Összefogtak és a netes előzményekhez kérnek hozzáférést a szülők, akiknek a gyerekei online kihívások miatt haltak meg

Tavaly nyáron beperelte a TikTokot két amerikai kislány családja, mert szerintük gyermekeik a közösségi platform algoritmusa miatt haltak meg. A két kislány az úgynevezett blackout challenge-hez csatlakozott, amelynek lényege, hogy addig kell visszatartani a levegőt a felhasználóknak, amíg el nem ájulnak. A tragédia sajnos nem egyedülálló, az Egyesült Királyságban is felütötte a fejét a probléma, amely jóval túlmutat a TikTokon és a kihívásokon: arról van szó, hogy a gyerekek túl könnyen férnek hozzá számukra sokszor kontextus nélküli, túl veszélyes tartalmakhoz. 

Ezek a tartalmak, erőszakos jelenetek, kihívások és önsértő videók pedig végül tragédiába is torkollhatnak. Többek között erre szeretnék felhívni a figyelmet azok a gyászoló brit szülők (Bereaved Families for Online Safety), akik hasonló módon vesztették el a gyerekeiket. A családok most azért találkoztak, mert hamarosan az utolsó fázisába kerülhet a parlamenten épp áthaladó online biztonságról szóló törvényjavaslat.

A javaslat egy mérföldkőnek számító jogszabály, amelyet először 2021-ben terjesztettek be, és az a célja, hogy megvédje a felhasználókat a káros online tartalmaktól, és mindenki számára biztonságosabb digitális környezetet teremtsen. A szabályozási keret felelősségre vonja a vállalatokat a platformjaikon megjelenő illegális és káros tartalmak kezeléséért, és a szabályok be nem tartásának elmulasztása esetén akár 18 millió font vagy az éves globális forgalmuk 10%-a is kiszabható bírságként, attól függően, hogy melyik a magasabb.

A törvényjavaslat kanyargós és lassú utat járt be, mivel rengetegen támadták a szólásszabadságra hivatkozva. Amikor tavaly ősszel látszólag teljesen elakadt az ügy a parlamentben, az elhunyt Molly Russell és Olly Stephens tinédzserek szülei fogtak össze, hogy jelezzék:

ha a kormány nem tesz gyors lépéseket, több fiatal is hasonló sorsra juthat, mint az ő gyerekeik.

Hányattatott sorsú tervezet

A törvénytervezetnek az alsóházon való áthaladása után a képviselők 507 (!) módosító javaslatot tettek, de idén tavasszal a szülők újra nyílt levélben szólították fel a kormányt, hogy érdemben is foglalkozzanak a tervezettel. Az indulatuk érthető, hiszen valamennyien a gyerekük halála óta minden lehetséges módon igyekeznek látszani, szabályokat felállíttatni és formálni az online tartalmakhoz való hozzáférésről szóló narratívát – azért, hogy mással ne történjen tragédia.

Levelükben azt írták:

a folyamat kezdetén személyesen kaptunk arra ígéretet, hogy a miniszterek az együttműködés szellemében fognak eljárni. Ez az együttműködés nagyon egyoldalúnak tűnik, és a kormány most azt kockáztatja, hogy elveszíti a bizalmunkat. Arra használták fel a nevünket, hogy megvédjék a jogszabály hatékonyságát a gyermekek védelmében, most pedig konkrét lépéseket kellene látnunk.

Az aláírók között szerepeltek 

• a 13 éves Olly Stephens szülei, akit egy közösségi médiában történt vita nyomán késeltek halálra; 
• Ruth Moss, akinek lánya, Sophie Parkinson 13 évesen öngyilkosságokról szóló cikkek megtekintése után végzett magával; 
• és Lorin LaFave, akinek a fiát, a 14 éves Breck Bednart, meggyilkolta valaki, akivel az interneten találkozott.

A csoport tagja Ian Russell is, aki hosszú harcba kezdett a lánya halála után. Molly Russellt, a barátságosnak és vidámnak ismert tinédzsert 2017 novemberében találták holtan a szülei, mindössze egy nappal azután, hogy elkezdett próbálni egy darabot, amelyben főszerepet játszott. Később kiderült, hogy rengeteg öngyilkossággal, depresszióval és szorongással kapcsolatos tartalmat nézett meg az interneten. 

Egy szeptemberi vizsgálat során egy mérföldkőnek számító ítéletben a halottkém kimondta, hogy Molly nem öngyilkosság miatt halt meg, hanem „önsértő cselekmény következtében, miközben depresszióban és az online tartalmak negatív hatásaitól szenvedett”, például egyes tartalmak kifejezetten eltántorították a tinédzsert attól, hogy segítséget kérjen, és ez hozzájárult a halálához.

Hogy miért olyan fontos ez az ítélet? Azért, mert egyrészt felelősként említi az online tartalmakat, másrészt az apa rengeteget küzdött azért, hogy elérhetővé váljanak Molly internetes előzményei. A gyászoló szülők pedig végső soron azt szeretnék elérni, hogy több hozzáférést kaphassanak azokhoz a tartalmakhoz, amelyekkel a gyerekeik a neten találkoztak. Például legyenek olyan szabályok, amelyek arra kényszerítik a technológiai vállalatokat, hogy a hozzájuk hasonló tragédiák után információkat adjanak ki. A miniszterek korábban jelezték, hogy nyitottak erre a változtatásra, de aztán semmi konkrétum nem hangzott el.

„Ezeknek az adatoknak elérhetőnek kellene lenniük, és a vizsgálat részét kellene képezniük” – mondta Hollie Dance, a tavaly elhunyt 12 éves kisfiú, Archie Battersbee édesanyja, aki heteken keresztül elkeseredett csatát vívott azért, hogy a fiát ne kapcsolják le a lélegeztetőgépekről. 

Hollie Dance szerint amikor egy gyerek haláláról van szó, mindent meg kell vizsgálni. 

Nyilvánvalóan megvizsgálják a szülőket, az otthoni és az iskolai környezetet. Miért ne vizsgálnák meg a közösségi médiát is? 

– tette fel a kérdést. 

Archie tavaly négy hónappal az után halt meg, hogy eszméletlenül találtak rá a szülei az otthonában. A kórházban már nem volt kimutatható agyműködése. Egy bírósági ítélet nyomán – amelyben az ügyészek arra hivatkoztak, hogy ez szolgálja a legjobban Archie érdekeit – végül lekapcsolták őt a gépekről. Az édesanyja a mai napig meg van róla győződve, hogy a fia egy netes kihívásban vett részt, ám a halottkém balesetnek minősítette a halálát, és a hivatalos vizsgálat szerint Archie aznap ugyan használta a TikTokot, de nincs olyan fénykép vagy videó az előzmények között, amely arra utalt volna, hogy részt vett valamilyen kihívásban.

A családok most George és Areti Nicolaou otthonában találkoztak, akiknek 15 éves fia, Christoforos 2022-ben vetett véget életének, miután csatlakozott egy online fórumhoz, ahol veszélyes kihívásokra biztatták. Szülei a család szíveként írták őt le, aki örömet és boldogságot vitt az otthonukba, de egyre durvább kihívásokra szokott rá, és egyre rosszabbul érezte magát. 

A szülei szerint voltak olyan kihívások, mint hogy

• egyáltalán ne aludjon, és így menjen reggel iskolába;
• egész éjszaka beszélgessen a szüleivel;
• vegye elő a kamerát, és vegye fel az egész házat. Aztán megfenyegették, hogy továbbra is vállalja a kihívásokat, különben bántani fogják a szüleit.

A családok azt is követelik, hogy törvény szabályozza az online életkor-ellenőrzéseket, és hogy jöjjön létre egy olyan nagyobb, független testület, amely megfelelően tudja képviselni a gyerekek érdekeit a nagy techvállalatokkal szemben.

Természetesen a szakemberek (és a politikusok is) jelezték, hogy a szülőknek érdemes lenne folyamatosan követniük, hogy a gyerekeik milyen tartalmakat fogyasztanak, mert egy-egy figyelmes, minőségi beszélgetés is hatással lehet rájuk (a javaslat is kimondja, hogy a szülőknek fejleszteniük kell a saját online biztonsági ismereteiket). Erre reagálva egy szülő arról beszélt, hogy az internet egy gyorsan változó környezet, és sem a szülőktől, sem a gyerekektől nem lehet elvárni, hogy lépést tartsanak a legújabb netes veszélyekkel, legalábbis olyan hatékonyan, mint ahogyan azt egy szakértő gyermekvédelmi szervezet tenné.

A kormány szóvivője az üggyel kapcsolatban elmondta, hogy a kormány számára abszolút prioritást élvez a gyermekek védelme a káros tartalmakkal való érintkezéstől, és ebbe beletartoznak az öngyilkosságot és az önkárosítást bemutató tartalmak is. Közölte, hogy az online biztonságról szóló törvényjavaslatot komoly vizsgálatnak vetették alá, és a kormány figyelmesen meghallgatta a felvetett kérdéseket, hogy megerősítse a törvényjavaslatban a gyerekek védelmét. Továbbfejlesztették például a korhatár-biztosítási technológiák alkalmazását, és mostantól megkövetelik a szolgáltatóktól, hogy szükség esetén érvényre juttassák a korhatár-korlátozást.

Ha ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123-as ingyenes lelki elsősegély-számot!

Forrásaink voltak: The Times, SkyNews, BBC, The Herald, The Guardian, Nursery World, Independent.

Nyitókép: AP Photo Erin Hooley, File