Megtizedelik az óriásplakátokat, ami nem szerepel országos reklámkataszterben, az repül
2024. február 1. 18:22
Több ezer illegális vagy nem szabályos reklámfelület tűnhet el a közterületekről. A Magyar Reklámszövetség szerint ugyanis a 45 ezer reklámfelület nagyjából 10 százaléka illegális vagy nem szabályos. Júliustól már csak olyan felületeken lehet hirdetni, amelyek szerepelnek a most létrejött országos reklámkataszterben. Ezt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság működteti majd.
A környezetszennyezés és a gombamód szaporodó óriásplakátok kevésbé esztétikus látványa évek óta zavarja a budakeszieket. Civil összefogással szeretnének célt érni. A helyi környezetvédő szervezet szóvivője azt mondja, nyolc, önkormányzati területen levő illegális plakát leszerelésére már ígéretet is kaptak. De jóval több van belőlük.
„A budakeszi városi jegyző asszonyától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy tudomása szerint és a rendelkezésre álló dokumentumok szerint a 62 plakátból egyik sem legális, településképi eljárás nem történt ezekkel kapcsolatban” – mondta a Híradónak Szigeti Balázs.
De a törvényben is bízhatnak,
2024 júliusától ugyanis csak azokat a felületeket lehet reklámozásra használni, amelyek szerepelnek az úgynevezett országos reklámkataszterben. Ezt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ellenőrzi, a nyilvántartásba vételt csütörtök éjfélig lehet kérelmezni.
A Magyar Reklámszövetség arra számít, az átláthatósággal talán a közterületeken is rendet lehet rakni, ugyanis a 45 ezer reklámfelület 10 százaléka illegális vagy nem szabályos.
A 10 százalék nem tűnik soknak, de ha számszerűsítem, hogy 4-5 ezer felületről beszélünk, akkor már sok. Ez a 4-5 ezer felület a teljes piac megítélését rombolja
– mondta a Híradónak Hantosi Bálint, a Magyar Reklámszövetség közterületi tagozatának elnöke
A cél, hogy eltűnjenek a településképet romboló reklámhordozók.
Egy rossz helyen elhelyezett plakátért akár 4 millió forintos bírság is járhat. A jóváhagyott reklámfelületekért évi 15 ezer forintot kell fizetni, tehát a hatóság nagyságrendileg összesen több mint 600 millió forintot szedhet be a cégektől.
Emiatt félelmei is vannak a reklámszervezetnek.
„Ha az történik, hogy ez csak egy adó, és nem lesz rendrakás csak pénzbeszedés, de ugyanúgy megmaradnak az illegális felületek, ugyanúgy bárki bármit csinálhat, akkor nem tudom, mit fogunk csinálni szövetségi szinten” – osztja meg aggodalmát Hantosi Bálint.
A médiahatóság megkeresésünkre azt írta, korábban nem létezett olyan átfogó nyilvántartás, amely a reklámeszközök adatait országosan tartalmazta volna. A településkép-védelmi előírások betartását a kormányhivatalok ellenőrzik majd.