2:16
Híradó
2009. december 10. 9:13
A Gibraltári-szoroson keresztül 300 kilométer per órás sebességgel zúdult be az óceán vize a medencébe.
A Gibraltári-szoroson keresztül 300 kilométer per órás sebességgel zúdult be az Atlanti-óceán vize a medencébe, az áradat háromszor nagyobb volt, mint a Föld mai legnagyobb folyamának, az Amazonasnak a vízhozama.
Ez előtt a hihetetlen árvíz előtt a Földközi-tenger ki volt száradva. Körülbelül 5,6 millió évvel ezelőtt záródott el a világóceánoktól, majd a vize szinte teljesen elpárolgott. Az eredmény egy sós felszínű medence, amely 1500-2700 méterrel volt a tengerszint alatt. Ebbe a medencébe tört be később az Atlanti-óceán vize. Feltehetően azért, mert a Gibraltári-szorosban lesüllyedt a földkéreg. A folyamat lassan kezdődött, néhány ezer éven át csak kicsi volt a medencébe ömlő víz hozama, de a Földközi-tenger későbbi vizének 90 százaléka mindössze néhány hónap vagy maximum két év alatt zúdult be.
Korábbi tanulmányok 10 és több ezer év közé tették ennek a folyamatnak a hosszát, de a Barcelonai Egyetem kutatói fúrásokkal és szeizmikus adatok révén felfedeztek egy 200 kilométeres csatornát a Gibraltári-szorosban, amelyet az 5,3 millió évvel ezelőtti özönvíz vájt ki. Ebből az alakzatból számították ki, mennyi ideig tarthatott az özönvíz. Kalkulációjuk szerint több kilométer széles lehetett ez a szuperfolyam, amely az Atlanti-óceánból ömlött a Földközi-tengerbe. A csúcsidőszakokban a vízszintemelkedés napi 10 méter is lehetett. A víz sebessége meghaladhatta az óránkénti 300 kilométert is.
Ez előtt a hihetetlen árvíz előtt a Földközi-tenger ki volt száradva. Körülbelül 5,6 millió évvel ezelőtt záródott el a világóceánoktól, majd a vize szinte teljesen elpárolgott. Az eredmény egy sós felszínű medence, amely 1500-2700 méterrel volt a tengerszint alatt. Ebbe a medencébe tört be később az Atlanti-óceán vize. Feltehetően azért, mert a Gibraltári-szorosban lesüllyedt a földkéreg. A folyamat lassan kezdődött, néhány ezer éven át csak kicsi volt a medencébe ömlő víz hozama, de a Földközi-tenger későbbi vizének 90 százaléka mindössze néhány hónap vagy maximum két év alatt zúdult be.
Korábbi tanulmányok 10 és több ezer év közé tették ennek a folyamatnak a hosszát, de a Barcelonai Egyetem kutatói fúrásokkal és szeizmikus adatok révén felfedeztek egy 200 kilométeres csatornát a Gibraltári-szorosban, amelyet az 5,3 millió évvel ezelőtti özönvíz vájt ki. Ebből az alakzatból számították ki, mennyi ideig tarthatott az özönvíz. Kalkulációjuk szerint több kilométer széles lehetett ez a szuperfolyam, amely az Atlanti-óceánból ömlött a Földközi-tengerbe. A csúcsidőszakokban a vízszintemelkedés napi 10 méter is lehetett. A víz sebessége meghaladhatta az óránkénti 300 kilométert is.
A tanulmány a Nature című folyóiratban jelent meg.
Forrás: AFP/Független Hírügynökség
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem 
