10 hasznos tipp az állampapírkamatok befektetésére – vigyázzon, már a csalók is fenik a pénzére a fogukat
2024. február 23. 10:35
Több százmilliárd forintnyi kamatot fizet ki februárban és márciusban az állam a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) befektetőinek. Az új lakossági állampapírok viszont már egyáltalán nem olyan vonzók, mint egy éve, szóval lehet, hogy érdemesebb más befektetési lehetőség után nézni. No, de mibe érdemes most tenni a pénzünket, és mit tehet az, akinek a zsebében nem lapulnak tízmilliók? Mutatjuk a lehetőségeket és azt is, mire kell figyelni a döntésnél.
1. Nem feltétlenül kell a kamatot az államkincstárban hagyni
A kincstárban kizárólag állampapír-befektetéseket kínálnak, más szolgáltatók, bankok, brókercégek viszont széles palettával rendelkeznek más értékpapírokból is a népszerű állampapírokon kívül. Ha máshol vezeti az értékpapírszámláját, többféle termék közül választhat. Lehet persze több helyen is értékpapírszámlája, és az ingyenes kincstárit használhatja állampapír-vásárlásokra. A kincstártól kapott kamatot máshová is utalhatja egyéb befektetésekre. A legrosszabb megoldás ezt a pénzt befektetlenül hagyni a kincstári számlán.
2. Figyeljen a kamatadóra és a szochóra
Az adómentes állampapírok kivételével a befektetések után kapott kamatot, hozamot és árfolyamnyereséget az esetek többségében adó terheli, most már általában több is. A kamatadó és a szociális hozzájárulási adó (szocho) összesen 28 százalékot vonhat el a befektetése nyereségéből, ezért legyen tisztában a befektetése adózásával, és a kínált kamatnál vegye figyelembe, hogy mennyit fog ebből ténylegesen megkapni.
3. Így kerülheti el mégis az adóterheket
A befektetéseket terhelő adók azonban nem csak az állampapírok vásárlásával kerülhetők el. Ennek egyik módja, ha tartós befektetési számlát (TBSZ) nyit. Erre az első gyűjtőévben lehet friss megtakarítást befizetni (2024-ben), ezt követően három év után már részleges adókedvezmény, öt év után, vagyis 2029 végén pedig teljes adókedvezmény jár a megtakarítások hozamára. A befektetéseket a számlán folyamatosan kezelheti, adhat el értékpapírokat, és vásárolhat újakat, csak az a lényeg, hogy ne vegyen ki a pénzből, ha adómentességet szeretne. Ha mégis feltöri a befektetést, akkor adózni kell a kamatok, hozamok után, más büntetés nincs.
4. Legyen mindig hozzáférhető tartaléka
Minden pénzt ne tegyen TBSZ-re, néhány hónapra elegendő vésztartalékot tartson mindig azonnal hozzáférhető pénzügyi eszközben. Ez lehet bankbetét vagy egy normál értékpapírszámlán lévő rövid lejáratú állampapír, például diszkontkincstárjegy. Szintén jó megoldás, ha az ilyen tartalékot alacsony kockázatú befektetési alapokban, pénzpiaci vagy rövid kötvényalapban tartja. Az ilyen állampapírokat és befektetési alapokat egy napon belül vissza lehet váltani.
5. Ne tegye mindenét egy befektetésbe
A bűvös szó a diverzifikáció, ami azt jelenti, hogy ne egyféle eszközben, vagy értékpapírban tartsa az összes megtakarítását, hanem válasszon többféle befektetést. Ezzel csökkentheti a befektetések kockázatát, ha ugyanis az egyik értékpapír árfolyama lefelé megy, egy másik értékpapír jó teljesítménye ezt ellensúlyozhatja. Ehhez kérje szakember segítségét is akár, aki személyre szabottan segít megtalálni a leginkább megfelelő kockázatú befektetéseket. Ezek között lehetnek állampapírok is, de részvények, befektetési alapok is akár attól függően, mennyire jól viseli az árfolyam-ingadozásokat, és milyen hosszú távra tervez.
6. Kérjen segítséget
A legtöbb szolgáltató, bank az ügyfeleinek biztosít szakértői tanácsadást, ha nem tudják, pontosan hogyan fektessék be a pénzüket. Ha nem szeretne szakemberrel beszélni, akkor több online tervező is a rendelkezésére áll, amelyek akár egyösszegű nagyobb, akár kisebb, rendszeres megtakarításokkal is tudnak kalkulálni, megbecsülni, mennyi pénz gyűlik össze idővel.
7. Megéri az öngondoskodás
Ha még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, és fizet személyi jövedelemadót, akkor érdemes kihasználni az adóvisszatérítéssel támogatott öngondoskodási lehetőségeket. Az önkéntes nyugdíjpénztárakba és egészségpénztárakba befizetett tagdíjakra 20 százalék, maximum 150 ezer forint adóvisszatérítést igényelhető, a nyugdíjbiztosításoknál 20 százalék, maximum 130 ezer forint, a nyugdíj-előtakarékossági számlánál 20 százalék, maximum évi 100 ezer forint a limit. Összesen 280 ezer forint igényelhető vissza évente, ezt 1,4 millió forint befizetésével lehet elérni, de ennél kisebb összeggel is érdemes a nyugdíjas évekre előre takarékoskodni.
8. Ne fektessen olyanba, amihez nem ért
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy divatból vásárolnak valamilyen befektetést, bár nem ismerik, mi mozgatja annak piacát. Ezek általában kockázatos eszközök, tipikusan ilyen a kriptovaluta, a deviza vagy egyes részvények. Ha nem látja át, milyen tényezők befolyásolják az ilyen eszközök árfolyamát, inkább kerülje el ezeket a befektetést. Nagyon sokan vásároltak például 2022 őszén 430 forintos árfolyam mellett eurót, vagy 450 forintért dollárt, mert azt gondolták, még tovább esik majd a forint árfolyama, 500-600-1000 forintos eurót vizionáltak. Ezt természetesen a jegybank nem engedte, hiszen akkor az infláció még nagyobb lett volna, és drasztikusan megemelte az irányadó kamatot. Ennek hatására a forint árfolyama erősödött, stabilizálódott, a gyengülésre spekuláló kisbefektetők pedig sok pénzt buktak.
9. A múltbéli hozam már nem érvényes
A másik jellemző hiba, hogy főleg befektetési alapok vásárlásánál sokan a múltbéli hozamokat nézik, és azt remélik, a jövőben is ugyanígy teljesít majd az alap. Vagyis, ha tavaly például 20 százalékot emelkedett az árfolyama, akkor idén is ugyanennyit fog. Esetleg megkérdezik a bankban az ügyintézőt, hogy akkor az idén mennyit fog emelkedni, ha 20-at nem is, de mondjuk, úgy 10-15-öt azért csak fog, nem?
Sajnos ezt nem lehet tudni előre. Minden befektetési alapnál ott szerepel a tájékoztatóban, hogy a múltbéli hozamok nem jelentenek semmilyen garanciát, iránymutatást a jövőre nézve, és ezt a kijelentést a lehető legkomolyabban kell venni.
Egy alap, amely az elmúlt évben 20 százalékot emelkedett, a következőben eshet is ugyanennyit, sőt akár még többet is.
Befektetési alapot mindig az ajánlott időtáv és kockázatosság alapján érdemes választani, legfeljebb az úgynevezett tőkevédett vagy tőkegarantált alapok azok, amelyeknél biztosan elvárható, hogy nem fog esni az árfolyamuk, esetleg kifizetnek egy minimális hozamot.
10. Ne dőljön be a csalóknak
Sokan megkeresik a naiv kisbefektetőket „túl szép, hogy igaz legyen” ajánlatokkal, amelyek mögött csalások, piramisjátékok állnak. A közös ezekben az, hogy hihetetlen magas hozamokat ígérnek, és meggyőzően érvelnek is amellett, hogy ez lehetséges. Az ügyfeleket gyakran pazarul berendezett irodákban fogadják, az ügyintézők drága autókkal járnak, jól öltözöttek, azt sugallják, jól menő, tőkeerős, biztonságos befektetési céggel van dolga az ügyfélnek.
Ez azonban gyakran csak a látszat, a begyűjtött pénzt egyáltalán nem fektetik be, hanem elsikkasztják, legfeljebb azokat fizetik ki, akik korán kiszállnak, a többieket csak hitegetik.
Sokan az ígért magas kamatok miatt nem is akarnak kiszállni, hanem bent tartják a pénzüket, amelynek később bottal üthetik a nyomát.
Ne dőljön be az ilyen cégeknek! A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján könnyen ellenőrizheti, van-e engedélye a csodás hozamokat kínálónak. Ha nincsenek meg a megfelelő engedélyei, akkor ne bízza rájuk a pénzét. Inkább válasszon egy megbízható, ismert pénzügyi szolgáltatót, amelyik ugyan szerényebb hozamot ígér, viszont biztosan visszaadja a pénzét, amit befektetett.
Ajánló: 6 egyszerű tipp, hogy ne húzzák le az internetes csalók
A szerző a Bank360.hu vezető szakértője.
Nyitókép: 5 éves lejáratú Prémium Magyar Állampapír hirdetés egy óriásplakáton, a fővárosban Kőbányán 2022-ben – Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László