Koszovói börtönökbe küld 300 hazai rabot Dánia

Dánia háromszáz börtönférőhelyet bérel Koszovóban, hogy ezzel is csökkentse a hazai börtönök zsúfoltságát. A Deutsche Welle beszámolója szerint a dán kormány közölte, hogy a szabályozás azokat a külföldi rabokat fogja érinteni, akiket a büntetésük letöltése után kiutasítanak Dániából.

Az 5,8 milliós országban jelenleg több mint négyezer embert tartanak fogva (Magyarországon tavaly majdnem 17 ezret), de a börtönök zsúfoltsága egyre nagyobb problémát jelent, miközben a férőhelyek száma csökken, és arra számítanak, hogy 2025-ben már ezer férőhely hiányozhat a dán büntetés-végrehajtás rendszeréből. Az ország kormánya szerdán bejelentette, hogy 200 milliárd forintnyi összeget költ a büntetés-végrehajtás megújítására és olyan „új kezdeményezésekre”, mint a Koszovóval való megállapodás.

Dániában a legtöbb fogva tartott egyébként úgynevezett nyílt börtönben töltheti büntetését, ahol a saját ruháit viselheti és magára főzhet. A legfeljebb öt év börtönre ítélt elkövetőknek fenntartott intézményekben jellemzően nincsenek őrtornyok és szögesdrót-kerítések, viszont a lakók gyakran fogadhatnak látogatókat, és eltávozást is kérhetnek.

A Koszovóval kötött megállapodást a baloldali Egységlista párt politikusa, Rosa Lund azért bírálta, mert szerinte nehéz lesz szemmel tartani, hogy a Koszovóba vitt rabok emberi jogait tiszteletben tartják-e. Szerinte a kormány bevándorláspolitikai kérdést csinált a dán büntetés-végrehajtásból. Nick Hækkerup igazságügyi miniszter közölte: a megállapodásnak része, hogy a Koszovóba vitt fogvatartottakra a dán büntetés-végrehajtás szabályai vonatkoznak majd, és az ombudsman, valamint nemzetközi szervezetek is ellenőrizhetik majd a körülményeket.

Magyar bérrabok Oroszországban?

2014-ben a Jobbik kampányolt azzal, hogy elsősorban keleti országokkal, például Oroszországgal vagy Ukrajnával kötnének megállapodásokat, hogy a súlyos bűncselekmények elkövetőit oda szállítsák, ott ugyanis jóval olcsóbban tartanak rabokat, és a hazainál rosszabb börtönkörülmények elrettentőbbek lennének a bűnözőknek. A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke akkor – a 444-nek nyilatkozva – arra hívta fel a figyelmet, hogy a visszailleszkedés esélyei jelentősen romlanak, a visszaesés veszélye pedig nő, ha megszakad a fogvatartott és családja közti kapcsolattartás, amihez a családtagoknak is joguk van. Ezért az Európa Tanács ajánlása szerint a fogvatartottakat lehetőleg az otthonukhoz közeli büntetés-végrehajtási intézetekben kell elhelyezni. 

A „bérrabtartás” esetében az elítéltek a nyelvhasználati problémák miatt sem tudják megfelelően gyakorolni a jogaikat: nem értenek szót a felügyelőkkel és rabtársaikkal. Ráadásul az Európa Tanács Kínzás Elleni Bizottságának jelentései alapján az embertelen bánásmód rendszerszintű probléma az orosz börtönökben, és ha Magyarország egy ilyen súlyos jogsértésekkel terhelt rendszer kezébe engedi át a hazai büntetés-végrehajtás feladatát, akkor maga is felelőssé válik az ott elkövetett jogsértésekért.

Nyitókép: Őrtorony és szögesdrót a Márianosztrai Fegyház és Börtön kerítésfalán (illusztráció) – Fotó: MTVA / Bizományosi: Jászai Csaba