Magyar kiskaputól tartanak a dán gazdák: élő marhákat ügyeskedhetnek Oroszországba

Oroszország sok éven át a dán tejelő tehenek egyik fő importőre volt, ám a háború kitörése után a gazdákat képviselő szervezetek úgy döntöttek: nem segítik ilyen formában sem Oroszországot, leginkább az ukrán mezőgazdasági munkások iránti tiszteletből. A dán Avisen Danmark cikke szerint hiába a szép elhatározás, egyes jelek arra utalnak, hogy dán marhák kerülnek Oroszországba, Magyarország közbeiktatásával. 

Fontos kiemelni, jogilag semmi akadálya annak, hogy az Európai Unióból, akár Magyarországról vagy bármelyik másik tagországból élő állatokat exportáljanak Oroszországba. A sokszor emlegetett gazdasági szankciók részeként az Európai Unió több import- és exportkorlátozást vezetett be Oroszországgal szemben Ukrajna megtámadása miatt. 

Ezeket a szankciókat úgy alakították ki, hogy a lehető legnagyobb kárt okozzák az orosz gazdaságnak, azonban ne az orosz lakosságon csattanjanak. 

Így például az unióból tilos exportálni bizonyos élvonalbeli technológiákat, egyes szállítóeszközöket, energiaipari berendezéseket, polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható termékeket, azonban az élelmiszerekre vagy a gyógyszerekre ezek a korlátozások nem vonatkoznak. A haszonállatok is olyan termékeknek minősülnek, amelyekhez az orosz lakosságnak továbbra is hozzá kell férnie.

Ugyanakkor olyan szervezetek, mint a Dán Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanács és a Dán Tejipari Szövetség a fenti szankciók mellett arra az álláspontra jutottak, hogy nem akarják, hogy a dán mezőgazdaság szarvasmarhákkal segítse Oroszországot. A lap szerint azonban miközben a közvetlen szarvasmarha-szállítások valóban teljesen leálltak Oroszország felé, a Magyarországra irányuló eladások olyan jelentősen megnőttek, hogy ez gyanúra ad okot. Ugyanis semmi jel nem utal arra, hogy a magyarországi tejtermelés élénkülne.

A dán gazdák munkája világszinten elismert, Dániából jellemzően tenyészállatokat vagy tejelő szarvasmarhát importálnak. 2022-ben a dán mezőgazdaság 61 383 élő szarvasmarhát exportált, a legnagyobb vásárlók Hollandia, Németország, Lengyelország, Ausztria és Magyarország voltak. A Dán Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanács adatai szerint 2022-ben hétszeresére, több mint 2700 állatra nőtt a Magyarországra irányuló élőmarha-export. Ugyanakkor az Oroszországba irányuló kivitel több mint 80 százalékkal, mindössze 1882 állatra esett vissza, és ez is csak egy 2022 márciusi – röviddel a háború kitörése utáni – dömping miatt. Azóta nem volt hivatalos export az orosz piacra Dániából. 

Az Avisen Danmark szerint azonban a dán mezőgazdasági ágazatban arról beszélnek, hogy egyes gazdák továbbra is élő állatokat adnak el Oroszországnak Magyarországon keresztül. A Dán Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanács próbálta felgöngyölíteni, hogy van-e a híreszteléseknek alapja, januárban kezdték el felvenni a kapcsolatot a haszonállat-exportőrökkel. „Mi is ismerjük azokat a pletykákat, amelyekről a gazdák beszélnek. Nem tudjuk megerősíteni vagy cáfolni őket, mert nincs nyilvántartás arról, hogy Magyarországról hová kerülnek az állatok. Ezért írtunk levelet az exportőröknek” – mondta a lapnak Ida Storm, a Dán Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanács szarvasmarha-ágazati igazgatója.

A szervezet mostanra a legtöbb szarvasmarha-exportőrtől választ kapott. Storm szerint néhányan nagyon is tisztában vannak a helyzettel, ezért egyértelmű megállapodásokat kötöttek a vevőikkel annak biztosítására, hogy az állatok ne kerüljenek Oroszországba.

Mások azt válaszolják, hogy Magyarországra exportálnak, és hogy mi történik utána, arra nincs rálátásuk 

– tette hozzá.

A Központi Statisztikai Hivataltól kikértük az élő szarvasmarhafélék exportjára vonatkozó adatokat. A kapott számok nem az állatok számát, hanem kilogrammban az összsúlyukat, illetve ellenértéküket tartalmazzák, így nem lehet egyértelműen összevetni a dán adatokkal. Ilyen tekintetben 2021-hez képest valóban nőtt az export Oroszország felé, azonban igazán kiugró számokat nem láthatunk. 

Idén januárban így alakult az export a célországok szerint a KSH adatai alapján:

Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint pedig Magyarország élőmarha-exportja 7 százalékkal emelkedett 2023 január–februárjában 2022 azonos időszakához képest. A főbb partnerek Ausztria, Koszovó és Horvátország voltak. Magyarország élőmarha-importja ugyanakkor 69 százalékkal nőtt,

az élő szarvasmarha több mint fele Dániából, Szlovákiából és Ausztriából származott.

A Magyarországra irányuló dán exportra magyarázat lehet, hogy azokat az állatokat, amelyeket korábban Oroszországnak adtak el, most máshol, de értékesíteni kell.

Rengeteg az ukrán a dán mezőgazdaságban

A dán Bjarne Nielsen állatokkal kereskedik, de nem foglalkozik exporttal. Főleg a dán mezőgazdaságban dolgozó csaknem ötezer ukrán miatt tartja felháborítónak, ha valóban dán marhák jutnak Oroszországba. Sokan közülük a háború kirobbantása után, családjukkal érkeztek Dániába.

Ez annyira etikátlan

 – mondta Nielsen, aki szerint a dán gazdák úgy árulják az állatokat, hogy ott áll mellettük egy ukrán segítő. Azonban tud olyan exportőrökről, akik nem hajlandóak állatokat eladni, ha azok Oroszországba kerülhetnek. Az Avisen Danmark is beszélt egy ilyen szarvasmarha-exportőrrel. A forrás üzleti okokból nem akarta felfedni kilétét, de annyit leírtak róla, hogy korábban messze Oroszország volt a legnagyobb piaca. Minden együttműködését felmondta oroszországi partnereivel, ezzel forintban kifejezve több száz milliós éves forgalomnak intett búcsút.

Januárban Anders Rasmussen, a szegmens egyik meghatározó dán üzletembere az Effektivt Landbrugnak azt mondta: bár az orosz piac kiesett, tavaly sűrű évet zártak, mivel egyre több állatot értékesítenek új piacokra, például Magyarországra és Bulgáriába. Az Avisen Danmarknak azt állította, nem tud róla, hogy dán marhák kerülnének Oroszországba Magyarországon keresztül. Amikor Magyarországra adnak el állatokat, azok papírjaiban szerepel végső rendeltetési helyük, ezt a szállítás előtt jelentik is az Állategészségügyi és Élelmiszerügyi Hatóságnak. 

Elméletileg azonban elképzelhetőnek tartja, hogy Oroszországba kerülnek Dániából származó állatok: „Ez úgy működik, hogy veszek néhány állatot egy gazdálkodótól és eladom egy másik gazdának Magyarországon. A dokumentációt a Dán Állategészségügyi és Élelmiszerügyi Hatósággal együttműködve készítem el. Ami ezután történik, az rajtunk kívül áll” – magyarázta. Kérdésre hozzátette: az ő dolga nem a politika, hanem hogy jó árat kapjon az állatokért, és hogy azokkal felelősségteljesen bánjanak. 

Cikkünk elkészítésekor több, az iparágban jártas szakembert is megkerestünk, egyikük sem akart nyilatkozni. Egy nem közvetlenül a marhákkal foglalkozó szakember mindössze annyival kommentálta az ügyet, hogy „a kereskedő kereskedik”.

Nyitókép: illusztráció – Fotó: Mészáros János / MTI