„Nálunk sokkal olcsóbb minden” – már egy ausztriai magyar is az itteni drágaságra panaszkodik

Hiába az árstop, átlagon felül drágulnak az élelmiszerek Magyarországon. A feldolgozatlan termékek hazai áremelkedése a harmadik legnagyobb az Európai Unióban – az Eurostat friss kimutatása alapján. Ezt Nagy Márton miniszter egyszeri, statisztikai hatással magyarázta az RTL Híradónak. Szerinte a magyar boltok egy éve olcsóbbak voltak sok tagállamhoz viszonyítva. A GKI úgy számol, a rekordgyenge forint és a minimálbér-emelés miatt drágulnak kiugróan az élelmiszerek Magyarországon.    

Még a lecsó is átlag fölött drágulhat: 30-40 százalékkal nőhet a paprika és a paradicsom termelői ára – mondta a Dél-Alföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke korábban a Híradónak. Ma az egyik Ausztriában élő magyar a szegedi piacon panaszkodott az itteni árakra.  

Nálunk sokkal-sokkal olcsóbb minden. Például egy kiló görögdinnye 80 cent   

– mondta Eötvös János.

Magyarországon már a múlt hónapban 19 és fél százalékkal többe kerültek a feldolgozatlan, nyers élelmiszerek, például a zöldségek és a gyümölcsök, mint egy évvel korábban – az Eurostat friss adatai szerint. Madár István, a Portfolio.hu elemzője azt mondta erről, hogy a feldolgozatlan élelmiszerek az elsők között „kapják meg az ársokkot”. 

Ebben a termékkategóriában az utóbbi egy évben Magyarország a harmadik legnagyobb mértékű drágulást mutatta fel, csak Bulgária és Észtország előzte meg Magyarországot.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert arról kérdezte a Híradó, hogy miért drágulnak Magyarországon az uniós átlag felett az élelmiszerek.

„Ez nem az ársapka miatt van, ársapka nélkül még magasabb lenne az élelmiszer-infláció” – mondta. Egyszeri, statisztikai hatással magyarázta, hogy nálunk – az árstop ellenére – gyorsabban drágulnak az élelmiszerek, mint a tagállamok többségében. „Az infláció is egyre jobban lefelé konyul, mert a bázishatások miatt minden évben nem történhet ugyanakkora emelkedés. Az ilyen indexeknek az összehasonlításával azért óvatosan kell bánni” – fogalmazott.

– Tehát nálunk nagyon alacsonyak voltak az árak egy évvel korábban másokhoz képest?

– Így van, tehát ez lehet egy dinamika benne.

Nagy Márton a hazai korlátozott szállítási lehetőségekkel is magyarázta a párját ritkító drágulást. „Magyarországnak nincsen kikötője, tehát például ez – én is megtanultam másoktól – egy fontos dolog, ami az élelmiszerárakat befolyásolja.”  

Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke éppen ott ült a miniszter mellett, így ő is hozzászólt: azt mondta, a sajtón is múlik, hogy mennyivel drágulnak az élelmiszerek:

Mindannyian tudjuk, hogy az inflációnak a fele várakozás, a másik fele pedig költségelem. A várakozás ágon pedig az önök felelőssége nem csekély, hogy ebben milyen üzeneteket sugallnak.  

A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint viszont a rekordgyenge forint és a bérköltségek megugrása, az idei 19 és fél százalékos minimálbér-emelés okozott kiugró élelmiszer-drágulást Magyarországon. „Ahhoz képest, hogy korábban mennyivel olcsóbb volt a magyar élelmiszer vagy a magyar vendéglátás, ma már azért többé-kevésbé fölzárkózott a nyugat-európai szinthez, de a kelet-európaiakhoz mindenképpen” – fogalmazott Molnár László vezérigazgató.

A Pulzus Kutató friss, a napi.hu megbízásából készült reprezentatív felmérése szerint a megugrott infláció hatására spórolni kezdtek a magyarok. Azt írják, a családok harmada élelmiszerből is kevesebbet vásárol a több mint két évtizede nem tapasztalt drágulás miatt.