Szijjártó Péter szerint Oroszország nem tarthatja meg az elfoglalt ukrán területeket

Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere pénteken, New York-ban az ENSZ-gyűlésen interjút adott az Associated Pressnek, aminek során leginkább a Magyarországot demokratikus és kulturális kérdésekben érő nyugati kritikákról esett szó.

Arról, hogy Törökországon kívül már csak Magyarország nem hagyta jóvá Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, Szijjártó Péter azt mondta, hogy „a magyar törvényhozók rosszul vannak” attól, hogy e két ország a magyar belpolitikát kritizálja, és az elmúlt hónapokban „komoly aggodalmak merültek fel” Finnországgal és Svédországgal kapcsolatban, „főleg a két ország politikai elitjének Magyarországgal szembeni nagyon tiszteletlen magatartása miatt”.

„Amikor finn és svéd politikusok megkérdőjelezik politikai rendszerünk demokratikus természetét, az teljesen elfogadhatatlan” – mondta a magyar diplomácia vezetője az AP-nek.

Szijjártó szerint a finnek csatlakozási kérelmét hétfőn jóvá hagyja a magyar parlament, de azt nehéz megjósolni, hogy a svédek csatakozását mikor ratifikálják.

Az AP kitért a sokmilliárd eurós befagyasztott uniós forrásokra is, amikhez a médiaszabadság és az LMBTQ-jogok megsértése miatt nem jut hozzá Magyarország. Az AP felelevenítette, hogy az Európai Parlament határozatban mondta ki: Magyarország választási autokráciává, „hibrid rezsimmé” vált Orbán nacionalista kormánya alatt, és a EU demokratikus értékeinek aláaknázása miatt Magyarország kikerült a demokráciák közösségéből.

Mindezzel kapcsolatban Szijjártó arról beszélt, hogy az EU-s kritika ellenérzéseket váltott ki Magyarországon, és megnehezítette a kormány számára, hogy támogassa Finnország és Svédország NATO-csatlakozási törekvéseit.

Szijjártó ezen túlmenően arról is beszélt, hogy a kormány a fentebbi kritikák miatt is habozik olyan gyakorlati kérdésekben támogatást nyújtani, mint az Oroszország elleni NATO-fellépés.

Az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatban Szijjártó elmondta, hogy a rengetegszer hangoztatott magyar békepártiság nem jelenti azt, hogy elfogadja, hogy Oroszország megtartja a jelenleg általa ellenőrzött területet.

A háború befejezése és a béketárgyalások megkezdése nem jelenti azt, hogy el kellene fogani a status quót

– mondta Szijjártó, majd hozzátette:

Amikor a háború véget ér és elkezdődnek a béketárgyalások, nem szükséges, hogy a határok ott legyenek, ahol a frontvonalak vannak. Ezt a saját történelmünkből is tudjuk. De mindneekelőtt tűzszünetre van szükség.

Az Egyesült Államokkal való kapcsolatokról Szijjártó elmondta, hogy Donald Trump volt elnök alatt virágzott a két ország közti viszony, míg Joe Biden elnök alatt ez nincs így.

Trump elnök alatt a politikai kapcsolat olyan jó volt, mint még soha

– mondta Szijjártó, aki szerint ennek a jó kapcsolatnak a kulcsa az volt, hogy Trump egyetértett Magyarország belpolitikájával:

„Soha nem akart semmit sem erőltetni. Soha nem akart nyomást gyakorolni ránk, hogy megváltoztassuk a családról alkotott gondolkodásunkat. Soha nem akarta, hogy megváltoztassuk a migrációról alkotott gondolkodásunkat. Soha nem akarta, hogy megváltoztassuk a társadalmi kérdésekről alkotott gondolkodásunkat” – mondta Szijjártó.

Trump elnöksége alatt Oroszország senkit sem támadott meg

– tette hozzá Szijjártó.

Nyitókép: Szijjártó Péter Facebook-oldala