Tiltás helyett olyan napelem-szabályozásra lenne szükség, amely „előre megy, nem hátra”

A hazai megújulóenergia-ipar több száz vállalkozását képviselő Magyar Napelem Napkollektor Szövetséget is váratlanul érte a csütörtöki bejelentés, hogy azok, akik ezután telepítenének napelemes rendszert az ingatlanjukon, a megtermelt áramot már nem táplálhatják be az elektromos hálózatba.

A hálózati betáplálás lehetősége azért fontos, mert nem feltétlenül akkor és ott van szükség az elektromos áramra, ahol és amikor a napelem azt előállítja. Az elektromos hálózaton keresztül azonban a megtermelt áram eljuthat más fogyasztókhoz, akiknek éppen szükségük van rá, a napelem tulajdonosát pedig kompenzálják érte, amikor egy későbbi időpontban hálózati áramot használ fel. 

Ez természetesen csak az áramszolgáltató engedélyével lehetséges, csakhogy a kormány szerint az egyre növekvő igényeket már nem bírja el a hálózat, ezért úgy döntöttek, hogy nem fogadnak be több igényt. A kormány ezt igyekszik előnyösnek feltüntetni abból a szempontból, hogy nem kell megvárni a szolgáltató engedélyét, a saját napelemes rendszerét mindenki hamarabb használatba veheti – ám gondoskodnia kell arról is, hogy a napenergiával megtermelt áramot az előállítás időpontjában fel is használja, vagy akkumulátorban tárolja.

Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke az rtl.hu-nak azt mondta, hogy a csütörtöki kormányinfón elhangzott bejelentésről ők is csak a hírekből értesültek, a szövetséggel nem történt szakmai egyeztetés.

A szervezet már több mint öt éve hangoztatja, hogy a hálózatfejlesztésre szükség van, ami nagyon nagy feladat, de meglepődtek azon, hogy a kormányzat nem ebbe az irányba tett lépést, hanem a tiltás mellett döntött. Komplex fejlesztésre lenne szükség ahhoz, hogy a hálózat a megnövekedett megújuló energiaforrással történő áramtermelést tudja kezelni, ám 

a szövetség álláspontja szerint a rendszer jelenlegi kapacitása is elbírná, hogy további háztartási méretű napelemes rendszerek csatlakozzanak. 

Szilágyi László szerint minden telepítésnél egyedileg vizsgálják, hogy az újonnan létesítendő napelemes rendszert elbírja-e a hálózat.

Az energia tárolása világszintű kihívás – mondta az alelnök. Vannak országok, ahol jobbak a lehetőségek például Ausztriában a természetes adottságok – magas hegyek, folyók – megkönnyítik az úgynevezett gravitációs energiatárolást. Magyarországon más megoldásokat kell találni: léteznek különböző műszaki irányok, de ezek a gazdaságosságot és fenntarthatóságot tekintve még nem piacérettek. Háztartási méretekben még ugyancsak hátráltatja ezeknek a rendszereknek az elterjedését a gazdaságosságuk és egyáltalán a beszerezhetőségük, illetve az üzemeltetés.

Épp ezért volt jó és kényelmes megoldás, hogy az elektromos hálózatot egyfajta „virtuális akkumulátorként” használják, ez tette lehetővé, hogy elterjedjenek ezek a rendszerek. Így viszont csökkenni fog a megtérülés, Szilágyi László viszont bízik abban, hogy amilyen gyorsasággal megváltoztatták a szabályozást ebbe az irányba, ugyanolyan gyorsan találnak olyan megoldást, ami „előre megy, nem hátra”.

Korábban egyébként a Miniszterelnökséget vezető miniszter arra biztatta a lakosságot, hogy split klímás fűtéssel váltsák ki a gázfűtést, amihez jól jöhetne a napenergiával termelt áram. A napelemszövetség elnöke azonban a hvg.hu-nak arról beszélt, hogy néhány esős nap után nem biztos, hogy a napelemek annyira fel tudják tölteni az akkumulátorokat, hogy az elég legyen a hőszivattyús fűtéshez, a hálózatra csatlakozva viszont télen vissza lehet kapni azt az energiát, amit nyáron a napelemekkel megtermelnek.

Nyitókép (illusztráció): MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba