„Ha a gyászoló szülők azt hiszik, hogy én öltem meg a gyereküket, ám legyen” – hét éve történt a Colectiv-tragédia, amibe belebukott a román kormány

A bukaresti Colectiv klubban történt tűzvész az egyik legnagyobb trauma, ami a romániai társadalmat érte a rendszerváltás óta. A 2015. október 30-i tűzeset következtében 64 fiatal vesztette az életét. A tragédia közvetlen kiváltó oka egy rosszul elhelyezett pirotechnikai eszköz volt, emiatt kapott lángra a gyúlékony anyagból készült hangszigetelés. A szórakozóhely, ahol éppen a Goodbye to Gravity metálegyüttes tartotta lemezbemutató koncertjét, 153 másodperc alatt lángba borult. Az emberek fejvesztve menekültek, egymást taposva próbáltak kijutni a szűk kijáraton, de ez nem mindenkinek sikerült időben. 

Azon az éjszakán 27-en haltak meg, majd a következő év márciusáig további 37 sérült hunyt el a füstmérgezés szövődményei és a kórházi fertőzések miatt. Az énekest kivéve mindenki meghalt a zenekarból, barátai és zenésztársai mellett Andrei Găluț a párját is elvesztette a tragédiában. 

Egyik utolsó számuk, amit a Colectiv klubban énekeltek a The Day We Die, azaz A nap, amikor meghalunk című volt.

Akkor háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el, de a tragédia nyomait ma is magán viseli a romániai társadalom. Súlyos emberi mulasztások sorozatára mutattak rá a tűzeset kapcsán, kezdve a helyszíni hatósági beavatkozástól a tűzvédelmi és működési engedélyek visszásságán át a Hexi Pharma-botrányig – hogy ez utóbbi pontosan mit jelent, arra a későbbiekben kitérünk.

A tragédia sokkolta a közvéleményt. Több tízezren vonultak utcára az akkori kormányfő, Victor Ponta lemondását követelve. Rajta kívül Bukarest 4. kerületének polgármesterét – ahol a tragédia történt –, Cristian Popescu Piedonét sem akarták többé a tisztségében látni. A tiltakozók „a korrupció öl” feliratú transzparenseket tartottak a magasban, mert szerintük végső soron ez okozta az ártatlan fiatalok halálát. Az elégedetlenség és a frusztráció akkora volt az emberekben, hogy Victor Ponta miniszterelnök és kormánya, valamint a kerületi polgármester végül tényleg lemondott.

Az ügyben büntetőjogi eljárás is indult, a felelősök felkutatása és bíróság elé állítása viszont hosszú ideig tartott. Számos halasztás után csak idén májusban, több mint hat évvel a tragédia után kaphattak valamiféle megnyugvást az áldozatok családtagjai. Többek letöltendő börtönt kaptak: a tűzvédelmi előírásokat figyelmen kívül hagyó klubtulajdonosok, a szórakozóhely ellenőrzését elmulasztó tűzoltók és a működési engedélyt a rendellenességek ellenére kiadó kerületi polgármester. 

Összesen 60 év letöltendő börtönt kaptak

A jogerős ítélet megfelezte az elsőfokú bíróság döntését, ami összesen 113 év letöltendő börtönre ítélte a felelősöket. Így végül

• Cristian Popescu-Piedone kerületi polgármester 4 évet 
• Alin George Anastasescu klubtulajdonos 11 év 8 hónapot
• Cătălin Paun Gancea, a klub másik tulajdonosa 6 év 4 hónapot
• Costin Mincu, a Colectiv harmadik tulajdonosa 8 évet 
• két pirotechnikus, Viorel Zaharia és Marian Moise fejenkét 6 év 10 hónapot 
• a pirotechnikai cég adminisztrátora 2 év 6 hónap felfüggesztettet
• a katasztrófavédelmi felügyelőség két munkatársa pedig 8 év 8 hónapot kapott fejenként. 

A kerületi polgármester emelt fővel vonult börtönbe, ártatlannak tartotta magát, támogatói megtapsolták, amikor a börtön elé érkezett. „Ha a gyászoló szülők azt hiszik, hogy én öltem meg a gyereküket, ám legyen” – nyilatkozta akkor. 

A Colectiv-tűzvészben elhunyt egyik fiatal édesanyja erre csak annyit tudott mondani: a polgármester inkább hallgatott volna. 

Ha egy pillanatig is a mi helyünkben lett volna, a földön fetrengett volna, annyira nem tudta volna elviselni. Az irántunk, szülők iránt érzett tiszteletből hallgatnia kellett volna, és vállalnia kellett volna ezt a szemét négy év börtönbüntetést

 – részletezte a gyermekét hét éve gyászoló anyuka.

Costin Mincu, a klub egyi tulajdonosa is ártatlannak tartotta magát, de még az ítélethirdetés előtt arról írt egy Facebook-bejegyzést, hogy már hosszú ideje megbékélt a gondolattal, hogy börtönbe kell vonulnia.

Káosz és fejetlenség

Ezzel még azonban nem zárult le az ügy, további két eljárás van folyamatban, az úgynevezett Colectiv I és Colectiv II. Az igazságszolgáltatás noha megállapította a tömegszerencsétlenséghez vezető események és az október 30-ai koncerten történtek felelőseit, azzal még nem foglalkozott, hogy a helyszínre érkező tűzoltók mennyire szakszerűen látták vagy nem látták el a tűz elől menekülő embereket.

A Libertatea portál ugyanis négy évvel a tragédia után egy eddig eltitkolt kisfilmet tett közzé, aminek hatására újabb bűnvádi eljárás indítottak. A 2019-ig soha nem látott képsorok szerint a tűzvész napján a káosz és a fejetlenség jellemezte mindazt, ahogyan a hatóságok bántak, vagy talán ebben az esetben jobb szó, hogy elbántak az égési sérültekkel. Például kiderült: a tűzoltók és a mentők nem 11 perc alatt értek a helyszínre, ahogy azt állították, hanem jóval nagyobb késéssel, 20 perc alatt.

A megrázó képsorokat a katasztrófavédelmi felügyelőség egyik tisztje készítette, és nem véletlenül próbálták eltitkolni. A videó szerint az áldozatok magatehetetlenül feküdtek a klub előtt, volt, aki utolsó erejével felemelte a karját, úgy próbált segítséget kérni, de senki nem törődött vele. 

A holttesteket raklapokra tették, és egy közeli üres helyiségbe vitték.

Olyanok is akadtak, akiknek jobb híján civilek próbáltak meg segíteni. 

Alig voltak megégve, mégis meghaltak a kórházban

Azzal sem foglalkozott még a bíróság, hogy a román egészségügyi rendszer helyesen járt-e el a súlyos égési sérüléseket szenvedő fiatalok ellátásakor. 

A tragédia után az ország akkori egészségügyi minisztere, Nicolae Bănicioiu magabiztosan úgy nyilatkozott, hogy kézben tartják a helyzetet, nincs szükségük külföldi segítségre, az orvosok el tudják látni a sérülteket. Aztán néhány nap múlva Románia mégis kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának aktiválását, de addig az áldozatok már hat napja sínylődtek a romániai kórházakban.

Az egyik nagy román sportlap, a Gazeta Sporturilor újságírói tárták fel, hogy milyen körülmények uralkodtak valójában a Colectiv-tragédia utáni napokban az egészségügyi intézményekben. Oknyomozó munkájuknak köszönhetően magyarázatot kaptunk arra, hogy hogyan halhattak meg olyanok is a kórházakban, akiknek csak 10-15 százalékos égési sérüléseik voltak. 

Mint kiderült, vesztüket a kórházi fertőzések okozták. 

A romániai kórházak nagy része ugyanis többszörösen felhígított fertőtlenítőszereket vásárolt, és azokkal tisztította a sérültek sebeit, de ezek ahelyett, hogy gyógyultak volna, minden „fertőtlenítés” után csak jobban elfertőződtek. Ez az úgynevezett Hexi Pharma-botrány.

2020-ban dokumentumfilm készült a korrupciós botrányt felfedő újságírókról. A colectiv számos díjat bezsebelt, és 2021-ben két kategóriában is Oscar-díjra jelölték, a legjobb nemzetközi film és a legjobb dokumentumfilm kategóriában. A kisbetűs cím egyébként nem véletlen – utal a bukaresti klubtragédiára, de utal a kollektív felelősségre is, hiszen a társadalom félrenézése és tunyasága is kellett ahhoz, hogy a rendszerszintű korrupció idáig burjánozzon. 

Az áldozatokat gyászoló családok és barátok azt mondják, szeretteik egy felkészületlen egészségügyi rendszer miatt haltak meg, a kórházakban összeszedett fertőzések vagy a hatóságok érdektelensége miatt, akik nem adtak lehetőséget arra, hogy külföldre szállítsák őket, ahol talán megmenthették volna őket.

11 korháztűz egy év leforgása alatt

Hét évvel a tűzvész után Románia nem sokat fejlődött az égési sérültek ellátása terén. Nincsenek erre kialakított központok, és a járvány megmutatta, hogy a tűz akár az egészségügyi rendszeren belül is fenyegethet. 2020 november 14-e és 2021 november 11-e között 11 romániai kórházban ütött ki tűz, amelyben összesen 29-en haltak meg.

Az egészségügyi minisztérium 2021-ben készített jelentése szerint Romániában évente körülbelül 10 ezer égési sérült jelentkezik az ügyeleten, 40 százalékuk beutalást és orvosi felügyeletet igényel. Évente pedig csaknem kétszáz égési sérült halt meg. 

A tervek szerint három olyan, égési sérültek ellátására specializált központot hoznak létre, ahol a súlyos eseteket el tudnák látni. 2024-ig meg kellene kezdenie a működését a bukaresti, marosvásárhelyi és temesvári központnak is, de hogy ez valóban sikerül-e, a jövőben fog kiderülni.

A Romániában égési sérülést szenvedett emberek egyetlen reménye tehát, hogy külföldre szállítják őket, ahol magasabb színvonalon felszerelt egészségügyi intézményekben a megfelelő ellátást kaphatják.

A tragédia túlélői a mai napig kezelésekre, műtétekre járnak. Két évvel ezelőtt, október 30-án Klaus Iohannis államfő kihirdette azt a törvényt, aminek értelmében az állam a túlélők élete végéig kifizeti a kezelésék költségét, legyen az országon belül vagy kívül, állami vagy magánegészségügyi intézményben. 

Sokan ébredtek állampolgári öntudatra

Noha a Ponta-kormány bukásához vezetett a tüntetéssorozat, az emberek felháborodása nem hozta el a politikai osztály teljes megújulását – például most is ugyanaz a Szociáldemokrata Párt kormányoz koalícióban, amelynek soraiból annak idején Victor Ponta miniszterelnök nőtt ki.

Hozott viszont egy olyan fordulatot az állampolgári öntudat feltámasztásában, aminek azóta is érezni hatását. Hosszú idő után először mozdultak meg akkor tömegek egy közös célért, szólaltak fel a rendszerszintű korrupció, a kapzsiság és az ország számos területére jellemző beletörődés ellen. 

Többek között a Colectiv-tüntetéseken szerveződött közösségnek köszönhetően nem hallgattak az állampolgárok 2017-ben sem, amikor év elején az „éj leple alatt” az akkori igazságügyi miniszter aláírta a büntető törvénykönyvet és perrendtartást módosító hírhedt 13-as sürgősségi kormányrendeletet, amely egyebek mellett megváltoztatta a hivatali visszaélés meghatározását. Óriási felháborodást keltett az intézkedés, ismét hatalmas tömegek vonultak utcára, míg a kormány vissza nem vonta a rendeletet.

Nyitókép: Andrei Pungovschi/Anadolu Agency/Getty Images