigabájtnyi adatot veszített el, köztük régi fényképeket és videókat a háborúból, valamint számos kollégája számát.

Olyan, mintha a memóriám felét elvesztettem volna

– mondta. A riport szerint szinte egészen hihetetlen, mennyire ragaszkodnak az alkalmazáshoz. A tiltások után általában új SIM-kártyát vesznek, majd elkezdik begyűjteni az elvesztett számokat, illetve csatlakoznak azokhoz a csoportokhoz, ahol korábban tagok voltak, illetve szükségesek a munkájukhoz. 

A pórul járt terrorelhárító tiszt például elég gyorsan új fiókot készített. Elmondása szerint összesen mintegy 80 csoportnak a tagja, ezek közül több mint egy tucat hivatalosan is a munkájához kell. Nemrég vásárolt egy új, korlátlan adatcsomagot, amely havonta 700 afganiba kerül, ez átszámolva 2800 forint, ami a fizetéséhez képest sok, de az alkalmazás miatt szerinte megéri.

„Az egész életem a WhatsAppomon van” – mondta.

Nyitókép: Tálibok. AP/Rodrigo Abd.